Budapest, 2016. szeptember 10.
Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Gazdaság

Rések a pajzson: lyukak tátonganak a büdzsében

24.hu
24.hu

2016. 11. 16. 17:14

Veri a mellét a kormány a minimálbér-emeléssel, pedig lehet, hogy épp a kisvállalkozásokat vágják gajra ezzel. Mindenesetre nagyon optimisták a jövő évi költségvetést illetően, pedig vannak lyukak benne.
Korábban a témában:

Egy kormányzati kimutatás szerint nem terhelné meg a jövő évi költségvetést a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés – írja a Magyar Idők. Az emelésből befolyó többletet visszaosztanák közteherviselés formájában a munkaadóknak.

Alapból 2017-ben 330 milliárd, 2018-ban pedig 500 milliárd forintos kiesést okozna, ha 27-ről 21 százalékra csökkentenék a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót. De a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd tompítani a kiesést, ergo a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés.

50 és 70 milliárd megy majd el a béremelésekre a közszférában, a gyedre és táppénzre 40, illetve 50 milliárd megy, miközben 50 és 70 milliárdnyi fogyasztási és áfabevétellel számolnak. Élénkül a munkaerőpiac, ez is jó lesz a költsétgvetésnek, évente 55 milliárd forint maradhat a közfoglalkoztatottakon való spórolás miatt a büdzsében.

Tehát a jövő évi költségvetésnek 15 milliárdos mínuszt jelentene a béremelés és járulékcsökkentés, míg 2018-ban nem számolnak mínusszal.

Aztán akár folytatódhat is a járulékcsökkentés évi 2 százalékkal. Ami jó hír lehet, hogyha megvalósul a csökkentés, akkor az adóék is visszaesne (ez az adóteher bérköltségen belüli aránya) 48,2-ről 41-9 százalékra. Ezzel kerülnénk egy szintre a visegrádi országokkal. A Napi.hu szerint azonban egyoldalú a fent felsorolt sok adat, ami egy ún. kormányzati kimutatásból származik, miközben hatástanulmányról még nem is tudni a témában.

A Világgazdaságba Bod Péter Ákos volt MNB-elnök is írt egyet a témában, aki arra emlékeztet, már az első Orbán-kormány idején volt egy nagy minimálbér-emelés, és ott se sok háttérszámítást végeztek. Bod szerint a kkv-knál, főleg a nagy bérhányadú, nem túl magas nyereségrátájú cégeknél okozhat ez gondot. A nagyvállalatoknál ugyanis kevés a minimálbéres, így könnyebben kigazdálkodják az emelést. Tehát:

Ha a politika a csődöket el akarja kerülni, újabb célzott támogatásra lehet szükség

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.