Budapest, 2016. szeptember 10.
Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta.
MTVA/Bizományosi: Faludi Imre 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt.
Gazdaság

Rések a pajzson: lyukak tátonganak a büdzsében

24.hu
24.hu

2016. 11. 16. 17:14

Veri a mellét a kormány a minimálbér-emeléssel, pedig lehet, hogy épp a kisvállalkozásokat vágják gajra ezzel. Mindenesetre nagyon optimisták a jövő évi költségvetést illetően, pedig vannak lyukak benne.
Korábban a témában:

Egy kormányzati kimutatás szerint nem terhelné meg a jövő évi költségvetést a minimálbér emelése és a járulékcsökkentés – írja a Magyar Idők. Az emelésből befolyó többletet visszaosztanák közteherviselés formájában a munkaadóknak.

Alapból 2017-ben 330 milliárd, 2018-ban pedig 500 milliárd forintos kiesést okozna, ha 27-ről 21 százalékra csökkentenék a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót. De a béremelésből befolyó 180, majd 270 milliárd tompítani a kiesést, ergo a cégek járulékcsökkentési forrása lenne a bérfejlesztés.

50 és 70 milliárd megy majd el a béremelésekre a közszférában, a gyedre és táppénzre 40, illetve 50 milliárd megy, miközben 50 és 70 milliárdnyi fogyasztási és áfabevétellel számolnak. Élénkül a munkaerőpiac, ez is jó lesz a költsétgvetésnek, évente 55 milliárd forint maradhat a közfoglalkoztatottakon való spórolás miatt a büdzsében.

Tehát a jövő évi költségvetésnek 15 milliárdos mínuszt jelentene a béremelés és járulékcsökkentés, míg 2018-ban nem számolnak mínusszal.

Aztán akár folytatódhat is a járulékcsökkentés évi 2 százalékkal. Ami jó hír lehet, hogyha megvalósul a csökkentés, akkor az adóék is visszaesne (ez az adóteher bérköltségen belüli aránya) 48,2-ről 41-9 százalékra. Ezzel kerülnénk egy szintre a visegrádi országokkal. A Napi.hu szerint azonban egyoldalú a fent felsorolt sok adat, ami egy ún. kormányzati kimutatásból származik, miközben hatástanulmányról még nem is tudni a témában.

A Világgazdaságba Bod Péter Ákos volt MNB-elnök is írt egyet a témában, aki arra emlékeztet, már az első Orbán-kormány idején volt egy nagy minimálbér-emelés, és ott se sok háttérszámítást végeztek. Bod szerint a kkv-knál, főleg a nagy bérhányadú, nem túl magas nyereségrátájú cégeknél okozhat ez gondot. A nagyvállalatoknál ugyanis kevés a minimálbéres, így könnyebben kigazdálkodják az emelést. Tehát:

Ha a politika a csődöket el akarja kerülni, újabb célzott támogatásra lehet szükség

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

German Chancellor and CDU party leader Angela Merkel (C) addresses supporters after exit poll results were broadcasted on public television at an election night event at the party's headquarters in Berlin during the general election on September 24, 2017.
Germany voted in a general election expected to hand Chancellor Angela Merkel a fourth term, while the hard-right Alternative for Germany (AfD) party is predicted to win its first seats in the national parliament. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.