Korrupcio(430x286).jpg (Array)
Gazdaság

Brüsszel minden pénzt megvonhat

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2016. 11. 07. 08:28

Szoros határidőt kapott a kormány.

A magyar kormány korábban vállalta, hogy áttér az elektronikus közbeszerzésre. Az első határidő 2016 végén jár le, de a Napi.hu szerint az Európai Bizottság nem tud előkészületekről. Az áttérés az elektronikus közbeszerzésre az úgynevezett ex ante vállalások közé tartozik. Ezek rögzítik az EU-források lehívásának előfeltételeit a teljes keretösszegre, azaz Brüsszel az összes operatív program kifizetéseit felfüggesztheti, ha nem teljesülnek. Az e-közbeszerzés az olyan nyílt eljárást támogatja, amelyben bármely érdekelt gazdasági szereplő ajánlatot tehet, a procedúrát megindító, lezáró hirdetmény pedig nyilvános.

Az elmúlt hetekben több sajtóhír is megjelent arról, hogy Brüsszelnek elsősorban a 2014-2020-as ciklusra felállított támogatási rendszer irányítási és ellenőrzési mechanizmusával van gondja, de a kormányinfón Lázár János azt mondta, az uniós források felfüggesztésétől nem kell tartani. A miniszter egyszer megemlítette, hogy uniós elvárás a pályázati rendszer digitalizálása 2017/18-ra, majd meg is jelent egy olyan módosító javaslat, amely rögzíti, hogy az elektronikus közbeszerzési kötelezettség 2017. február 1-jén lép hatályba, a jövő év végétől pedig minden ajánlatkérőnek kötelező lesz az elektronikus eljárás.

A Miniszterelnökség a lappal tudatta, hogy a kormány által kidolgozott közbeszerzési akciótervet az Európai Bizottság elfogadta, az intézkedések többsége már meg is valósult, néhány intézkedést kell csak 2016 végéig végrehajtani. Minden vállalás teljesíthető, hiszen a tagállamoknak 2018. október 18-ig kell bevezetniük az e-közbeszerzést, ami Magyarországon 2017-ben megtörténhet. A Transparency International Magyarország (TI) kevésbé derűlátó, mert úgy tudja, az Európai Bizottság eddig ebből semmit sem tapasztalt, Brüsszel szerint a projekttel késésben vannak a magyar hatóságok.

A korrupcióellenes nemzetközi szervezet brüsszeli irodája nemrég tárgyalt az EB-vel a tagállami támogatásokat érintő partnerségi megállapodásokról és biztosi szintről azt a nyilatkozatot kapta, hogy az ex-ante vállalásokat most nagyon komolyan veszik, a bizottság azokat következetesen számon akarja kérni, amennyiben tehát mégis van csúszás, a kormány nehéz helyzetben lesz. A Napi.hu több forrásból úgy értesült, az EB álláspontja Magyarországgal szemben “semlegessé” vált. Ez nem negatív megítélést jelent, hanem azt, hogy csak a tényekre figyel, kevéssé alkuképes.

Több sebből vérzik a törvénymódosítás

A Transparency International szerint a kormány jelentősen módosítaná ugyan a közbeszerzési szabályozást, de nem az átláthatóság miatt, hanem hogy még könnyebben kerülhessenek a közpénzek haveri zsebekbe.

A dolog pikantériája, hogy mindezt a közpénzek felhasználásának a szigorítása és a közbeszerzési verseny élénkítése jegyében tenné a kormány.

A TI szerint a jövő évi költségvetési törvény módosítása szerint csaknem  megduplázódnak a közbeszerzések alsó értékhatárai. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az eddigi 8 millió forint helyett 15 millió forintig lehet közbeszerzés kiírása nélkül árut és szolgáltatást vásárolni, míg építési beruházás esetén a jelenlegi 15 millió forintos értékhatár 25 millió forintra emelkedne. A kormány szerint erre azért van szükség, hogy alacsony értékű szerződéseknél ne kelljen a bonyolult közbeszerzési szabályokat alkalmazni.

A TI szerint viszont éppen az alacsony értékű közbeszerzéseknél a legnagyobb a korrupciós veszély, itt a legátláthatatlanabbak a szerződések. A közpénzt költő szervezetek (minisztériumok, állami vállalatok) sokszor trükkösen játszanák ki a törvényeket, feldarabolják a beszerzéseiket, csak hogy ne kelljen közbeszerzést lefolytatniuk. A közbeszerzési törvény módosítása az eddiginél is szélesebbre tárná a kaput visszaélések előtt, felhatalmazná a kormányt, hogy kérelemre, egyedi esetekben felmentést adjon e kötelesség alól.

A kormány mondvacsinált ürüggyel is felmentést adhat a közbeszerzések alól. A cégek a nyílt verseny helyett a kormány kegyeiért fognak versenyezni. A TI szerint az már csak hab a tortán, hogy a „versenyélénkítés jegyében” a kormány 300 millió forintra emelné az értékhatárt, amíg nyílt verseny nélkül lehet közpénzből építési beruházásokat rendelni. A korrupcióval talán leginkább fertőzött építőiparban tehát még könnyebben vándorolhatna a közvagyon magánkézbe. Márpedig a hirdetmény nélküli közbeszerzések aránya – miként arra az Európai Bizottság legutóbbi országjelentése is rámutatott – már eddig is az egyik legmagasabb volt az EU-ban.

 

A

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

On 20.07.2017 more than 10000 people protested in front of the presidential palace in Warsaw against the ongoing process of changing the judicial system of the country. - NO WIRE SERVICE - Photo: Jan A. Nicolas/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.