Gazdaság

Jönnek a gonosz multik és elveszik a szabadságunkat – vagy mégsem?

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 10. 19. 07:00

Oszlik a homály az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban, de nem eléggé, derült ki egy konferencián.
Korábban a témában:

Majdnem telt házas teremben tekinthették meg az érdeklődők a Political Capital kerekasztal-beszélgetését, amelyet a Transztatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) megvalósulásának jövőbeni esélyeiről rendeztek kedden délután a budapesti Gödörben. A rendezvény aktualitását a tárgyalások lefulladásával kapcsolatos hírek és a TTIP végét vizionáló politikai nyilatkozatok adták.

Illetve talán az is, hogy a napokban jelent meg egy amerikai jelentés arról, hogy Oroszország rejtett gazdasági és politikai intézkedésekkel manipulál öt kelet-európai országot (Bulgária, Magyarország, Lettország, Szerbia és Szlovákia). Bár a jelentés szerint Oroszország célja ezzel a Nyugat liberális demokratikus modelljének hiteltelenítése és a transzatlanti kereskedelem aláásása, utóbbi téma nem merült fel a mostani kerekasztal-beszélgetésen.

A meghívott előadók Fodor Gábor, országgyűlési képviselő, a Magyar Liberális Párt elnöke, Csehi Róbert közgazdász, politológus, a Közép-Európai Egyetem kutatója és Pogátsa Zoltán közgazdász, szociológus, a Nyugat-Magyarországi Egyetem docense voltak.

A résztvevők között igen élénk vita alakult ki. A töréspontok a titkos tárgyalások, tágabban a demokrácia és átláthatóság, a beruházási vitákkal foglalkozó bíróságok, illetve a nagyvállalatok túlhatalmát érintő kérdésében rajzolódtak ki.

Fodor Gábor
Fotó: Berecz Valter

Az ellenzők szerint három fő probléma van a szabadkereskedelmi megállapodással:

  • a szabványok egységesítése nagyobb környezetszennyezéssel vagy a fogyasztók egészségének kockáztatásával járna
  • a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd
  • a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben egy befektetési bíróságon

Elvben támogatható

Fodor Gábor azt mondta, azért támogatja a megállapodást, mert az jó lesz Magyarországnak és az Európai Uniónak is. Szerinte a számok is ezt támasztják alá, a két nagyhatalom a világ teljes GDP-jének közel a felét termeli. Szerinte az egyezménnyel ez erősödni fog, plusz a becslések szerint az EU jobban jár, mint az USA.

Fodor Gábor a NATO-hoz hasonlította az egyezményt, amely politikailag is biztonságot ad Magyarországnak.

Csehi Róbert szerint abban valószínűleg egyetértés van, hogy kell a szabadkereskedelmi megállapodás, de kérdés, hogy a TTIP annak tekinthető-e. Szerinte nem, mert egy olyan egyezményről van szó, ahol a vámtételek lebontása nem képez jelentős tételt.

A dolog arról szól, hogy összehangolják azt, hogy az EU-ban és az USA-ban mit hogyan szabályoznak, hogy könnyebb legyen kereskedni.

A lényeg a szabványok, engedélyeztetések egyszerűsítése, nem a vámtételek lebontása. Ez nem lesz egyszerű, mert az USA és az EU teljesen eltérően védi a saját piacait. Az európai járműgép-gyártást például erős vámokkal védik, viszont a pénzügyi szabályozók jóval erősebbek az USA-ban, mint nálunk, mondta.

Csehi Róbert
Fotó: Berecz Valter

A lakosság szerint jó dolog a TTIP

A Political Capital felmérése szerint Európa keleti felének lakossága jóval támogatóbb a szabadkereskedelmi megállapodással kapcsolatban, mint nyugaton, de a támogatás fokozatosan csökken a teljes EU-n belül. Nyugaton tehát egyelőre sikeresnek tűnik a TTIP-ellenzők kampánya, hiszen csak Németországban százezren tüntettek a megállapodás ellen, idén szeptemberben. A PC felmérése szerint a visegrádi országok közül a magyar kormány a legkritikusabb, de ez lehet, hogy azért van, mert a kormány félreérthető nyilatkozatokat tesz, hol támogatja, hol nem a megállapodást. A szlovákok megengedőbbek, a csehek középen vannak, a jobboldaliak támogatóbbak, a baloldaliak kevésbé – hangzott el a beszélgetésen.

Pogátsa szerint már önmagában üdvözlendő, hogy egyáltalán van racionális vita a TTIP-ről Magyarországon. Szerinte elvben komoly kritikát jelent, hogy egy periféria-ország a centrumhoz még soha nem tudott előnyös szabadkereskedelmi feltételekkel felzárkózni. A skandinávok vagy a dél-ázsiaiak kemény gazdasági protekcionizmussal tudtak felzárkózni a fejlett államokhoz, nem szabadkereskedelemmel, tette hozzá.

Pogátsa szerint a TTIP hatásairól négy komolyabb elemzői tanulmány ismert. Ebből kettőt az Európai Bizottság rendelt meg, így azok nem függetlenek, de korrektek. Azt mondta, hogy ezek alapján is

nagyon gyenge gazdasági hatása lesz a megállapodásnak. Becslések szerint 15 év alatt összesen 1 százalékos gazdasági növekedést hoz a feleknek.

Egy amerikai egyetem elemzése még ennél is lesújtóbb képet fest. E szerint nagyon gyengén negatív hatása lesz a megállapodásnak mindkét kontinensre. Bár az Európai Bizottság ezt úgy kommunikálja, hogy a TTIP majd megoldja a gazdasági válságot, az biztosan nem fog bekövetkezni, hangsúlyozta.

Pogátsa Zoltán
Fotó: Berecz Valter

Pogátsa egyetértett elemzőkkel abban, hogy ez nem szabadkereskedelmi megállapodás, hanem a szabályozók lebontása a nagyvállalatok anyagi érdekeit követve. Szerinte a TTIP nem más, mint a multicégek lobbija önös szándékaik érdekében.

Pogátsa szerint nemcsak az államtól kell védeni a szabadságunkat, hanem a nagyvállalatoktól is.

Titkos tárgyalások?

A másik kedvelt téma a titkos tárgyalások kérdése. A kritikusok szerint a felek titokban, a nyilvánosság kizárásával tárgyaltak, és ez szégyen a demokráciára nézve. Pogátsa Zoltán azt állította, hogy a nagyvállalatokon kívül senki nem férhetett hozzá a megállapodás tartalmához. Azt mondta, hogy:

Még az EP-képviselők is csak egy titokszobában nézhettek bele a szerződésbe. Az, hogy a szöveg végül kiszivárgott, a holland Greenpeace-nek köszönhető, akik kicsempészték.

Csehi szerint még nem egy végleges szövegről van szó, hiszen tárgyalnak a felek. Szerinte nem baj, ha az EU nem fedte fel az összes szövegvariánst a nyilvánosság előtt, hiszen neki is vannak politikai, kereskedelmi érdekei. A komoly megállapodások egy része mind zárt ajtó mögött zajlik, ez így helyes, ez mindig így volt a világban.

Másrészt a Greenpeace úgy állította be a bizottságtól kilopott anyagot, hogy az végleges szöveg, holott az egy köztes szövegverzió volt, amit már el is vetettek korábban. Ez enyhén szólva nem korrekt, mondta.

Fodor biztos benne, hogy ha megszületik a végleges szöveg, azt a hatályba lépés előtt nyilvánosságra fogják hozni. Majd akkor lehet és kell is vitatkozni róla, hiszen ez a demokrácia alaptétele. Fodor biztos benne, hogy az EU nem fog életbe léptetni olyasmit, ami előzőleg ne bocsátott volna vitára.

Fodor Gábor
Fotó: Berecz Valter

Választott bíróságok?

A TTIP-vel kapcsolatban gyakori kritika, hogy a befektetési bíróságok a multicégek érdekeit képviselik majd az államokkal szemben, ha vita van közöttük. Pogátsa Zoltán feltette a kérdést:

miért van egyáltalán szükség a rendes választott bíróságokon kívüli bíróság felállítására egy demokráciában?

Szerinte ezzel kapcsolatban nemzetközi jogászok erős aggályokat fogalmaznak meg. Bár ő nem jogász, úgy tudja, hogy nem lehet például jogegységi problémákat kezelni a választott bíróságoknál.

Csehi erre azt mondta: miért ne lenne szükség egy befektetési bíróságra, amely összehangolja az amerikai és az európai kereskedelmi jogrendszert? A félreértés talán abból adódhat, hogy létezik egy történelmileg kialakult, jogi öröksége a szabadkereskedelemnek, amit tovább lehet fejleszteni. Kifejezetten az EU döntése volt, hogy próbálják megreformálni ezt a történelmi hagyományt, aminek része a nemzeti szuverenitás egy részének átadásával. Bár lehetett volna a nemzeti bíróságokhoz utalni ezeket a nemzetközi vitákat, ez történelmileg visszalépés lett volna.

Hozzátette: most is létezik választott bírósági rendszer az államok, vagy az államok és cége közötti nemzetközi jogviták esetére, és idővel ezt váltaná fel az új, Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Bírósága.

Csehi Róbert
Fotó: Berecz Valter

Átláthatóság?

Pogátsa Zoltán szerint nem állnak össze ezek az érvek. Szerinte gyanús, hogy tárgyalási, stratégiai titkok csak akkor létezhetnek, ha megtörtént a konzultáció a felek között arról, hogy mi számít titoknak. Márpedig szerinte itt csak a nagyvállalatokkal konzultálhattak, hiszen az EU senki mást nem kérdezett meg. Nem kérdezték meg a civileket, a kisvállalkozásokat.

Csehi szerint tényszerűen nem igaz, hogy az EU nem kérdezte meg a civileket és kisvállalkozásokat.

Kérdőívekkel, felmérésekkel igazolható mindez. Ezt a munkát a Timmermans vezette bizottság végezte, mondta.

Pogátsa válaszul erre azt mondta, hogy személyesen ismeri a  bizottságban lévő embereket, akik arról panaszkodnak neki, hogy nem férnek hozzá információkhoz. Szerinte amúgy Fodor Gáborral ugyanazt mondják, csak másképpen. De egyetérthetnek abban, hogy a kormányok ma a fejlett világban nem a társadalom egészét képviselik, hanem részérdekeket. Példaként hozta fel az amerikai Koch-fivéreket, akik – a republikánus pártot milliárdokkal támogatva – már hosszú ideje befolyásolják az amerikai elnökválasztások kimenetelét.

A nagyvállalati részérdek Magyarországon is megjelenik a törvényhozásban, mondta.

Pogátsa Zoltán
Fotó: Berecz Valter

Egy hozzászólás

Egy néző – corvinusos közgazdász-hallgató – három megjegyzést, illetve kérdést fűzött az előadókhoz. Elsőként magyar szerzők tanulmányára hivatkozva azt mondta, hogy a TTIP-nek pont a magyar KKV-kra lenne a legelőnyösebb hatása, és hogy erről mit gondolnak az előadók.

Pogátsa felvetésére válaszolva megjegyezte, hogy szerinte közömbös, hogy egy periféria profitál-e a szabadkereskedelemből, hiszen annak nem is ez a célja, már amennyiben az USA-t és az EU-t egy-egy egységnek tekintjük.

Végül a felszólaló egyetemista azt mondta, hogy szerinte a Greenpeace kampánya tartalmilag eléggé megkérdőjelezhető volt, a sok túlzás és a génkezelt élelmiszerekkel kapcsolatos morális pánikkeltés miatt.

Pogátsa Zoltán a felvetésekre azt mondta, hogy ezek a tanulmányok azon alapulnak, hogy a német autóiparnak jó lesz a több amerikai export, tehát a magyar beszállítóknak is jó lesz. Másrészt lehet, hogy a Greenpeace kampánya túlzó volt, ez előfordul. De az Európai Bizottság kampánya sem volt jobb, hiszen azt állították, hogy a TTIP kihúzná Európát a válságból, ami nem valószínű.

És mikor lesz belőle valami?

A TTIP jövője attól is függhet, hogy az USA-ban Trump vagy Clinton kerül hatalomra, illetve ki nyeri a francia, majd a német választásokat 2017-ben. A résztvevők egyetértettek abban, hogy Trump ellenzi, Clinton támogatja a szabadkereskedelmi megállapodást, és messze még a megállapodás vége.

Pogátsa Zoltán szerint, amikor Clinton kampányol, szabadkereskedelmi szkeptikus, amikor kormányon van, kőkemény multipárti. Csehi Róbert úgy vélte, a TTIP jövője a CETA-tól is függ, nagyban meghatározza azt. Fodor Clinton nyerése után egy lelassult folyamatra számít, ami ugyanakkor minél átláthatóbbá válik.

Arról, hogy mikorra várható a megállapodás megkötése Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa szerint, ebben a cikkünkben is olvashat.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.