Two calf black and brown in Liniers market, Argentina
Gazdaság

Ha rossz döntést hoz, beteg állat húsa kerülhet a tányérjára

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 10. 18. 14:57

Korábban a témában:

Matthias Wolfschmidt német állatorvos szeptember végén könyvet jelentetett meg a nagy vágóhidak gyakorlatáról, amelyek úgy kezelik a betegséget hordozó állatok húsát, mint a romlott gyümölcsöt, azaz a beteg testrészt kivágják, a többi részt pedig feldolgozzák és értékesítik. Ez a gyakorlat Wolfschmidt véleménye szerint elképesztő, mivel óriási fertőzésveszélyt rejt magában – írtuk nemrégiben az Agroinformra, illetve a topagrarra hivatkozva.

A német állatorvos negatív tapasztalatai után kíváncsiak voltunk, mi a gyakorlat Magyarországon, ezért megkérdeztük a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (NÉBIH), nálunk is előfordulhat-e, hogy beteg állatok húsát etetik meg velünk. Első körben épp erre a kérdésre nem kaptunk egyértelmű választ, de legalább megtudtuk, hogy mi a protokoll.

Vágóhíd előtt

Az állattartó gazdaságok is felelnek azért, hogy egészséges állatokból származó termék kerüljön az asztalunkra. A gazdaságokban nevelkedő állatok egészségére a gazda és a gazdaságot felügyelő állatorvos ügyel.

A vágóhídra szállításkor dokumentumok kísérik az állatszállítmányt. Ebben az állattartó és az állatorvos is igazolja az állatok egészségét, szállításra való alkalmasságát – például, hogy nem betegek, nem kezelték őket olyan gyógyszerekkel, amelyek a szervezetünkbe jutva egészségkárosodást okozhatnak.

Ha pedig gyógykezelésen estek át az állatok, meg kell várni azt az időt, amely alatt a gyógyszer teljes mértékben kiürül a szervezetükből. Szaknyelven ezt „élelmezés-egészségügyi várakozási időnek” nevezik, és kötelező betartani – írta megkeresésünkre a NÉBIH.

Veterinarian examing pig, and nurse is helping.
Fotó: Thinkstock.com

Vágás előtt

A vágóhídra szállított állatokat a hatósági állatorvos újra megvizsgálja. Figyeli, hogyan viselkednek, milyen a légzésük, a mozgásuk, vannak-e rajtuk olyan külsérelmi nyomok, amelyek esetlegesen tiltott anyagok alkalmazására, illetve nem kíméletes bánásmódra engednek következtetni, továbbá, hogy a szállítás alatt alakult-e ki betegség.

Ha bármilyen normálistól eltérő dolgot tapasztal az állatorvos, megtiltja az állatok levágását, amíg az eltérések okát ki nem deríti. Ha semmi rendelleneset nem tapasztal, engedélyezi az állatok vágását.

Vágás után

A vágóhídon a hatósági állatorvosok és szaksegédeik minden egyes levágott állatot egyedileg megvizsgálnak a jogszabály által előírt vizsgálati protokoll szerint a vágást követően. Ennek során minden egyes levágott állati féltestet és a hozzá tartozó szerveket megtekintik, ha szükséges, megtapintják, bemetszik az állati fejet és annak nyirokcsomóit, a féltesteket beleértve a mellhártyát, hashártyát, az állati testhez tartozó zsigereket – nyelv, tüdő, szív, lép, máj, vese -, külön a béltraktust és a hozzátartozó nyirokcsomókat. Sertésekből mintákat is vesznek a trichinella parazita jelenlétének kizárására.

Egy egészséges sertés vizsgálata körülbelül 3 percet, a szarvasmarháé 6 percet vesz igénybe a vágást követően.

Ha a húsvizsgálat során valamilyen fiziológiástól eltérőt tapasztal a hatósági állatorvos, akkor azt az állati testet részletes vizsgálatnak veti alá. Az elváltozások ugyanis nemcsak közegészségügyi, hanem állat-egészségügyi veszélyt is hordozhatnak. A vizsgálatot végző állatorvosnak lehetősége van laboratóriumi vizsgálatokat is elrendelni – jegyezte meg a NÉBIH.

Vagyis háromszor vizsgálják meg a levágásra ítélt állatokat, illetve a húst, mielőtt emberi fogyasztásra kerülhet.

Beazonosítható

A fogyasztásra alkalmasnak minősített tételek „állategészségügyi jelölést” kapnak. Ez egy ovális alakú jel, felső harmadában „HU”, középen számjegy, alsó harmadában pedig „EK” szerepel. A szám alapján a vágóhíd megkereshető. Ugyanilyen ovális jel van minden állati eredetű élelmiszer csomagolásán, ezek segítségével a gyártó beazonosítható.

Ami fogyasztásra nem alkalmas

Az állati testek azon részei, melyeket, bár fogyasztásra alkalmasnak minősítettek, de mégsem tudtak hasznosítani (pl. csontok, vér, melyet nem élelmiszer alapanyagként gyűjtöttek) felhasználhatóak kedvtelésből tartott állatok takarmányozására.

Azok az állati testek, melyeket a vágóhídi húsvizsgálat során fogyasztásra alkalmatlannak ítéltek, különböző kategóriájú melléktermékként hagyják el a vágóhidak területét annak megfelelően, hogy milyen elváltozás talált a hatósági állatorvos a húsvizsgálati protokoll során. Továbbá az állati testek azon részei, melyet a jogszabályok eleve kizárnak a fogyasztásból szintén megfelelő kategóriába sorolást követően állati eredetű melléktermékként hagyja el a vágóhidak területét.

A legszigorúbb esetben az állati eredetű melléktermék csak égetéssel ártalmatlanítható, kevésbé szigorú esetben komposztálással, biogáz előállításra felhasználhatóak, ilyen például a béltartalom.

Utólag monitorizzák is a húsokat

Annak érdekében, hogy a vásárlók egészségét maximálisan védje, a NÉBIH egy ún. monitoring vizsgálati programot is működtet. A vágóhídon levágott állatok ehető szöveteiből maradékanyag-vizsgálatokat végeznek, amelyekből kiderül, hogy a szövet tartalmaz-e például állatgyógyászati szermaradékot, környezeti szennyező anyagokat, növényvédő szereket, nehézfémeket. Ezenkívül mikrobiológiai, analitikai radiológiai vizsgálatokat is végeznek a NÉBIH laboratóriumaiban. Évente mintegy 70 ezer mintából körülbelül 250-300 ezer vizsgálatot végeznek el.

Abban az esetben, ha a laboratóriumi vizsgálat során bármely mintában nem megfelelőséget állapítanak meg, a hatóság eljárást folytat le: feltárja az okokat, kideríti mi okozta az eltérést, illetve – pozitív eredmény esetén – szankciót alkalmaz.

Vagyis még ekkor sem zárható ki, hogy lehet pozitív eredmény.

A vágóhidakon kívül

Daraboló üzemekben, húskészítmény-előállító létesítményekben, tejüzemekben, halászati termék előállítóknál és tojástermék előállítóknál is folyamatosan végeznek felülvizsgálatokat a hatósági állatorvosok és az élelmiszer-biztonsági felügyelők. Az ellenőrzés kiterjed a gyártás összes körülményére.

Ha a vállalkozás nem tartja be a jogszabályban előírtakat, szankciókat vezetnek be a fokozatosság elvének betartásával. A figyelmeztetést pénzbírság követheti, de a résztevékenység vagy teljes tevékenység korlátozásán, feltételhez kötésén át a legvégső esetben el lehet jutni a működési engedély visszavonásáig is.

Fresh chickens for sale in a butcher shop
Fotó: Thinkstock.com

Egy kis állat-egészségügyi történelem

Az élelem biztonságának, tisztaságának ellenőrzése hazánkban is több évszázadra nyúlik vissza.

A XIII-XIV. században Magyarországon a céhek irányították, szabályozták és ellenőrizték az iparosok működését, a mészárosokat és az úgynevezett „húslátómestereket” is. Már 1573-ban szabály volt arra, hogy kizárólag friss és a borsóka kórtól mentes hús árusítható, vidékről csak egész vagy fél marha vihető a városba, és a vasárnap megmaradt árut a következő héten nem szabad árusítani.

1867-ben a III. Nemzetközi Állatorvos kongresszuson tárgyalták a húsvizsgálat életbelépésének kérdéseit. Magyarországon az 1888. évi VII. törvénycikket tekintik hivatalosan az állat-egészségügyi szolgálat megszületésének. 1907-től hazánkban egységes szabályozás szerint működnek a vágóhidak, továbbá a húsvizsgálatok, a húsfeldolgozás és -forgalmazás feltételeit is megszabják. Állatorvos-képzésünk több mint 200 éves múltra tekint vissza, a 126 éves magyar állat-egészségügyi szolgálatot és a hazai élelmiszer-ellenőrzést pedig világszerte elismerik.

Egy dolgot hiányoltunk a válaszból, hogy: Nálunk is előfordulhat-e, ami Németországban, azaz, hogy beteg állatok húsát etetik meg velünk?

Vágás vagy ölés – nem mindegy

Az állatok levágása történhet rendes vágással vagy elkülönített vágás keretében.

  • Rendes vágásra a fajának, fajtájának, korának megfelelő fejlettségi és tápláltsági állapotú, egészséges állatok kerülhetnek.
  • Elkülönített vágásra kerülnek a betegségre vagy fertőzöttségre gyanús, kényszervágásra utalt állatok. Pl. azokat az állatokat, amik beteg állattal érintkezhettek vágják le elkülönítetten. Az elkülönített vágás a rendes vágástól – nevéből adódóan elkülönül. Az így levágott állatok húsát fokozott vizsgálatnak vetik alá.
  • Kényszervágás a sérült, egyébként egészséges sürgős elvéreztetése.
  • Az állatokra vagy az emberre átvihető betegségben szenvedő, szisztémás betegségben szenvedő vagy lesoványodott állatokat tilos emberi fogyasztás céljából levágni. Azok leölésre kerülnek.

Meg tudják akadályozni

A levágott állatok húsának fogyaszthatóságáról a hatósági állatorvos dönt. A döntés alapvetően kétféle lehet: emberi fogyasztásra alkalmas vagy emberi fogyasztásra alkalmatlan.

Az emberi fogyasztásra való alkalmasság megítélésének alapvető szempontja, hogy a hús kezelése, feldolgozása vagy közvetlen fogyasztása közegészségügyileg és állategészségügyileg aggálytalan (biztonságos) legyen, továbbá ne mutasson elváltozást.

A többszűrős húsvizsgálati rendszer meg tudja akadályozni, hogy a beteg állatok húsa forgalomba kerüljön

– adott egyértelmű választ a NÉBIH.

Viszont szabályszegéssel mégis megtörténhet

A hatóság azonban azt is hozzátette: az állatvágás szabályait szándékosan megszegő, engedély nélkül, illegálisan vágó élelmiszer-vállalkozásoktól kerülhet a vásárló asztalára beteg állat húsa.

Ezért nagyon fontos a hatóság szerint, hogy az emberek tudatosak és képzettek legyenek, vásárláskor jó döntést tudjanak hozni. Jó minőségű húst vásároljanak a legális vállalkozásoktól. Panaszaikkal pedig forduljanak a NÉBIH-hez.

Az Európai Bizottság tavaly aggódott

Hogy hány állatot kell minimum háromszor megvizsgálniuk a hatósági állatorvosoknak? Ha a KSH, illetve az Agrárgazdasági Kutató Intézet adataiból indulunk ki, csirkéből pl. több tízmilliót, sertésből, pulykából is több milliót, marhából több százezret és a többi állatfajtából is rengeteget.

Van-e elegendő hatósági állatorvos erre a feladatra? 2015-ben az Európai Bizottság szakértői túlontúl alacsonynak találták a hazai hatósági állatorvosok számát a működő vágóhidakéhoz képest – írta a vg.

A lap szerint Brüsszel attól tartott, hogy a kevés hatósági állatorvos nem tudja kellő alapossággal ellátni a kisebb-nagyobb vágópontok, mészárszékek alapos ellenőrzését, ezért az is előfordulhat, hogy ellenőrizetlen vagy nem megfelelő gondossággal ellenőrzött húsok kerülnek forgalomba.

Viszont szakértők úgy nyilatkoztak a lapnak, hogy bár a hatósági állatorvosok száma valóban nagyon megcsappant, az túlzásnak tűnik, hogy önmagában emiatt élelmiszer-biztonsági kockázat állna fenn.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.