Gazdaság

Nyáron csúcson volt a foglalkoztatás

Foglalkoztatottság

2016. június–augusztusban a foglalkoztatottak létszáma 4 millió 386 ezer fő volt, 135 ezer fővel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH.

Közülük 4,04 millióan dolgoztak az elsődleges munkaerőpiacon, 230,8 ezren közfoglalkoztatásban, és 114,8 ezren külföldi telephelyen. Az összességében 135 ezer fős növekedéshez a hazai elsődleges munkaerőpiac majdnem 130 ezer fővel járult hozzá. A közfoglalkoztatottak köre több mint 4 ezer fővel, a külföldi telephelyen foglalkoztatottak száma mintegy másfél ezer fővel bővült.

  • A foglalkoztatottak közül 4 millió 345 ezren tartoztak a 15–64 évesek korcsoportjába, foglalkoztatási arányuk 2,5 százalékponttal 67,1 százalékra emelkedett. A 15–64 éves férfi foglalkoztatottak létszáma 2,8 százalékkal 2 millió 354 ezer főre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,4 százalékponttal 73,5 százalékra nőtt. A 15–64 éves női foglalkoztatottak száma 3,5 százalékkal 1 millió 990 ezer főre emelkedett, foglalkoztatási rátájuk 2,6 százalékponttal 60,8 százalékra javult.
  • A 15–24 éves foglalkoztatottak létszáma 308 ezer fő volt, foglalkoztatási arányuk 2,8 százalékponttal 28,8 százalékra nőtt. Az ún. legjobb munkavállalási korú (25–54 éves), valamint az idősebb (55–64 éves) foglalkoztatottak száma egyaránt emelkedett, előbbiek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal 82,7 százalékra, utóbbiaké 4,3 százalékponttal 50,5 százalékra.
  • A 20–64 éves korcsoport esetében – amely az Európa 2020 stratégiában meghatározott foglalkoztatási célok alakulásának megfigyelési köre – a foglalkoztatási ráta 2,6 százalékponttal 72,1 százalékra nőtt. Az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 79,1, a nőknél 65,2%.

Munkanélküliség

2016. június–augusztusban a munkanélküliek száma az egy évvel korábbihoz képest 77 ezer fővel 227 ezerre, a munkanélküliségi ráta 1,7 százalékponttal 4,9 százalékra esett vissza. A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, ugyanakkor a javulás a nők esetében nagyobb mértékű volt.

2016. június–augusztusban az egy évvel korábbihoz képest:

  • A 15–74 éves munkanélküli férfiak száma 33 ezer fővel 122 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 1,4 százalékponttal 4,9 százalékra csökkent. A munkanélküli nők száma 44 ezer fővel 105 ezer főre, munkanélküliségi rátájuk 2,2 százalékponttal 5,0 százalékra mérséklődött.
  • A 15–24 éves korosztály munkanélküliségi rátája 5,4 százalékponttal 12,8 százalékra csökkent, de a munkanélküliek ötöde továbbra is ebből a korcsoportból került ki.
  • A 25–54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak és az 55–64 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 1,5 százalékponttal 4,3%-ra, míg az utóbbiaké 1,4 százalékponttal 4,0 százalékra.

A munkanélküliség átlagos időtartama 18,6 hónap; a munkanélküliek 49,3 százaléka legalább egy éve keres állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számít.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2016. augusztus végén 16,4 százalékkal 283 ezer főre csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Elemzők: a munkaerőpiaci mutatók a gazdaság élénkülését is jelzik

Banki elemzők szerint a munkaerőpiac javulása a gazdaság élénkülését jelzi, ugyanakkor a fokozódó munkaerőhiány előbb-utóbb a fejlődés gátjává válhat – figyelmeztetnek.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a foglalkoztatás dinamikus emelkedése élénk gazdasági növekedést tükröz, így a GDP növekedése a második fél évben tovább gyorsulhat. A szakember arra számít, hogy a következő hónapokban, szezonális hatások miatt, a foglalkoztatottak száma elérheti a 4,4 milliót, a munkanélküliségi ráta pedig tovább mérséklődhet. Az idén 5,3 százalékra csökkenhet az átlagos munkanélküliségi ráta a tavalyi 6,8-ról, jövőre pedig 5 százalék alá mérséklődhet.

Virovácz Péter, az ING bank elemzője azt emelte ki, hogy a munkaerőpiac ilyen mértékű javulását, valamint a bejelentett új beruházásokat is figyelembe véve, a munkaerőhiány tovább fokozódhat a következő negyedévekben, amennyiben a döntéshozók nem lépnek időben. Mindez pedig gátjává válhat a gazdasági fejlődésnek.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik