Gazdaság

Leigázzák az amerikai multicégek Európát?

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 09. 27. 09:56

Igaz, hogy szabadon jöhet a génkezelt kukorica Amerikából, és ha betiltjuk, még minket perelnek be? Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa szerint ez így nem igaz.

Az EU és az USA a világ eddigi legnagyobb üzletét készül megkötni. A cél az, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény (TTIP) könnyebbé és szabadabbá tegye az áruk és a tőke áramlását az Atlanti-óceán két partja között. Arról is szól, miként engedélyezzünk veszélyes vegyszereket, vagy hogy mivel lehet kezelni az állatokat és zöldségeket, amiket megeszünk.

Az ellenzők szerint három fő probléma van a szabadkereskedelmi megállapodással:

  • a szabványok egységesítése nagyobb környezetszennyezéssel vagy a fogyasztók egészségének kockáztatásával járna
  • a tárgyalások zárt ajtók mögött zajlanak, a közvélemény így egyelőre csak találgatni tud arról, hogy pontosan mi lesz az egyezményben, és milyen hatásokkal jár majd
  • a multinacionális cégek különleges jogokat kaphatnak a demokratikusan választott kormányokkal szemben egy befektetési bíróságon
24.hu / Neményi Márton

Itt volt az EU

Hétfő délután az EU párbeszédet szervezett a magyar polgárokkal a TTIP-ről Budapesten. Az esemény célja az volt, hogy átláthatóbbá tegye a szabadkereskedelmi megállapodást. Cecilia Malmström, az EU kereskedelempolitikáért felelős biztosa válaszolt a hallgatóság kérdéseire. (Utána Szijjártó Péterrel találkozott, hogy az Európai Unió Kanadával már megkötött, de a tagállamok által még nem ratifikált szabadkereskedelmi megállapodásról (CETA) tárgyaljanak.) Az EU-biztos beszélgetőpartnere Mikola István biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkár volt. Mivel interjút nem lehetett készíteni az uniós biztossal, így hallgatói kérdésekből szemezgettünk.

Előrebocsájtjuk: a másfél órás kérdezz-felelek után valamivel átfogóbb képet kaphattunk a megállapodásról, de nem sokkal. Bár Malmström és Mikola a kényesebb, hosszabb válaszadást igénylő kérdések közül néhányat kikerült, a fontos kritikák többségére érdemben, felkészülten válaszoltak.Egy hölgy az átláthatóságról kérdezte a jelenlévőket. Azt mondta, idén Berlinben járt az ottani Európa Házban, és kifejezetten a TTIP-ről szeretett volna tájékozódni, de döbbenten tapasztalta, hogy a hivatalos kiadványokban mindössze 3-4 mondat szól erről. Az EU-biztos azt válaszolta, nem érti, ez hogy lehetséges, hiszen számos dokumentum, weboldal, tájékoztató füzet áll rendelkezésre a polgároknak.

24.hu / Neményi Márton

Hozzátette: az Európai Bizottság honlapján összefoglaló leírás olvasható minden egyes tárgyalási fordulóról.

Az egyik kérdésre, hogy az Európai Bizottság miért utasította vissza az európai népszavazást a TTIP-vel kapcsolatban, holott rekordidő alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás? Cecilia Malmström azt válaszolta, hogy az országok fognak kereskedni, nem a bizottság, nekik kell erről dönteni. Hozzáfűzte: a bizottság azért utasította vissza a népszavazási kezdeményezést, amelyet jog szerint amúgy sem kötelező elfogadniuk, mert a népszavazás nem a szerződések végrehajtásához szükséges jogi aktus elfogadására, hanem egy még tárgyalás alatt lévő – egyelőre tehát nem létező – megállapodásra irányult.

Behódolunk-e a multiknak?

Egy hallgató azt kérdezte, igaz-e, hogy a multicégek leigázzák az európai nemzetállamokat? Malmström azt válaszolta, hogy erről szó sincs, a megállapodás világos kereteket szab. Szerinte a gazdasági válság után megerősödött az átláthatóság igénye. Az amerikai nagyvállalatok szabványai, tesztjei megfelelnek az átláthatóság követelményének, azok magas szintűek. A dolog arról szól, hogy összehangolják azt, hogy az EU-ban és az USA-ban mit hogyan szabályoznak, hogy könnyebb legyen kereskedni. A TTIP-től az európai kis- és középvállalati szektor fejlődését is várja, ezen keresztül pedig sok új munkahely teremtését, amire nagy szükség van Európában.

Az EU-biztos kiemelte: a szabadkereskedelmi megállapodások segítenek, hogy alakíthassuk a gazdasági globalizációt, ne csak az elszenvedői legyünk. A következő kérdésre, igaz-e, hogy a befektetési bíróságok különleges jogokat kaphatnak az európai jogrenden kívül, az EU-biztos azt mondta, hogy a választott bíróságok mintájára képzelik el ezeket a bíróságokat, amely több évszázados, európai gyökerű jogintézmény, és ezt a jogelvet most sem akarják felülírni, nem lesznek különleges jogaik ezeknek a bíróságoknak. Mikola István ehhez hozzátette: Magyarország “nem szereti” a befektetési bíróságok ötletét, mert szerintünk minden uniós országnak van olyan jogrendszere, amely képes megbirkózni a hasonló jogvitákkal, tehát nincs szükség ilyen bíróságokra.

24.hu / Neményi Márton

Nyugat-Európában komoly tömegek tiltakoznak

A demokrácia kérdését is érintő TTIP ellen sokan tüntettek Európa nagyvárosaiban. Főleg Németországban nem szeretnék a szabadkereskedelmi szerződést az amerikaiakkal. Berlinben 180 ezren vonultak az utcára szeptember közepén, tiltakozva az átláthatatlanság ellen. Magyarországon keveseket mozgat meg a téma, bár a maroknyi civil környezetvédő hatékonyan lobbizik a kormánynál szigorúbb nemzeti elbírálást kérve. Ennek egyik megtestesülése volt az idén májusban elfogadott országgyűlési határozat is, a készülő szabadkereskedelmi egyezményekre vonatkozóan határozott meg szigorú feltételeket.

Tiltakoznak a civil szervezetek

24.hu / Neményi Márton

Az esemény előtt több hazai civil szervezet is tiltakozott a Markó utcában a megállapodás ellen. Tömöri Balázs, a Greenpeace kampányfelelőse azt mondta a 24.hu-nak, hogy a kereskedelmi érdekek felülírhatnák az egészségvédelmi szabályokat, és veszélybe kerülne az elővigyázatosság elve. Az egyezmény továbbá felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a GMO-szennyezés legalizálását jelentené. Továbbá a TTIP létrehozna egy olyan befektetési bíróságot, amely az európai jogrenden kívül áll, és ahol a multicégek beperelhetnék azokat az országokat kártérítés címén, amelyek beavatkoznának állampolgáraik védelmében.

Csúszik az egész

Malmström megerősítette, hogy – májusban elmondott szavaival ellentétben – a TTIP-ből idén már biztosan nem lesz semmi, mert a tárgyalások egy része nagyon lassan halad, és meg kell várni a választásokat az USA-ban, Franciaországban (2017 tavasz), Németországban (2017 ősz) is.

Ez nem azt jelenti, hogy a TTIP halott, inkább csak csúszik az egész legalább 6-8 hónapot.

24.hu / Neményi Márton

Mikola István elmondta: a 30 fejezetből eddig nagyjából 14-ben van valamiféle megállapodás, tehát messze még a vége. Szerinte a megállapodás jót tenne Magyarországnak, és nem tehetjük meg, hogy kiszoruljunk az amerikai piacokról. Ugyanakkor azt mondta, hogy

a magyar kormány álláspontja a GMO-mentesség tekintetében világos, ez benne van az Alaptörvényben, és ha ezt bárhogyan érintené a megállapodás, Magyarország vétót fog emelni a TTIP ellen.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Christian Lindner (L), leader of the free democratic FDP party, walks past German Chancellor Angela Merkel during a session at the Bundestag (lower house of parliament) on November 21, 2017 in Berlin. / AFP PHOTO / Odd ANDERSEN

Ezért a kudarcért megfizethet Merkel

Kommentek

Mickey Rooney as the notorious 1930s gangster, Baby Face Nelson, starring in the film of the same name, poses with Leo Gordon as villainous bank robber, John Dillinger, in front of an original newspaper headline. (Photo by George Rinhart/Corbis via Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.