Budapest, 2011. augusztus 1.
Egy álláskereső információs szórólapot olvas a Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi Központjának Baross utcai kirendeltségében. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közlése szerint a munkanélküliségi ráta 2011. második negyedévében az első negyedévi 11,6 százalékról és az egy évvel korábbi 11,1 százalékról 10,8 százalékra csökkent.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Gazdaság

Hiába a súlyos munkaerőhiány, parlagon hevernek a húsz- és ötvenévesek

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 09. 24. 08:00

Korábban a témában:

2013 óta jelentősen csökkent a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők száma, ezen belül kevesebb a 25 év alatti és 50 év feletti munkanélküli is, de az idősebb generációnál a csökkenés átlag alatti. Az arányokat nézve az derül ki, hogy a 25 év alattiaknál nincs csökkenés, míg az 50 év felettiek aránya még nőtt is az álláskeresők körében.Mindez amellett történt, hogy 2013 óta működik a munkahelyvédelmi akció kormányprogramja, amely többek között a 25 év alattiak és az 55 év felettiek foglalkoztatását támogatja.

Százmilliárdokat költöttek rá

A lehetőség az első évben, vagyis 2013-ban 97 milliárd forintot hagyott a vállalkozásoknál, egy évvel később már majdnem 125 milliárd forintot, tavaly pedig 136 milliárdot. Idén hat hónap alatt további hetvenmilliárd forint maradt a foglalkoztatóknál. Három és fél év alatt tehát 430 milliárdos köztehercsökkentéshez jutottak a gazdasági szereplők – írta a Magyar Idők a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adataira hivatkozva.

A cikkből az is kiderül, hogy idén júniusban majdnem 170 ezer 25 év alatti, és több mint 342 ezer 55 év feletti foglalkoztatásához kaptak a cégek támogatást. Azt nem tudni, hogy mindez milyen arányban jelentett új munkahelyeket, mert erre vonatkozó adatokat nem közöl az NGM. És persze azt sem tudjuk, hogy vajon ha nem lett volna a támogatás, hogyan alakult volna a két korosztályban az álláskeresők száma.

Viszont, ha a két adatsort összevetjük, elég zavarba ejtő a végeredmény.


Az NFSZ adatai szerint 36 ezerrel csökkent a négy év alatt a 25 év alatti álláskeresők száma, miközben a munkahelyvédelmi akcióban kis híján 170 ezer 25 év alatti foglalkoztatását támogatták. Ha csak a két számot nézzük, akár teljes egészében el is tűnhettek volna a legfiatalabb állástalanok. Vagy legalábbis sokkal erőteljesebben csökkenhetett volna a számuk, arányuk.  Hasonló a helyzet a másik korosztálynál is. Az 50 év feletti álláskeresők száma alig 26 ezerrel csökkent 2013 óta, miközben 342 ezer fő foglalkoztatását támogatja az állam.

De vajon miért van az, hogy miközben mindenki munkaerőhiányról beszél, és az állam kifejezetten támogatja is a 25 év alattiak (nevezzük őket a későbbiekben Y generációnak) és az 55 év felettiek (X generáció) foglalkoztatását, az álláskeresőkön belül mégsem sikerül lefaragni jobban a számukat, arányukat? Hiszen, ha belegondolunk, a fiatalok erénye lehet a friss tudás, az idősebbeké pedig a tapasztalat, és mindkettő értékes kellene, hogy legyen a munkáltatóknak.

A mögöttes okokról a nyelvhasználat és viselkedés szakértőjét, a Karrier Intézet igazgatóját, Gerlei Bélát kérdeztük.

Y generációs dilemmák

Gerlei Béla kicsit fenntartással kezeli a statisztikákat, és pl. nagyon valószínűnek tartja, hogy a 25 év alattiak körében a jelzettnél is magasabb lehet az állástalanok aránya – úgy véli ugyanis, hogy a korosztályban többen lehetnek azok, akik nem mennek el regisztrálni, mert nem látják értelmét, hasznát a dolognak.

Az Y generáció részben a rendszerváltás után születetteket fedi le, ők azok, akik már a digitális világban nőttek fel. Folyamatosan olvasni arról, hogy nekik mások az igényeik a munkával kapcsolatban, mint a náluk idősebbeknek. Gerleinek is vannak erre vonatkozó tapasztalatai: egy országos bolthálózatnál például gyakori, hogy az Y-ok, ha valami nem tetszik nekik, mert nem olyan, amire számítottak, akkor másnap már nem mennek be dolgozni. És ez a munkáltatót nem igazán lelkesíti.

Budapest, 2011. július 13.
Álláskeresők érdeklődnek az egyik munkahelyet kínáló cégnél a Kispesti Művelődési Házban, ahol a kispesti önkormányzat és a területileg illetékes munkaügyi központ támogatásával állásbörzét rendezett a szeptember végén nyíló bevásárló- és üzletközpont, a kispesti KÖKI Terminál. A börzére több ezer embert várnak és több mint 1500 munkahelyet kínálnak a jelentkezőknek.
MTI Fotó: Balaton József
Fotó: MTI / Balaton József

Gerlei úgy látja, van egy generációs vagy „meg nem értési” hézag is – a döntéshozó és a felvételiző között. Az Y-okat gyakran tartják felületesnek, megkérdőjelezik a végzettségüket. A munkáltatók nem ritkán érzik úgy velük kapcsolatban, hogy nem azt kapják, amire szükségük lenne. Szakoktató panaszkodott neki például arról, hogy a beiskolázott középfokú végzettségűeknél – alapfokú tudásbeli hiányosságok mellett (pl. számolás) – mennyire nehéz elsajátíttatni a szakmai ismereteket. Az erőteljes mobilitásuk pedig megkérdőjelezheti a lojalitásukat. Mint annak azY-lánynak az esetében, aki recepciósként dolgozott, de kapott egy 30 ezer forinttal jobb ajánlatot, és a munkajogi következményekre fittyet hányva azonnal továbbállt.

“X”generációs kérdőjelek

Az 50-55 év feletti „X”-eknél éppen a rugalmasság hiánya lehet, ami miatt kevéssé szeretik őket felvenni. Gerlei maga is 50 feletti, saját példájából kiindulva mondta, hogy ma már nem csinálná meg azokat a dolgokat, amiket huszonévesen bevállalt. Egyrészt, mert rugalmatlanabb, másrészt, mert már megtapasztalta, hogy mibe érdemes belevágni, és mibe nem.

A tapasztalatát persze fel is tudja használni, ami értékes lehet a munkáltató számára. Kivéve, ha nem szeretnének pl. a vezetőnél magasabb kvalitású beosztottat.

Meggyőződése egyébként, hogy ha valaki ma dolgozni akar, akkor olyanok a körülmények (munkaerőhiány), hogy tud magának állást találni. Persze, lehet, hogy nem ott, ahol lakik (hanem költöznie kell), és lehet, hogy nem abban a szakmában, amit megszerzett, vagy amiben korábban dolgozott (hanem újat kell tanulnia). De aki ezt vállalja, az sikerrel helyezkedhet el – véli.

Budapest, 2012. február 22.
Érdeklődők érkeznek a HVG Állásbörzére a budapesti Syma csarnokban.
MTI Fotó: Földi Imre
Fotó: MTI / Földi Imre

Mit tehetnek, hogy kelendőbbek legyenek a munkaerőpiacon?

Gerlei szerint minden korcsoportnál fontos a nyitottság a tanulásra, az új dolgok elsajátítására. És el is kell tudni hitetni a munkáltatóval, hogy ilyen a hozzáállásuk. Számos internetes (akár ingyenes) kurzus van, ezeket érdemes önszorgalomból elsajátítani, és tudatni is a (leendő) munkáltatóval, hogy képzi magát a (potenciális) dolgozó. Ezt érdemes jelezni az önéletrajzban és a személyes interjún is.

Ötven fölött sem szabad megelégedni egy valamikor elsajátított képzéssel, meg a tapasztalattal, hanem az új kompetenciákat is meg kell szerezni, ha valaki piacképes munkaerő akar lenni. És 25 alatt sem ülhet senki a frissen megszerzett tudásán, hanem folyamatosan fejleszteni, frissíteni kell azt.

Az Y-oknál a lojalitás erősítése lehet még fontos, az X-eknek pedig a rugalmasságra kellene ráerősíteniük.

Jó lenne továbbá, ha a kamionosképzéshez hasonlóan, más hiányszakmáknál is indulnának a piaci igényekre reagáló támogatott képzések. X-eknek, Y-oknak. Vagy kaphatnának a cégek támogatást ahhoz, hogy a felvett dolgozókat kiképezzék – tette hozzá a szakértő.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.