Gazdaság

Korrupciót sejt az EU a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztése mögött

Többek közt az nem világos, milyen szerepe van a MÁV-nak a kínaiakkal közösen létrehozott vegyesvállalatban.

Az Európai Bizottság korrupció gyanúja miatt hozzálátott a kötelezettségszegési eljárás előkészítéséhez a Budapest-Belgrád vasútvonal kínai fejlesztésével összefüggésben – tudta meg a Magyar Nemzet.

A kormány tíz évre titkosította a projektről készült megvalósíthatósági tanulmányt, ám szakértők szerint erősen vitatható, hogy egyáltalán megtérül-e az 550 milliárdosra becsült beruházás. A finanszírozási modellel is gondok lehetnek.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter márciusban beszélt arról, hogy az EU jogi kifogásokat fogalmazott meg a beruházással kapcsolatban, ami így bizonytalan ideig nem valósulhat meg. A részletekről eddig semmi nem szivárgott ki, a Magyar Nemzet viszont megszerzett egy nem nyilvános jelentést, amely a magyar kormány és a bizottság közötti kommunikációról készült.

A brüsszeli korrupciógyanúra a tendereztetés hiánya ad okot, illetve az, hogy nem tisztázott, milyen szerepe van a MÁV-nak a kivitelezést vállaló konzorciumban. Az EU májusban elkezdte a kötelezettségszegési eljárás első, úgynevezett pilot fázisát. Ebben a felek tárgyalások alapján próbálják tisztázni a felmerült kérdéseket, és ha ez nem sikerül, elindítják a tényleges kötelezettségszegési eljárást.

A bizottság álláspontja szerint a projekt kivitelezését a kormányközi egyezményben közvetlenül ítélték oda a fővállalkozónak. A kínai Szucsouban aláírt megállapodás a MÁV Zrt., valamint kínai vasúttársaságok, a China Railway International Corporation Ltd. és a China Railway International Group által létrehozott vegyesvállalatot nevezi meg a beruházás fővállalkozójának. Ez az Európai Bizottság szerint versenyjogi szabályokat sért.

A magyar kormány augusztusban azt írta a bizottságnak, hogy a beruházást nem ítélték oda a fővállalkozóként megnevezett vegyesvállalatnak, a megállapodás szerint ugyanis a fővállalkozó és részvényesei nem vehetnek részt közvetlenül a megvalósításban. Arra is hivatkoznak, hogy a kormányközi megállapodás nem tartozik a közös kereskedelempolitika hatálya alá.

Az EU újabb válaszában kifogásolta, hogy a szervezetben nem egyértelmű a MÁV Zrt. pozíciója, amelynek 15 százalékos részesedése van a fővállalkozói társaságban. A magyar vasúttársaság a Magyar Nemzettel azt közölte, hogy a MÁV és a vegyesvállalat közti kapcsolat kidolgozása jelenleg is egyeztetés alatt áll.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik