A visegrádi országok mindegyikében gyorsan csökkent a munkanélküliség, miközben mindenhol látni a munkaerőhiány jeleit a gazdaságban.
Az EU-n belül is Csehországban a legalacsonyabb az állástalanok aránya: 2016 második negyedévében 4 százalékra süllyedt. Magyarország és Lengyelország a 6 százalék alatti munkanélküliségi rátájával is az uniós átlag alatt van (hazánkban a közmunka javított nagyot a mutatókon – a szerk).
A munkaerőpiac feszesedése mind a négy országban a bérek emelkedését idézi elő, aminek elvben a maginfláció gyors emelkedéséhez kellene vezetnie, ám jelenleg úgy tűnik, hogy a béremelkedés most lassabban gyűrűzik át az árakba. A régió nagy részében defláció uralkodik, így a reálbér-növekedés stabilan alakulhat az előttünk álló időszakban is, ami a háztartások költekezéseit is várhatóan megdobja majd. Emiatt a belső fogyasztás maradhat a GDP-növekedés fő motorja a térségben.
A probléma az, hogy egyes szektorokban akuttá vált a szakképzett munkaerő hiánya. Az elemzők szerint a képzett munkaerő hiánya akár több részmunkaidős pozíció létrejöttéhez, illetve a fiatalok és a nők magasabb foglalkoztatásához vezethet. A társadalom e csoportjai ugyanis még komoly munkaerő-tartalékot rejtegetnek a gazdaságok számára. Mindeddig a cégek a túlórák növelésével kompenzálták a hiányzó munkaerőt, azonban ez hosszú távon fenntarthatatlan.
