Gazdaság

Lidl-vezér a 674 ezres fizetésről: „nem ez a megszokott munkáltatói hozzáállás”

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 09. 06. 10:21

Utánajártunk, hogyan is jön össze a Lidlben a 674 ezer forintos álomfizetés bárkinek. Ehhez azt kértük a cégtől, hogy beszélhessünk egy olyan dolgozóval, aki a csúcsfizetést kapja, hadd mondhassa el ő a saját sztoriját. Erre nemet mondtak. Viszont Grósz Jenő, az igazgatóság elnöke, vállalta a beszélgetést. Kiderült, ő is bolti dolgozóként kezdte a német diszkontláncnál. Szóval ha innen nézzük, mégis elértük az eredeti célt. Rendhagyóra sikeredett az interjú azért, mert sehogy sem sikerült rávennünk a cégvezért, hogy fotósunkkal is „szóba álljon”. És itt még nincs vége a meglepő fordulatoknak.
Korábban a témában:

Grósz úr, miért nem lehet önt fotózni?

A Lidl nem rólam, hanem az üzleteinkről, a munkatársainkról szól.

Igazán szerény. Beszélgetésünk apropója a bruttó 674 ezer forintos bolti fizetés. Olvasóink nem hiszik el, hogy önöknél tényleg lehet ennyit keresni. Mit szól hozzá?

2004 óta vagyunk jelen a magyar piacon, és azóta minden évben volt bérfejlesztés. Nálunk minden pozícióhoz három fizetési kategória tartozik. Amikor egy munkavállaló belép hozzánk, akkor a munkaszerződés megkötésekor (jelenleg még csak bizonyos pozícióknál) három évre előre tudja, hogy mennyit fog keresni. Tehát van egy belépési bér, rá egy évre van egy emelés, és rá két évre még egy. Vagyis mindenki előre tudja, mennyivel lesz több egy, illetve két év múlva a bére.

Az pedig, hogy minden évben volt béremelés, azt jelenti, hogy mindhárom kategória bérét emeltük valamennyivel. Így kell érteni pl. az idei márciusi 5 százalékos, és júniusi 15 százalékos emelést. Csodálkozunk is, miért most kapta fel ennyire a sajtó a témát.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Valószínűleg az emberek kevésbé tudják megfogni a plusz 15 százalékot, mint azt, hogy bruttó 305 ezer forintért hirdettek főpénztárosi állást, vagy hogy 674 ezer forintot is lehet keresni önöknél.

Visszatérve a 674 ezer forintos kérdéséhez: ha valaki legalább három éve nálunk dolgozik üzletvezetőként, akkor ennyit keres. Ez van a munkaszerződésében, a fizetési papírján. Három éve nyilvánosak a béreink úgy, hogy honlapunkon is mindig feltüntetjük az állásajánlatoknál a legmagasabb elérhető fizetést.

Csak a legmagasabbat? Nem koppanás ez a potenciális dolgozónak?

Nem, mert az állásinterjún elmondják neki, hogy az adott bért éves lépcsőkben érheti el három esztendő alatt. Nem tudok róla, hogy ebből lett volna konfliktus.

Hányan vannak a cégnél, akik bruttó 674 ezer forintot keresnek?

164 boltunkban 173 üzletvezető dolgozik, közülük 44-en keresnek 674 ezer forintot. Ez úgy jön ki, hogy a bruttó alapbérük 636 ezer forint, arra jön rá a bruttó 37 856 forintnyi cafeteria (8 órásra nettó 8 ezer forint Erzsébet-utalvány és nettó 17 174 forint a Lidl-kártyára), ami összesen bruttó 673 856 forint.

Mi jár még ehhez a kiemelt fizetéshez?

Erre jön még rá a 30 százalék műszakpótlék, az 50 százalékos vasárnapi pótlék, valamint a munkába járás költségtérítése – helyi, és helyközi közlekedésre is, ráadásul 80 százalék helyett 100 százalékot térítünk. Van még egészségprogramunk, és az egy éve bevezetett korlátlan használatú céges autó. Škoda Rapidot kapott már több mint 140 boltvezetőnk.

A céges autót nem számítva van különbség a dolgozók között a juttatásokban?

Nincs, mindenki egyforma bérezésben részesül.

Mi indokolta a céges autót a boltvezetőknél? Sokat kell cégesen autózniuk?

Talán közhelynek fog hangzani, de igaz: arra törekszünk, hogy a dolgozóink munkáját minél jobban elismerjük, és ezzel is hozzájáruljunk ahhoz, hogy a vásárlóink minél jobb kiszolgálást kapjanak. Ez egy pluszjuttatás, amivel jobbá akartuk tenni kiemelt dolgozóink hétköznapjait, hogy ha például a gyereket óvodába, iskolába kell vinni, akkor a céges autó könnyebbséget jelentsen nekik.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Kérték?

Nem, és nagyon meg is lepődtek azon, hogy kapták. Sajnos nem ez a megszokott munkáltatói hozzáállás Magyarországon.

Hogy értik azt, hogy bármelyik dolgozó elérheti a 674 ezer forintos fizetést?

A 44 főből például 17-en (40 százalék) bolti dolgozóként kezdték nálunk a pályafutásukat – ők átlagosan 2,8 év alatt érték el, hogy üzletvezetői kinevezést kapjanak. A többiek egyes számú, vagy kettes számú üzletvezető helyettesként kezdtek.

Hogyhogy nem titkolják a béreket, mint a többi lánc, mint más munkáltatók? Az anyacég elvárása ez?

Nem. Egyszerűen büszkék vagyunk rá, hogy a szektorátlaghoz képest jó béreket adunk, ezért is nem titkoljuk az összegeket. A munkavállalók is megtudhatják egymástól, ahogyan minden más munkahelyen szokás. Szerintem a nyilvánosság a szektor számára is egy jó igazodási pont. Az a normális, hogy nyilvánosak a béreink. Miért lenne ez titok?

Akkor menjünk a részletekbe. A csúcsbért már kiveséztük, meg a juttatásokat, ami egyforma a céges autó kivételével. Mennyit keresnek a többiek?

Cégünknél átlátható a bérezés: három pozíció van (boltvezető, helyettes, és bolti dolgozó), és ezen belül a már említett három bérkategória a nálunk ledolgozott évek függvényében. A boltvezetők közül, akik már a harmadik éve nálunk vannak, bruttó 674 ezer forintos járandóságot kapnak. A két éve hasonló pozícióban dolgozók 612 ezer forintot, a kezdők pedig 523 ezer forinttal indulnak.

A helyettesek alapbére 293 ezer és 377 ezer forint közötti lehet. A bolti dolgozók pedig (ők azok, akik árufeltöltést végeznek és pénztáraznak) bruttó 199 ezer és 246 ezer forint között kereshetnek. Ezek a járandóságok tartalmazzák az alapbért, és a bruttó 37 856 forintnyi cafeteriát (Erzsébet-utalvány és étkezési hozzájárulás Lidl-kártyára). Az alapbérre jönnek rá még a műszakpótlékok, és adjuk még a bérletpénzt, és az egészségügyi juttatást.

Ezek szerint mindegy, hogy valakinek mi a végzettsége, van-e szakirányú gyakorlata, milyen korú, adott idejű munkaviszony mellett mindenki ugyanannyit keres egy adott pozícióban?

Igen, mindenki ugyanannyit keres.

Az országban bárhol?

Nem, egyedül ebben van különbség: Budapesten és a nagyobb városokban kicsivel nagyobb az alapbér, mint máshol. A bolti dolgozóknál ez annyit jelent, hogy a nagyobb városokban 214 és 246 ezer forint közé esik a bér (kezdőtől a három éve náluk dolgozóig), máshol pedig 199 és 227 ezer forint közé.

Miért? Hiszen ugyanazt a munkát végzik mindenhol.

A fővárosban és a nagyobb városokban drágább az élet, ezt kompenzáljuk.

Nem azért hozták nyilvánosságra a béreket, mert ettől előnyt remélnek a munkaerő-hiányos környezetben?

Én nem látom, hogy nálunk munkaerőhiány lenne.

Miért, sorban állnak önöknél a jelentkezők?

Nem. De ha megnézzük, hogy egy adott pozícióra hányan jelentkeznek, akkor azt látjuk, hogy folyamatosan egyre többen. Úgy gondolom, ebben szerepe van a piacon elérhető legjobb bérnek, amit kínálunk. Meg a munkakörnyezetnek, légkörnek, vezetői hozzáállásnak, jövőképnek és például annak is, hogy igyekszünk biztosítani a munka-magánélet egyensúlyát. Az pedig vonzó lehet, hogy az állásokat bérekkel hirdetjük meg, és így segítjük a munkavállalók tájékozódását.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Ha már szóba került a munka-magánélet: mennyit kell túlórázni?

Átlagban havi 4-8 órát.

És a beosztásnál mennyire veszik figyelembe a dolgozók kérését, pl. a hétvégi munkánál?

Törekszünk erre is, például ha a szombat pihenőnap, biztosítjuk mellé a vasárnapot is. Ezen kívül külön hétvégi munkavállalókat alkalmazunk, hogy amennyire lehet, tehermentesítsük erre az időszakra a többi dolgozónkat.

Kölcsönzött munkaerővel?

Nem, ők is saját dolgozóink.

Akarnak hétvégén dolgozni azok, akik hétköznap viszik a boltot?

Van, aki kifejezetten kéri. Mások inkább nem.

Van a Lidlnél szakszervezet? Az ő nyomásukra lett béremelés?
Nincs nálunk szakszervezet. Céges döntés, hogy minden évben legyen béremelés. Szerintem az baj, ha ehhez nyomás kell.

Mekkora a fluktuáció?

Kis híján 4 ezer dolgozónk van, 20-30 százalék között mozog a fluktuáció. Most is több pozícióra keresünk embert országosan.

Ha ilyen jó a bér önöknél, miért mennek el mégis az emberek?

Állandóan vizsgáljuk az okokat. Szerepe lehet benne a szubjektív tényezőknek, a munkakörnyezetnek, a vezető hozzáállásának, annak, hogy valóban úgy érzi-e a dolgozó, hogy megvan a munka-magánélet egyensúlya. Épp ezért a vezetőket felmértük, és ahol erősítendő területek vannak, ott programszerűen fejlesztjük őket.

Milyen álláskeresőket vesznek fel szívesen? Jöhet munkanélküli, közfoglalkoztatott, gyakorlat nélküli, szakképzetlen, túlképzett, idős, fiatal, gyakorlattal, vagy anélkül?

Mindenki jelentkezését várjuk. Nem az számít, hogy kinek milyen végzettsége, előélete van. A kereskedelemben nem könnyű helytállni, összetettek a munkakörök, szellemi és fizikai kihívást is jelentenek. Nekünk egy a lényeg: aki jelentkezik, akarjon dolgozni. Mi pedig mindent megtanítunk cserébe. Minden tanulható, pontról pontra kidolgozott, kinek, mit, hogyan kell csinálnia.

Aki akar, az sikeres lehet nálunk.

Optimális most a Lidlnél a fizetés?

Szerintem akkor optimális a fizetés, ha annyit visz haza a munkavállaló, amiből a hónap végéig ki tud jönni, és még valamennyit tartalékolni is képes. Ebből következik, hogy mindenkinek más az optimális. Mindig van hova fejlődni.

Más országokhoz képest hogyan keresnek a magyar dolgozók?

Pontosan nem tudom megmondani, de a kelet-európai régiós szinten valahol az élen járunk. Viszont az osztrák, német bérektől le vagyunk szakadva.

Mennek el külföldre közülük?

Minden héten vannak más országokban a Lidlnél meghirdetett új pozíciók, igaz, jellemzően adminisztratív munkakörökben. Amennyire én tudom, ezekre jelentkeznek is magyarországi dolgozók. A bérekben nincs akkora különbség, hogy mindenképpen megérje új életet kezdeni egy másik országban. Azt viszont el tudom képzelni, hogy pl. a nyugati határszélről vannak, akik átmennek Ausztriába. De ez nem tömeges. A helyi vezetőink törekszenek arra, hogy ez ne így legyen.

Szokott beszélgetni dolgozókkal? Kijár a boltokba? Álruhában, mint Mátyás király? Vagy bejelenti előre?

Igen, járok a boltokba, elég gyakran, az egész országban. Ezt vezetői munkám részének tekintem, a jobb kiszolgálás érdekében, hogy vásárlóként nézem az áruházat. Nem jelentem be előre, de nem adok okot arra, hogy látogatásom feszültséget okozzon a dolgozókban.

Akiket ismerek régebbről, amikor még én is boltban dolgoztam, azokkal természetesen közvetlenebb a kapcsolatom. Nem fennhangon teszem szóvá, ha valamit nem találok rendben, de előfordul, hogy kérdezek a vezetőktől. És ha a dolgozók tőlem kérdeznek, akkor természetesen válaszolok.

Fotó: 24.hu / Fülöp Dániel Mátyás

Mernek önnek panaszkodni a dolgozók ilyenkor?

Igen. Miért ne tehetnék?

Miről panaszkodnak?

Legutóbb például azt mondták, hogy nem túl kényelmes az új munkavédelmi cipő. Most keresünk egy jobbat. Arra is van panasz, hogy nehezíti a munkát a gyakori boltátpakolás, vagyis ha nem a megszokott helyre kell kirakniuk a termékeket. Tisztában vagyunk ezzel, viszont szeretjük tesztelni, mit lehet elérni, ha egyes termékek helyét megváltoztatjuk. Olyan levelet is kaptam, hogy leírta a dolgozó, milyen feszültségeket érez a munkahelyén, és tőlem kért segítséget. Utánanéztünk az ügynek, mindkét oldalról, és kerestünk megoldást.

Túlterheltségről érkezett jelzés?

Az is előfordul.

Ezek szerint túlterheltek a dolgozók?

A kereskedelemben sokat kell dolgozni, nehéz a munka, hullámzó a forgalom, előfordul az átlagon felüli terheltség. Ezért kell átlagon felüli béreket adni. Az nem működik, hogy a munka megterhelő, és mellé alacsony a bér. De arra ügyelünk, hogy a forgalomhoz mérten megfelelő számú dolgozó legyen a boltban – a létszám a boltvezetők és területi vezetők közös felelőssége, és döntési jogköre.

Van munkaközi szünet?

Minden dolgozónak van napi fél-, háromnegyed vagy egyórás szünete, attól függően, hogy mennyit dolgozik aznap, amit vagy egyben, vagy részletekben vehet ki, például a dohányosok. Kártyával le kell húzni a szünet elejét és végét. Nekünk arra kell figyelni, hogy mindenki megtartsa a szünetét.

Azt mondta, ön is bolti dolgozóként kezdett. Hogyan jutott el a vezérségig?

Mielőtt kinyitottunk volna Magyarországon, jelentkeztem itthon a vállalathoz, majd kiküldtek 2004-ben Németországba, és ott kezdtem bolti dolgozóként, az alapoktól kellett mindent megtanulnom, a takarítástól a pénztárazásig, és azon túl a vezetői feladatokba is beavattak. Az volt a cél, hogy nyitáskor itthon képes legyek területi vezetőként irányítani. Először Németországban lettem üzletvezető, majd novemberre hazajöttem, és mint területi vezető beindítottam az első üzletet Kisvárdán. Egy hónap múlva ugyanezt megismételtem Dunaharasztiban, majd Hatvanban.

Utána megint Németországban voltam a cégnél tanulni. 2006-ban lettem a kelet-magyarországi hejőkürti logisztikai központ vezetője, hozzánk tartozott Budapest ellátása is. 2011-től pedig a magyarországi hálózat működéséért vagyok felelős. Ez a karrierút ma is nyitva áll a dolgozók előtt.

Miért pont 5+15 százalékos béremelés volt idén? Lehetett volna több is? Volt többre mozgástér?

Új munkáltatói márkát vezettünk be, ehhez kapcsolódott a júniusi 15 százalékos emelés.

Ha azt nézzük, hogy tavaly még az Aldi vezette a bérversenyt, akkor azért volt kényszer, nem? Gondolom, nem véletlenül előzték meg őket… Szempont volt ez?

Szeretünk mindenben elsők lenni.

Ha az Aldi most önök fölé megy, akkor megint emelnek?

Meglátjuk.

Kommentek