Gazdaság

Fel kell készülni rá, hogy a robotok tényleg elvehetik a munkánkat

24.hu
24.hu

2016. 08. 30. 09:23

Kér égető jövőbeni gazdasági problémát oldana meg egyszerre ez az ötlet.
Korábban a témában:

Örömmel olvasom a Blombergen, hogy végre a legmagasabb szinten is a monetáris politika elégtelen eszközrendszeréről beszélnek – írja az Alapblog szerzője. A jegybankárok Jackson Hole-ban tartott konferenciáján Janet Yellen amerikai jegybankelnök pénteken arról értekezett, hogy mivel az alapkamat hosszabb távú egyensúlyi szintje a korábbinál jóval alacsonyabban, csupán 3% körül lehet, ezért ha legközelebb újra nehéz idők köszöntenek a gazdaságra, nem lesz elég terük kamatot csökkenteni. Vagyis nem tudnak majd kellőképpen stimulálni.

(Erről amúgy a szerző két éve írt a Kamatkorszak vége című cikkében.)

Már látszik, hogy új megoldás kell

Yellen azt is mondta, hogy a Nagy Recesszió alatt alkalmazott új eszközök (pénznyomtatás eszközvásárlással) hasznosak voltak, és valószínűleg nem utoljára használták azokat. A szerző szerint ugyan a hasznosságuk eléggé vitatható (ezt a Helikopterpénz című írásában fejtette ki), de arra gyanakszik, hogy Yellen sem tökéletesen elégedett velük. Nyilván a saját pozíciójából nem mondhatta, hogy gyatrán teljesítettek (még ha a legnagyobb bajt talán sikerült is elkerülni a segítségükkel).

A beszédét azonban azzal fejezte be, hogy bizony új eszközökre van szükség a monetáris politikában, amelyekkel kapcsolatos kutatásokat és vitát meg kéne kezdeni. Ezt pedig nem mondta volna, ha olyan nagyon elégedett lenne az eddigiekkel.

A robotok el fogják venni a munkát

Mindeközben Finnország kísérleti jelleggel alapjövedelmet vezet be. Nem véletlenül, az automatizáció következtében tömegek fogják elveszíteni a munkájukat, és ez a folyamat néhány éven belül megkezdődik.

Ráadásul az embereknek esélyük sem lesz visszakerülni a munkaerőpiacra, ezért a munkavégzés és a jövedelemszerzés szétválasztása elkerülhetetlenné válik. Finnország arra példa, hogy a legfejlettebb országok nekiláttak az új világra való felkészülésnek.

Helikopterpénz

Előbb-utóbb pedig remélhetőleg a döntéshozók is észreveszik, hogy az alapjövedelmet és a monetáris politikát érdemes, sőt, szükségszerű összekapcsolni. A fiskális politika által finanszírozott alapjövedelem túlzott emelése örök kísértés lesz a politikusok számára, amivel viszont az államadósság és az infláció elszállását kockáztatják.

Ellensúlyként a független jegybank által meghatározott monetáris alapjövedelmet lehet bevezetni, ami lehet pozitív (ezt ma helikopterpénznek hívnák), de negatív is. És éppen ez a trükk benne.

Jó kis eszköz lehet

Ha a jegybank az emelkedő árak miatt veszélyben látja az inflációs célt, akkor negatív monetáris alapjövedelmet alkalmaz, vagyis levon a mindenkinek járó fiskális alapjövedelemből. Ezzel pedig kihúzható a politikusok népszerűség-hajhászásának méregfoga.

Ugyanakkor ebben a rendszerben a monetáris politikának az élénkítés irányában sincs korlátja, amit a mai szisztémában a nulla (vagy kicsit negatív) kamatok jelentenek. Ha a fiskális alapjövedelem nem elegendő a gazdaság pörgetéséhez, defláció fenyeget, és közben az államadósság is romlik, akkor nyugodtan el lehet látni a lakosságot fedezetlenül nyomott pénzzel. Vagyis a fiskális alapjövedelmet monetáris alapjövedelemmel lehet kiegészíteni. Erre a gazdaság és az infláció is felpörög, közben az államadósság viszont nem száll el.

Már most kellene vele foglalkozni, amíg nem lesz késő

A kétszintű alapjövedelem koncepcióját a szerző már régebben is kifejtette, és mindehhez azt is hozzátette: nyilvánvaló, hogy mindez nem mostanában valósulhat meg. Tisztázatlan az is, hogy az elképzelés milyen buktatókat rejt. De éppen azért kellene a kérdéskör kutatását ma megkezdeni, hogy mire aktuálissá válik, már legyenek válaszaink. A kétszintű alapjövedelem koncepciójának bizony ott kéne lennie a Yellen által keresett potenciális új eszközök listáján.

(Szerző: Szabó Dávid, a Concorde Alapkezelő portfóliómenedzsere, az Alapblog rendszeres szerzője.)

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Picture taken on June 25, 2013 in Aachen, western Germany, shows British actor and UNICEF Goodwill Ambassador Roger Moore and his Danish wife Kristina Tholstrup waving from a carriage as they visit the CHIO World Equestrian Festival.
Moore, who will forever be remembered for playing the womanising superspy James Bond, died May 23, 2017, aged 89, his family announced in a statement. / AFP PHOTO / dpa / Henning Kaiser / Germany OUT
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.