iroda (Array)
Gazdaság

A munkáltatók kezdenek rákapni a szabadabb foglalkoztatás ízére

24.hu
24.hu

2016. 08. 23. 14:22

Az elmúlt pár év meghatározó munkaerő-piaci változásainak egyike az atipikus foglalkoztatási formák terjedése a világban. A modell a munkáltatói oldal számára költségcsökkentést, a munkavállalóknak pedig az egyéni élethelyzetekhez való rugalmasabb alkalmazkodást kínálja. Míg Magyarországon messze elmaradnak a számok a fejlett országokétól, egyes területeken, mint például a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, látszik már előrelépés.
Korábban a témában:

Az atipikus foglalkoztatási lehetőségek közül leginkább a részmunkaidős foglalkoztatás, az önfoglalkoztatás, a távmunka (otthoni munkavégzés), az alkalmi vagy szezonális foglalkoztatás, a szerződésben rögzített határidőre történő foglalkoztatás, a munkakörmegosztás (job-rotation), a munkaerő-kölcsönzés vált egyre elterjedtebbé.

Terjedésüket a technológia fejlődése, a cégek költségcsökkentési törekvései, az Y-generáció kötetlenség iránti vágya és az egyébként foglalkoztatási szempontból szigorúnak számító nyugati államok engedékenyebb szabályozása is segítették.

Kezdenek rákapni a munkáltatók

Az USA-ban 2015 végén is 17,8 millió “független dolgozó” volt, és az előrejelzések azt mutatják, hogy a számuk jelentősen nőni fog, ahogy a munkáltatók rákapnak a szabadabb foglalkoztatás ízére. A nagyvállalatok 80 százaléka tervezi rugalmas foglalkoztatási profiljának bővítését, 2020-ra a teljes amerikai munkaerőpiac 45 százalékát teszi majd ki az atipikus foglalkoztatás, és valószínűleg Európa sem sokkal marad majd el mögötte.  Az USA-ban a 1511 millió aktív munkavállalón belül 3 millió a közvetített munkaerő állománya, ami 2 százalékos arány.

A KSH 2015-ös adatai alapján míg a 20-64 éves korosztályban Hollandiában 27,8% a részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya, addig Magyarország 5,7 százalékos arányával az Unió sereghajtói közé tartozik. Csehországban (5,2%) és Szlovákiában (5,8%) is hasonlóak a mutatók, de Bulgáriában csak 2,2% az arány.

Magyarországon 2016 első negyedévében majd félmillióan dolgoztak részmunkaidőben az aktív, munkaképes korú lakosságból, 357 100 fő végezte a munkáját határozott időre szóló munkaszerződéssel, és 75-80 ezer megváltozott munkaképességű ember dolgozik, ez utóbbi érték 2010 óta a duplájára nőtt.

Dr. Csoba Judit, a szociológus, habilitált egyetemi docens, a Debreceni Egyetem Politikatudományi és Szociológia Intézetének igazgatója szerint nem feltétlenül a fejlettség fokmérője a nagyobb rugalmasság.

A nagyobb rugalmasság iránti igény és az atipikus foglalkoztatási formák a 90-es évek második felében kezdték térhódításukat az európai országokban, a mintaként használt dán „flexecurity” modellben kitűnően kombinálták a foglalkoztatás során a piaci rugalmasságot a munkavállalók állam által garantált szociális védelmével – fejtette ki Dr. Csoba Judit.  Szerinte a szigorúan szabályozott svéd munkapiac is jó ellenpélda, az sem igazán nevezhető fejletlennek.

Kinek jó az atipikus foglalkoztatási megoldások terjedése?

Mindenkinek. A hatékonyság javítása örök kihívás a vállalatok számára, a munkavállalókat pedig piacképesebbé, kívánatosabbá teheti rugalmasságuk. Ma még inkább az életkörülmények miatt, alacsonyabb iskolai végzettséggel vagy csökkent egészségi állapottal választják ezeket az elhelyezkedési formákat azok, akik számára a hagyományos foglalkoztatás kevésbé elérhető. Egyre többen szeretnének, főképp gyermekes anyák és szellemi foglalkozásúak, a korábban megszokottnál kevesebb, de otthonról végezhető feladatot ellátni, akár egyszerre több munkaadónak is. Ez a szabadság olyannyira értékes lehet számukra, hogy a fizetésük egy részét is hajlandók feláldozni érte – állítják. 

A munkaerő-kölcsönzés is divatosabbá vált

A kölcsönzött munkaerőként dolgozók száma becslések szerint 90-130 000 főt tehet ki, és ez a szám a jövőben várhatóan emelkedik is. A Work Force új kutatása is azt bizonyítja, hogy egyre többen vannak, akik már rugalmasabban viszonyulnak a munkához és annak földrajzi elhelyezkedéséhez – emelte ki a munkaerő kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó cég ügyvezető igazgatója, Csákvári Róbert.

Klasszikus esetben azok választják ezt a formát, akik éppen munkanélküliek, és nem találnak állandó munkát, de manapság már mobilabb lett a munkavállalás is. Cégük ezt elősegítendő elsőként Magyarországon korszerű és színvonalas mobil szállásokat hozott létre Oroszlányban, amelyet ingyenesen biztosít a városba költöző munkavállalóknak.

Tartós munkaviszony is lehet belőle

A piac rugalmasságát szerinte segíti, hogy a toborzással, adminisztrációval, bérszámfejtéssel, be- és kiléptetéssel kapcsolatos feladatokat a munkaerő-kölcsönzők akár teljesen átvállalják, így a vállalatok rugalmasabban reagálhatnak a gazdasági és piaci változásokra, szezonális igényekre, illetve az alaptevékenységükhöz kötődő feladatokra összpontosíthatnak.

A munkavállalók szempontjából, akár szabad akaratból, akár „kényszerből”, két állandó munkahely közötti időszakban, jó megoldás kölcsönzött munkaerőként dolgozni, de sok munkavállaló jelezte, hogy a kölcsönzötti foglalkoztatásból gyakran tartós munkaviszony is kialakul.

Van még némi távolságtartás

A vállalatok gyakran akkor is ragaszkodnak a főállású munkavállalókhoz, amikor bizonyos munkaköröket több személlyel is betölthetnének vagy outsource-olhatnának. Pedig a négy órában dolgozó munkavállalók egységnyi idő alatt akár hatékonyabban is dolgozhatnak, mint a teljes munkaidősök, és komplexebb feladatok kihelyezése az ezekre szakosodott cégekhez is könnyen megtérülhet (marketing, HR-szolgáltatások). A munkavállalók viszont gyakran nem merik felvetni a rugalmasabb munkavégzés iránti igényüket, mert félnek, hogy ez csökkenti a piacképességüket.

Noha jelenleg a munkaerőhiány az égetőbb probléma és kevésbé a munkaerőpiac rugalmassága, e két tényező is összefügg egymással. A megfelelő munkaerő megtalálásában és megtartásában ugyanis a munkavállalók igényeihez is igazított foglalkoztatási formák versenyelőnyt jelenthetnek a cégeknek, az Y generáció megszerzésében pedig egyre fontosabb lesz a személyre szabott munkarend.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

US actress Sharon Stone arrives on May 21, 2013 for the screening of the film "Behind the Candelabra" presented in Competition at the 66th edition of the Cannes Film Festival in Cannes. Cannes, one of the world's top film festivals, opened on May 15 and will climax on May 26 with awards selected by a jury headed this year by Hollywood legend Steven Spielberg.     AFP PHOTO / LOIC VENANCE / AFP PHOTO / LOIC VENANCE
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.