építkezés (Array)
Gazdaság

A kormány fél az általános béremeléstől

24.hu
24.hu

2016. 08. 18. 11:45

A munkaerőhiány egyre nagyobb nehézségeket okoz a magyar gazdaságnak. Több ágazatban már nem találnak munkaerőt, miközben a béremelések terén tűzoltás folyik.
Korábban a témában:

A kormányzat a munkáltatókat próbálja megnyugtatni egy járulékcsökkentési ígérettel, amelynek révén szerintük nőhetnek a bérek. A Policy Agenda (PA) megvizsgálta, hogy milyen eszközök lehetnek a kormány kezében, és megoldás lehet-e az, ha csökkentenék a munkáltatók terheit.

A probléma oka: alacsonyak a bérek

A mai magyar gazdaság egyik fő problémája, hogy tartósan alacsony bérszintre „sikerült” beállni. Ez elsőre jónak tűnhet a vállalkozások számára, hiszen az alacsonyabb bértömeg kifizetésével látszólag növekedett versenyképességük. Ugyanakkor az alacsony bérek azzal jártak, hogy emiatt megnövekedett az elvándorlás nem csupán a szakmák között, hanem országon belül és legfőképpen azon kívül. Ha pedig nincs munkaerő, akkor az azonnali és elhúzódó válságot okoz egyes ágazatokban – vázolja a kialakult helyzetet a PA.

A válság kezelésére szerintük három eszköze van a kormánynak:

  • munkaerő „importálása” (külföldről),
  • a vállalkozói járulékok csökkentése (olcsóbb foglalkoztatás),
  • a munkavállalók bérének általános növelése (minimálbér emelése, szja csökkentése).

Jönnek az ukránok?

Nyilvánvaló szerintük, hogy a külföldi munkaerő „beengedése” politikai okokból vállalhatatlan a kormány számára. Még akkor is, ha nem Európán kívülről – azaz nem a menekültválság miatt más kontinensről – érkezőkből válogatnának munkaerőt, hanem a környező országokból. Ezen országok közül pedig elsősorban Ukrajna jöhet számításba. Az ottani háborús helyzet – a keleti országrész összeomlott gazdasága – miatt triviálisnak tűnik, hogy olcsó, tömeges munkaerő érkezzen az országba.

Ez alapvetően nem az ukrán-magyar kettős állampolgársággal rendelkezőket jelenti, hiszen számukra nem kell külön munkavállalási engedély sem. A foglalkoztatottak számának növekedésében benne vannak azok is, akik Kárpátaljáról magyar állampolgársággal rendelkezve áttelepültek Magyarországra, (és ez a növekmény elvileg a statisztikákban sem jelenik meg).

A kormány tehát nem érvelhet azzal, ha az ukránokat beengedi a magyar munkaerőpiacra, hogy a határon túl élő magyarokkal oldaná meg a hazai munkaerőhiányt. Úgy vélik, feltehetőleg ez a politikai megfontolás késztethette a kormányt arra, hogy kihátrált a nemzetgazdasági miniszter korábbi kijelentéséből, amely szerint külföldi munkaerővel kell/lehet kezelni a munkaerőhiány okozta problémákat.

A külföldi munkaerő beengedése pedig nemcsak politikai okokból védhetetlen, hanem amiatt is, hogy ennek a bérek emelkedésére negatív hatása lenne. Azaz a most sem túl „magas” bérszínvonalat az alacsony kereseti sávban még inkább visszafogná.

Járulékcsökkentés, amely nem tudni mire jó

A második megoldási lehetőség – amely mellett láthatólag letette a „garast” a kormány – ha csökkentik a munkavállalók után a foglalkoztató által fizetendő járulékokat. Az érvelés az, hogy ezzel a vállalkozásoknál többletforrás szabadul fel, melynek révén növelhetik a béreket.

A Policy Agenda megítélése szerint azonban ezzel az eszközzel két probléma is van. Egyrészt nem jelent általános béremelést, hiszen nem a munkavállalók nettó keresetét növeli meg automatikusan, hanem elvi lehetőséget teremt a munkáltatónak a bér emelésére. Természetesen ahol munkaerőhiány van, ott a cégek az így kapott „ajándékpénzt” béremelésre, vagy új dolgozók felvételére fogják fordítani. Más területeken azonban nem feltétlenül erre fordítják a felszabaduló forrást.

Ennek hatására a nehéz helyzetben lévő ágazatokban persze kezelni lehet a munkaerőhiányt, és a bérfeszültséget, de ezzel együtt a munkaerő más területekről át fog átvándorolni ide. Így például nem a kereskedelemben lesz érintett munkaerőhiány, hanem például más olyan ágazatokban (akár az egészségügyben is), ahol a bérek emelkedése nem következik be.

A másik probléma, hogy a járulékcsökkentésből megmaradó összeget, még ha teljes mértékben bérek emelésére is fordítja a munkáltató, nem teljes egészében jelenik meg a munkavállaló bérében.

Mert mi a helyzet pl. ha átlagbérrel számolunk? Amennyiben a munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adót 27 százalékról mondjuk 20 százalékra csökkentik, az kb. 18 ezer forint megtakarítást jelentene a munkáltatónak. Amennyiben ezt béremelésként odaadják a munkavállalónak, azok ebből csak 10 ezer forintot fognak megkapni, míg 8 ezer munkaadói és munkavállalói adó járulékként az államkasszába kerül. Ez pedig csupán 6% alatti nettó emelést jelentene – állapítja meg a PA.

Általános béremelés

A harmadik út, de ezt a kormány nem vetette fel,hogy általános béremelést próbálnak elindítani. Azaz nemcsak a piacra bíznák a munkaerőhiány miatti válság kezelését, hanem minden területen megpróbálnának a bérnövekedésre nyomást gyakorolni.
A kormány három területen tud(na) beavatkozni a folyamatokba. Egyrészt a mintegy 200 ezer közfoglalkoztatott esetében, akiknek a bére nem éri el a minimálbér összegét sem. Másrészt a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásával, mivel jogszabályban tudja meghatározni ezek mértékét. Harmadsorban pedig a közszféra és az állami vállalatok dolgozóinak bérszínvonal-alakításával.

Úgy tűnik, hogy a kabinet erre az útra nem akar lépni. Az ősz egyik fontos kérdése, hogy a gazdasági szereplők, illetve a szakszervezetek milyen nyomást tudnak kifejteni, és kinek az akarata győz. Az biztos, hogy a kormány lépéskényszerben van.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.