gazdasagi-novekedes(430x286)(1).jpg (gazdasági növekedés)
Gazdaság

Idén ütemesebb, jövőre mérsékletebb növekedés jöhet az EU-ban

24.hu
24.hu

2016. 08. 08. 10:52

A BUSINESSEUROPE előrejelzése szerint 2016-ban uniós szinten 2,0 százalékos GDP-növekedés várható, de csökkenhet a kontinens versenyképessége 2017-ben.
Korábban a témában:

A 34 ország 40 munkaadói szervezetét tömörítő BUSINESSEUROPE – melynek hazai tagszervezete a legnagyobb magyar munkaadói érdekvédelmi szervezet, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) – legfrissebb elemzése szerint 2016-ban az Európai Unióban 2,0 százalékos gazdasági növekedés várható, míg az eurozónában ennél alacsonyabb, 1,7 százalékos GDP-emelkedéssel számolnak.

2017-ben ugyanakkor rosszabb adatokra számít már az európai munkaadókat tömörítő szervezet. Fő kihívásnak a migrációval kapcsolatos kérdések, Schengen, a beruházások alakulása és az EU és az USA közötti szabadkereskedelmi megállapodás ügye tűnik jelenleg a Brüsszeli szervezet szerint

Részletek

A 2016-ra prognosztizált 2,0 százalékos uniós GDP-növekedést 0,4 százalékos inflációs és 8,6 százalékos munkanélküliségi ráta mellett várják. 2017-re vonatkozóan 1,9 százalékos GDP-növekedést vár a szervezet a 28 tagállamában, jelentősen megugró, 1,4 százalékos inflációs és minimálisan csökkenő, 8,2 százalékos munkanélküliségi rátával.

Értékelésük szerint 2016 első felében mérsékelten, de tovább folytatódott a gazdasági fellendülés az Európai Unióban. Megfigyelhető egy folyamatos, mérsékelt növekedés a fogyasztás tekintetében egész Európában, míg ezzel párhuzamosan az alacsonyabb energia árak jelentik a növekedés másik fő alapját.

A munkanélküliség továbbra is jelentős probléma az Európai Unió gazdaságainak, ám folyamatos csökkenés észlelhető ezen a területen. Az idei évre becsült 8,6%-os adatot követően 2017-re 8,2%-os munkanélküliséget vár a BUSINESSEUROPE. Az Unió tagországain belül azonban még mindig nagy eltérések figyelhetőek meg: míg Ausztriában 6,0%, Németországban csupán 4,4% körüli, addig Görögországban például 24%-os munkanélküliségi ráta várható az idei évre.

A növekedés motorja

A gazdasági növekedés egyik fő kulcsa az unió számára a belföldi kereskedelem – állapítják meg. Az EU-ban a lakossági fogyasztás várhatóan 2,2%-kal nő 2016-ban, míg az import 4,5%-al, az export pedig 3,5%-kal, ami összességében sajnálatos módon negatív tendencia a fizetési mérleget tekintve. A befektetések ugyanakkor várhatóan növekedni fognak 2016-ban a 28 tagországban, de még mindig elmaradnak a válság előtti szinttől.

Fontos kérdések

A politikai tényezők is fontos szerepet játszanak az Európai Unió gazdasági fejlődésében. Az EU-nak több szabadkereskedelmi megállapodást is tető alá kell hoznia a következő időszakban, melyek közül a legfontosabb egyértelműen az USA és az EU közötti TTIP, amely tartalmától függően komoly lehetőséget rejthet az EU növekedési és foglalkoztatási kilátásainak javítása terén.

A migráció is magában rejti annak a lehetőségét, hogy megfelelő keretek között növelhesse az EU GDP-jét, amennyiben sikeres a bevándorlók munkaerő-piaci integrálása. Fontos kérdés továbbá, hogy a schengeni országok illetve az EU egyértelmű elkötelezettséget vállaljanak a schengeni határok fenntartásában.

Figyelmeztetnek, hogy a schengeni határok szétesése – vagy akár csak részbeni sérülése – komolyan veszélyeztetheti az EU növekedési kilátásait, bizonytalanná tenné a folyamatban lévő gazdasági „felépülést”.

Európa lassabb növekedési pályára került a válság óta

A BUSINESS EUROPE Economic Outlooknak érdekes része az, melyben az USA, Japán és az EU tekintetében vizsgálja a befektetések GDP-hez mért szintjét.  Látható, hogy globális versenytársaink sokkal gyorsabban lábaltak ki a recesszióból, míg Európa egy lassabb növekedési pályára került. A kutatás készítői szerint a K+F+I területeken is hasonlóak az adatok: míg az Unióban a GDP 3%-át fordítják a K+F területekre, addig Japánban ez az arány 4%, az USA-ban pedig 3,5%.

Ezen Európának változtatnia kell, ha nem akar behozhatatlan hátrányra szert tenni a globális világgazdasági versenyben – szögezték le. Fontos megjegyezni, hogy a magyarországi döntéshozók úgy tűnik szintén felismerték az innováció jelentőségét, hiszen 2015-ben közel 1,5%-ra emelkedett a K+F+I GDP arányos költés hazánkban, ami egyértelműen üdvözlendő – mondta a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke, Futó Péter a felmérés kapcsán.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.