MUNICH, GERMANY - JULY 23:  People mourn near the crime scene at OEZ shopping center the day after a shooting spree left nine victims dead on July 23, 2016 in Munich, Germany. According to police an 18-year-old German man of Iranian descent shot nine people dead and wounded at least 16 before he shot himself in a nearby park. For hours during the spree and the following manhunt the city lay paralyzed as police ordered people to stay off the streets. Original reports of up to three attackers seem to have been unfounded. The shooter's motive is so far unclear.  (Photo by Johannes Simon/Getty Images)
Gazdaság

Pénzt csinál a terrorcsapásokból az Iszlám Állam, Európa véres évek előtt áll

Kovács-Angel Marianna
Kovács-Angel Marianna

újságíró. 2016. 07. 28. 11:02

Az utóbbi másfél hét német eseményei után kijelenthető, hogy az Iszlám Állam offenzívát indított Nyugat-Európa ellen. De miért éppen Németország és felkészültek-e a helyi hatóságok? Erről kérdeztük Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértőt, aki csak részben tudott megnyugtató válaszokat adni.
Senkinek nem kellene meglepődnie azon, hogy Németország is felkerült a terrorcselekmények térképére. A 80 milliós országban könnyű elrejtőzni, az iszlamista terrorszervezetnek pedig nincs jobb reklám, mint egy újabb vérengzés.
Korábban a témában:

Július 14-én Nizzában 84 embert gyilkolt meg egy iszlamista szélsőséges, kedden pedig két férfi késekkel felfegyverkezve két apácát és több hívőt fogságban tartott egy templomban az észak-franciaországi Rouen egyik elővárosában. Az egyik papot arra kényszerítették, hogy térdeljen le, majd elvágták a torkát. A merénylők a templom oltáránál arab dalokat énekeltek, mindezt pedig videóra vették. Riasztó időszakot él át Nyugat-Európa.

Belgium és Franciaország után Németország is felkerült az Iszlám Állam terrortérképére. Bár az utóbbi másfél hét eseményeiből úgy tűnik, hogy új jelenségről van szó, ha megnézzük az idei év terrorizmussal összefüggésbe hozható német eseményeit, azt láthatjuk, hogy a folyamat már korábban elindult:

  • Februárban egy 15 éves német-marokkói lány igazoltatás közben két rendőrt késelt meg a hannoveri repülőtéren. A fiatal lány előre eltervezte tettét, a támadásról videófelvétel is készült. A Bild értesülései szerint a támadó már hétévesen kapcsolatban állt egy szalafista prédikátorral, Pierre Vogellel, aki egy az internetre feltöltött videóban büszkén mesélt róla.
  • Áprilisban egy esseni szikh templom bejáratánál robbantottak egy esküvő közben, hárman sérültek meg. A merénylettel két 16 éves, bevándorló családban született fiút gyanúsítottak. Egyiküket, Yusuf T.-t az Iszlám Állam szimpatizánsaként, a helyi szalafista szubkultúra tagjaként tartotta számon az észak-rajna-vesztfáliai alkotmányvédelmi hatóság.
  • Júliusban egy 17 éves afgán férfi baltával és késsel, “Allah Akbar” kiáltással rontott egy bajorországi vonat utasaira Heidingsfeldnél. A támadó menekültként, kísérő nélkül érkezett Németországba, Afganisztánban meghalt barátja miatt akart bosszút állni. A Frankfurter Allgemeine Zeitung értesülései szerint a fiatalembert 2015 júniusában a magyar hatóságok azonosították, de a német határnál nem alkalmaztak átfogó ellenőrzést.
  • Szintén júliusban gy szír menedékkérő robbantotta fel magát a bajorországi Ansbachban, egy zenei fesztivál bejáratánál. A merényletben csak a támadó halt meg, tizenketten viszont megsebesültek. Később kiderült, hogy a robbanószerkezetet rejtő hátizsákba a férfi fémszilánkokat is tett a minél pusztítóbb hatás érdekében. A 27 éves férfi menedékkérelmét elutasították, Joachim Hermann bajor belügyminiszter közlése szerint a merénylő mobiltelefonján olyan felvételt találtak, amelyen a robbantó az Iszlám Állam vezetőjének esküdött hűséget. A politikus szerint ez megerősíti, hogy az ansbachi robbantás terrorista cselekedet volt.

Szimbolikus vérontások

Ahhoz, hogy megértsük, miért ostromolja Németországot az Iszlám Állam, egy kicsit messzebbről kell indulnunk. Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő emlékeztet: tavaly még nem nagyon hitt abban, hogy a terrorszervezettel szemben sikerül felállítani egy szárazföldi koalíciót,

de hála istennek, én tévedtem. A szárazföldi koalíció nem csak összekovácsolódott, a légierő segítségével szárazföldön is hatékonyan harcol az Iszlám Állam ellen.

Mint mondja, ha egy terrorszervezet nyílt erői sorra szenvednek vereséget, ha területeik nagy részét elveszítik, akkor a megfélemlítés eszközéhez, a terrorhoz nyúlnak, így próbálják magukat a valóságosnál veszélyesebbnek, erősebbnek mutatni. Egy-egy európai terrorcselekmény azt az üzenetet hordozza híveik számára, hogy harctéri kudarcaik ellenére mégis vannak sikereik. Pénzügyileg is fontos a látszat fenntartása. Ahogy a sportban a vesztes csapat mögül kivonulnak a támogatók, úgy egy terrorszervezet is veszít bevételeiből, ha nem elég effektív. Márpedig az Iszlám Állam olaj- és gázbevételeinek majdnem 70 százalékát veszítette el az utóbbi hónapokban, így kiszolgáltatott helyzetbe került egyéb finanszírozóival szemben. Tarjányi Péter úgy látja, a terrorszervezet stratégái jól kommunikálható, szimbólumszerű csapásokban gondolkodnak.

Nizzában a Szabadság, Egyenlőség, Testvériség!  jegyében a francia forradalmat éltető tömegbe hajtott az elkövető, szimbolikus a katolikus pap elleni támadás is. Ezek a cselekmények pillanatok alatt átütik azt a kommunikációs ingerküszöböt, ami miatt most mi is az Iszlám Államról beszélgetünk

– mondja a szakértő, aki szerint a véres offenzíva átmeneti állapot, de nem hetekről van szó:

Európának nehéz másfél-két évvel kell számolnia. 

Az Iszlám Állam egyre nehezebben finanszírozza a kiképzőtáborait, márpedig utánpótlásra nagy szüksége lenne. Még akkor is rengeteg embert veszítenek, ha nincsen komolyabb harci tevékenység: napi 25-30 dzsihadista hal meg naponta és még eseménytelenebb napokon is 100-150 fő sebesülttel kell számolniuk.

Generated by  IJG JPEG Library
Az ansbachi robbantás helyszíne Fotó: Europress

Miért éppen Németország?

Mert Németországban könnyű elrejtőzni. Franciaország után Európa második legnagyobb muszlim közössége él itt, megközelítőleg négy, négy és félmillió főről beszélünk. Teljesen természetes, hogy ebben a közegben vannak dzsihadisták, vannak olyan szélsőséges hitszónokok, akik támadásra buzdítják a közösséget

– magyarázza Tarjányi Péter, aki szerint Franciaország és Németország mellett Nagy-Britannia is kiemelten veszélyes célpont. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, hogy bár a német hatóságok válságkommunikációjával voltak problémák (ahogyan a müncheni lövöldözés élő közvetítésében is olvasható, még a hivatalos tájékoztatás is több helyszínről szólt), a német rendőrség felkészültebb, mint a francia. Mint mondja, ha az országos együttműködést nézzük, a német titkosszolgálatok összehangoltabban, fegyelmezettebben, centralizáltabban funkcionálnak.

Tarjányi Péter szerint a borzalmak közvevítése mellett nagyon keveset beszélünk arról, hogy Franciaországban az elmúlt 9 hónapban 14, a Bataclan-elleni merénylethez hasonló, tehát 6-8 terrorista által kivitelezett akciót akadályozott meg a francia elhárítás és közel 300 dzsihadista terrorisasejtet számoltak fel. A biztonságpolitikai szakértő megnyugtat: előbb-utóbb elfogy a terrorszervezet mozgástere, pénzügyi kapacitása és lehetőségrendszere. De ezt ki kell várni, a szakértő szerint

ilyen szempontból az elkövetkező évek nagyon kemények lehetnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.