Lázár János sajtótájékoztatója
Gazdaság

Bérfelzárkózás: Lázár hamis állítása politikailag akár igaz is lehet

24.hu
24.hu

2016. 07. 13. 08:47

Lázár János miniszter nagyon határozottan amellett állt ki, hogy egy, az Európai Unióról szóló népszavazáson a kilépés mellett szavazna. Érdekes volt az indoklás is, hiszen a bérfelzárkózás elmaradását tartotta igazi oknak. A Policy Agenda (PA) elemzésében bemutatja, hogy a tények alapján miért hamisak az ilyen állítások, de politikailag miért ne lehetnének hatékonyak?

Volt bérfelzárkózás?

A miniszter arról beszélt, hogy a választókerületében élők számára az EU-s csatlakozás nem hozta meg a várt eredményt. Nem történt meg a bérfelzárkózás a nyugati szinthez, és a dolgozók emiatt csalódtak. Ebből az egyszerű gondolatsorból jutott el a miniszter ahhoz, hogy nemmel szavazna, ha most lenne népszavazás az EU tagságról.

Az Eurostat adatai alapján Magyarország 2004-es csatlakozása óta 2014-ig eltelt évtizedben az euróra átszámított nettó átlagbérek közötti különbség az EU 28 tagállama és Magyarország között 21 százalékra csökkent. Azaz a bérek közötti „olló” ennyire szűkült. Amennyiben a legkorábban csatlakozó 15 tagországhoz viszonyítjuk a magyar béreket, akkor is ugyanúgy látszik, hogy a különbség csökkent.

Ugyanakkor ha megnézzük, hogy a környező országokban (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Szlovénia, Románia, Bulgária), valamint a velünk együtt csatlakozott balti országok (Litvánia, Lettország, Észtország) mi a helyzet a bérek növekedésével, akkor a PA szerint látszik, hogy valami hiba került a magyar modellbe.

A vizsgált országokban a csatlakozásukat követően átlagbérük különbsége az EU átlaghoz viszonyítva évente átlagosan 3,6 százalékkal javult. Az EU átlag és Magyarország közötti „olló” szűkülése azonban évi átlagban csupán 2,1% volt. Részletesebben vizsgálva a csatlakozás bérfelzárkózási mérlege Csehországban 35%, Lengyelországban 36%, Romániában és Bulgáriában (2007-es csatlakozásuk óta) 21% és 46% volt. Nálunk egyedül Szlovénia teljesített rosszabbul, ahol nyílt az „olló”, azaz valamelyest növekedett a különbség az EU átlag és a szlovén átlag között.

Amennyiben a többi felzárkózó ország átlagával azonos mértékben növekedett volna a magyarországi bérszínvonal is, akkor ma nálunk a nettó átlagbér 22 százalékkal lehetne magasabb. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy minden magyar munkavállalónak a jelenlegi 12 havi fizetése mellett még egy 13. havi, egy 14. havi és még kb. háromheti munkabért kellene kapnia.
Tényleg az EU a hibás?

A Lázár János által elmondott politikai logika alapján a bérfelzárkózás elmaradása – szerinte, de legalábbis a választói szerint – az EU tagság hibája lehet. Anélkül, hogy e gondolat mélyebb cáfolatába belemennénk, elég arra utalni, hogy ha a versenytársaink képesek voltak nálunk nagyobb mértékben növekedni, akkor a probléma a magyar gazdaságpolitikában van – kommentál a PA.

Ennél is nagyobb gond, hogy a magyar megyék a bérszínvonal tekintetében is teljesen egyenlőtlenül növekednek. Míg Budapesten az EU-csatlakozás óta 74 százalékkal nőttek a nettó bérek, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében csak 42 százalékkal. Ahogy a grafikon is mutatja, 2008-ig lényegében még azonos ütemben, együtt növekedtek a vizsgált megyék, majd egyre inkább nyílni kezdett az olló. A második lökést a tömeges közmunkaprogram 2012-es indítása adta. Ez időtől kezdve egyre inkább leszakadt a bérnövekedés ütemében a keleti országrész.

Politikailag mégis igaza lehet Lázárnak

A politika világ sajátossága azonban, hogy nincsenek benne univerzális tények. Azaz sokszor a valóság helyett abban hiszünk, amit az általunk preferált politikai közösség hirdet. A választó számára annak eldöntése ugyanis, hogy az EU valóban akadályozza-e a magyar bérfelzárkózást sokkal inkább érzelmi kérdés, mint ténybeli – állapítja meg a PA.

Jó érzékkel erre játszik rá a magyar politikai elit. Amennyiben „éles helyzet” lenne, – azaz valóban arról szólna a vita, hogy az EU tagság kívülről, vagy belülről szebb-e – pont ezek az érzelmi húrok erősödnének fel.

Nyilvánvalóan a választókban minél inkább erősítik azt a képet, hogy a fizetésük azért csak ekkora, mert például sokat kell befizetni az EU közös kasszájába és emiatt magasak a munkát terhelő adók, akkor ezt könnyen elhihetik. Ahogy a brit választók egy része is azt gondolhatta, hogy az egészségügyi rendszer pénzügyi problémái megoldódnak, ha nem kell hetente 350 millió fontot utalni Brüsszelnek.

Szavazatszerzési manőver csupán

Véleményük szerint minden ilyen tematizálási kísérlet, mint ami Lázár János miniszter EU-ellenes szavai mögött is van, valójában színtiszta szavazatszerzési manőver. Azaz próbálják az EU-szkeptikus, vagy EU-ellenes szavazókat megkötni a Fideszhez, és elvenni a Jobbik elől a „teret”.

Ezzel a politikai manőverezéssel csak akkor lehet probléma Magyarországon, ha a kilépés melletti érvek önálló életre kelnek, és egy ma még akár nem is létező politika erő felkarolja azokat, és végig viszi ezt a folyamatot – teszi hozzá a PA. A brit példa pedig azt mutatta meg, hogy a politikai elittel szemben is meg lehet egy ilyen lépést tenni.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: 24.hu / Bielik István
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.