Gazdaság
Brüsszel, 2016. június 29.
Orbán Viktor miniszterelnök sajtóértekezlete az Európai Unió kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának végén, 2016. június 29-én. A találkozó középpontjában az a tény állt, hogy a Nagy-Britannia EU-tagságáról rendezett június 23-i népszavazáson a többség az ország Európai Unióból való kilépése mellett voksolt. (MTI/AP/Virginia Mayo)

Orbánék szélesre tárták a kiskaput az ügyeskedők előtt

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 07. 02. 12:00

A jövőre adható készpénz-cafeteria olcsóbb mint a bér. Cserébe a dolgozónak nem jelent ellátási alapot, ami hátrány. Nem kizárt, hogy az ügyeskedő munkáltatók a bér egy részét váltsák ki az új juttatással.
Korábban a témában:

A parlament júniusban a jövő évi adótörvényekkel együtt megszavazta a cafeteria-szabályok átszabását is, amely lehetővé teszi a munkáltatóknak, hogy 2017-től évi százezer forintig készpénzt adjanak cafateria gyanánt, ráadásul kedvezményes adózással. Egységnyi nettóbér kifizetése ma annak majdnem duplájába kerül a munkáltatóknak, ehhez képest a készpénz-cafeteria adóterhe csak 34,51 százalék.

Vagyis a juttatásként adott pénz kicsivel több, mint harmadannyiba kerül, mint a fizetés. Ami elég csábító lehet ahhoz, hogy akik szeretik kihasználni a kiskapukat, azok könnyítsenek bérterheiken.

Mézesmadzag

A gond csak az, hogy mint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára, Dávid Ferenc is mondta lapunknak, hogy ha az évi legfeljebb 100 ezer (havi maximum 8333) forintos juttatást megkapja a dolgozó a számlájára a fizetésével együtt, akkor ez hamis képzetet kelt benne: mintha az egész pénz ellátási alap lenne (nyugdíj, táppénz). Pedig a cafeteriás pénz nem lesz az. És éppen ez az, ami miatt hátrányba kerülhet a dolgozó ahhoz képest, mintha bért kapott volna.

Történik mindez a kormány ötletére. Úgy, mintha egyáltalán nem gondolnának bele abba, mi lesz, ha a dolgozók nyugdíjba kerülnek. Varga Mihály például azt mondta június elsején, hogy a százezer forintos készpénzbeli juttatáshoz mind a négymillió hazai munkavállaló hozzájuthat. Vagyis az ellen sincs kifogásuk, hogy az összes dolgozónak kevesebb legyen majdan a nyugdíja, mint amennyi a számlájára kapott pénz alapján járna neki, ha azt bérként fizette volna a munkáltató.

Béremelés helyett lehet sláger a készpénz-cafeteria

Fata László cafeteria-szakértő nem látja akadályát annak, hogy a jövő évi emeléseket (minimálbér és bérminimum kivételével) készpénz-cafeteriában adják a cégek. (Hiszen a bérajánlás, a béremelés a minimumon túl nem kötelező a munkáltatókra nézve.) Amivel annyiban sérülnek a dolgozó érdekei, hogy mint említettük, a készpénz-cafeteria nem képez járulékalapot, azaz összege nem számít bele sem a majdani nyugdíjba, sem a mostani esetleges táppénzbe.

Pozitív hatásként azt is elképzelhetőnek tartja még, hogy a zsebbe fizetéseket (vagy azok egy részét) tereljék át a kifizetők a készpénz-cafeterián keresztül legális útra.
Igaz, ettől a dolgozó biztosítotti alapja szintén nem nő.

Ezt is figyelembe véve nagy kérdés, hogy a fekete pénzes nulla adófizetés helyett bevállalják-e foglalkoztatók a 34,51 százalékos közterhet. Erre vonatkozóan nehéz bármit is jósolni.

Bruttó vagy nettó?

Úgy tudni, a munkáltatók 80 százaléka bruttóban adja a cafeteriát, amiből az következhet, hogy ugyanezt teszik majd a készpénz-cafeteriával is. Fata Lászlóék felmérése szerint is a többség bruttóban adja a juttatást, igaz, az arány náluk kicsit másképp jött ki: idén 47 százalék adta bruttóban, 42 százalék nettóban és 11 százalék vegyes formában (utóbbi azt jelenti, hogy nem a teljes közterhet hárítják át a dolgozóra, csak egy részét).

Ha az évi százezer forintos juttatást bruttóban adja a munkáltató, akkor abból évi 65 490 forint marad (azaz 8333 forint helyett 5457 forint havonta). Ha viszont nettóban adja, akkor az a kifizetőnek 134 510 forintjába kerül. Ezzel szemben bérként a nettó 100 ezer forint a munkáltatónak 193 ezer forintjába kerül. Nem mindegy tehát.

Abban is szabad keze van egyébként a munkáltatónak, hogy melyik juttatást adja bruttóban, és melyiket nettóban, nem kell, hogy egységes legyen a kép.

Fotó: Thinkstock

Ha nagy a bérnyomás

Innen kiindulva azoknál a cégeknél, akiknél nagy a munkaerőhiány, jelentős a bérnyomás, vagyis ahol feltételezhetően kifejezetten a béremelés helyett/mellett adnák a kápé-cafeteriát, azoknál lehet, hogy megéri majd nettóban adni a juttatást, hogy minél több készpénzt kapjon a dolgozó.

Fata lászló szerint elképzelhető az is, hogy a készpénzes juttatást a választható cafeterián kívül adja a munkáltató (kvázi béremelésként). Ebben az esetben sem kötelező minden munkavállalónak megadni a juttatást, és a mértéke is lehet eltérő az egyes dolgozóknál. Vagyis még a differenciálás lehetősége is adott. Akkor is, ha nem bérről van szó, hanem csupán juttatásról. És akkor is, ha a kormány álláspontja szerint (mint Tállai András miniszterhelyettes kifejtette)

a cafeteria készpénzesítése nem jelenti annak béresítését.

Fata László tapasztalata szerint egyébként a cégek még nem nagyon foglalkoztak a készpénz-cafeteriával. Az értelmezés, tervezgetés már zajlik, de nem születtek meg még a döntések arról, hogyan épül majd be jövőre ez a juttatás a többi közé.

Visszaélhetnek vele?

A PM pl. attól tart, hogy a készpénzes cafeteria érdekeltté teszi a munkáltatókat abban, hogy a munkaerő-állományukat lecseréljék új, készpénzes cafeteriával fölvett emberekre. A hatályos szabályok szerint ugyanis a cafeteria nem válthat ki a munkabért. A munkáltató tehát nem csökkentheti a munkabért, és adhat helyette készpénzes cafeteriát. Van azonban olyan félelem, hogy elbocsátják majd az embereket, és alacsonyabb bérezésűeket vesznek föl helyettük, akiknek a bérét kiegészítik a készpénzes cafeteriával.

Nyilván sok becsületes munkáltatónak ez eszébe sem jut majd, ám ügyeskedők mindig vannak, s a Fidesz most szélesre tárta előttük a kiskaput. Viszont az ellenzéki párt szerint csak úgy lehetne az ügyeskedést kivédeni, ha a juttatás mindenkinek járna.

A kockázatokra a kormánypárti Magyar Idők is figyelmeztetett: mi van például akkor, ha az ötletes vállalkozások az alapbér egy részét áttolják a kedvezményes kategóriába? A kormány célja ugyanis nem ez. Hanem az, hogy új, nem hagyományos eszközzel segítse a béremelést. Azt ugyanis senki nem akarja elhallgatni, hogy a fizetések terén bőven van hová fejlődnie az országnak.

Ebbe nem szabad belemenni

De visszaélhet-e a készpénzes cafeteriával a munkáltató? Erről Vida Sándor munkajogászt kérdeztük. Tényleg megtörténhet-e, hogy a munkáltató a bér egy részét áttolja a készpénz-cafeteriára, hogy a fizetendő adóban megtakarítást érjen el?

Ez úgy lehetséges, ha a munkáltató és a munkavállaló közös megegyezéssel módosítja a munkaszerződést, alacsonyabb bérre. Simán rádumálhatja erre a dolgozót a munkáltató azzal, hogy ő költséget csökkent, a dolgozónak meg összességében nem lesz kevesebb a pénze, amit megkap.

A munkajogász azonban óva intené a dolgozókat attól, hogy egy ilyen szerződésmódosítást aláírjanak. A baj ugyanis az, hogy a cafeteria csak adható, vagyis bármikor el is vehető.Fata László cafeteria-szakértő megerősítette, erre akár év közben is lehetőség van.

Vagyis akármikor mondhatja azt a munkáltató, hogy nincsen annyi bevétele, amint amennyivel tervezett, és emiatt megvonja a cafeteriát. Akkor pedig a módosított munkaszerződésben lévő alacsonyabb bér marad csak a munkavállalónak.

Amikor kockázatos lehet a trükközés

És mi a helyzet akkor, ha a dolgozók nem mennek bele a bércsökkentésbe? Emiatt nem mondhat fel nekik a munkáltató. De rendes felmondással igen. És felvehet helyettük olyan embereket, akiknek kevesebb bért ad, és mellé készpénz-cafeteriát.

Viszont ez eléggé kockázatos lépés lehet a munkáltató számára, hiszen bizonyítható, hogy visszaélés történt. A bejelentésekből, bevallásokból ellenőrizhető a létszám és a bérek is, és ha ilyen esetben pert indít a kirúgott dolgozó, jó eséllyel meg is nyerheti. Szóval itt eléggé kilóg a lóláb.

Minimálbéren és nem sokkal felette

Akik nincsenek veszélyben ilyen szempontból, azok a minimálbéresek és a bérminimumon foglalkoztatottak, hiszen az ő bérüket a kormány határozza meg (jó esetben a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben), és abból nem lehet levenni, és cafeteriásítani, mert ők csak a kötelező minimumot kapják.

Viszont akik ennél valamennyivel többet keresnek (mondjuk már most annyit, mint amennyi a jövő évi minimálbér lesz), azoknál van rá esély, hogy a következő évben ne kapjanak béremelést, hanem helyette készpénzcafeteriát. Ami ugyan nem számít bele sem a nyugdíjba, sem a táppénzbe.

Amikor semmi nem védi a munkavállalót

És mi a helyzet a határozott idejű szerződésnél, ami mostanában eléggé gyakori megoldás? A határozott idejű munkaszerződés atipikus foglalkoztatási forma, amire speciális szabályok vonatkoznak – mondta a munkajogász. Hosszabbítani legfeljebb háromszor lehet, utána határozatlan idejűvé kell hogy váljon.

Ha még hosszabbítható a határozott idejű szerződés, akkor ezt bizony kihasználhatja a munkáltató: mondhatja azt, hogy a következő időszakra kevesebb bért ad, plusz készpénz-cafeteriát.

És ha ezt az új szerződést nem akarja aláírni a munkavállaló, akkor a cége meg is tagadhatja a hosszabbítást.

Nem védi a dolgozót ebben a szituációban semmi.

A részmunkaidős foglalkoztatás szintén atipikus foglalkoztatási forma, határozatlan idejű, de nem teljes munkaidős, a cafeteria pedig időarányosan jár. Ennél a foglalkoztatási formánál ugyanaz lehet a probléma, mint a határozott idejű szerződésnél: felmondhatják rendes felmondással, és felvehetnek mást, kevesebb bérért.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Prága, 2017. október 20.
Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke egy szavazóhelyiségbe érkezik Prágában, a kétnapos képviselőházi választások első napján, 2017. október 20-án. (MTI/EPA/Filip Singer)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.