A britek kilépnek az Európai Unióból, a szakítás feltételeit két évig tárgyalhatják az Európai Bizottsággal. Ez komolyan érinti Magyarországot, a változások fokozatosan lesznek érezhetők a következő években, amelyről időről időre beszámolunk. Egyelőre senkinek nincs fogalma arról, hogy mit hoz a jövő, a bizonytalanság viszont a lehető legkártékonyabb a gazdaság szempontjából. Ráadásul a kilépési tárgyalásokkal párhuzamosan az európai integráció sorsa is még bizonytalanabbá vált. Ezt az európai politikusok – az első sokkok okozta keménykedéseken túl – finoman úgy fogalmazzák meg, hogy új esélyt kaphat az integráció mélyülése. Vagy nem.
Forint
A kilépés miatti bizonytalanságot értelemszerűen a pénzpiacok árazták be leggyorsabban, a londoni tőzsde például összeomlott. Az elmúlt másfél órában folytatódott a forint lejtmenete a főbb devizákhoz képest, de komoly gyengülést jelzett egyebek között a lengyel zloty, a román lej vagy a kínai jüan is, miközben jelentősen erősödött a menedékdevizának számító svájci frank, illetve az arany árfolyama. Az euró jegyzése a kora hajnali 312,97 forintról 6 órára 318,16 forintra, fél nyolcra 321,41 forintra emelkedett. Délelőtt némileg stabilizálódott az árfolyam, 317 körül járt a forint, emellett az euró és a font is intenzíven kezdett erősödni a nagy szakadás után. A svájci jegybank röviddel ezelőtt elismerte, hogy devizapiaci intervenciót hajtott végre a frank ugrásának korlátozására. Esett a Mol, az OTP árfolyama is.
Angliai magyarok
Az ő helyzetük mostantól a brit belpolitika függvénye lesz, és nem tudni, ez hogyan alakul majd. A Brexit-kampány vezetői azt hangsúlyozták, az ott élő EU-polgárok megtarthatják jogaikat, de nem tudni, ez mit takar.
Ezek nagyban fogják érinteni a kinti magyarokat, akik többsége a vendéglátásban, feldolgozóiparban, szociális szférában dolgozik. Valószínű, hogy a szociális, egészségügyi, oktatáshoz kapcsolódó juttatásaikat is megnyirbálják azoknak, akik csak ebből élnek, és nem fizetnek adót.
Magyar diákok
Jelenleg 125 000 nem brit Európai Uniós állampolgár tanul az Egyesült Királyságban valamilyen felsőoktatási program keretein belül, ők az összes egyetemista diák körülbelül 5%-át teszik ki. Köztük körülbelül 2000 magyar diák van, akik nagy része alapképzésben (BA vagy BSc) tanul – írta az Engame Blog. Rájuk ugyanazok a felvételi-, tanulmányi- és pénzügyi feltételek vonatkoznak, mint a brit diákokra. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy belföldi tandíjat fizetnek, ugyanazokkal (az igen kedvező) feltételekkel vehetik fel a tandíjat fedező brit diákhitelt, valamint a hazai diákokhoz hasonlóan tanulmányaik folyamán mentesülnek az egészségbiztosítás fizetése alól. Emellett semmilyen beutazási-, letelepedési- vagy vízumprocedúra sem nehezíti a magyar diákok egyesült királyságbeli életét. Ez valószínűleg nagyon meg fog változni két éven belül.
Jövőbeni bevándorlás
Az biztos, hogy magyarként mostantól nehezebb lesz bevándorolni Nagy-Britanniába. A brit vágyak szerint kiterjesztenék a szigorú vízumkényszert az uniós gazdasági migránsokra, bár ennek mértéke az Európai Bizottsággal való tárgyalások függvénye lesz. A szigetországnak szüksége van az európai munkaerőre, de arra fognak törekedni a tárgyalásokon, hogy képzetlen munkavállalókat kizárják, a képzetteket (orvosok, ápolók, informatikusok) beengedjék a munkaerőpiacukra. Nagy kérdés, hogy ehhez mit fog szólni az EU, hiszen a kilépés, kilépés, mondta Angela Merkel.
Magyar kereskedelem
A magyar export 4 százaléka megy a szigetországba, 600 milliárd forintnyi értékben, ez látszólag nem jelentős, inkább a közvetett hatások miatt van ok aggódni. A kilépést követő brit recesszió miatt rövidtávon biztosan meg fognak szűnni a magyar kereskedelmi kapcsolatok. Extrém esetben a magyarországi brit szolgáltatóközpontok erősen mérlegelni fogják, hogy máshová költözzenek. Az eurozónán keresztül csökkenni fog – az autóipar dominálta – magyar termékek iránti kereslet.
Uniós támogatások
Nagy-Britannia kilépése a magyar uniós támogatásokra, így a magyar GDP-re is nagy hatással lesz. A britek nettó befizetők, hozzájárulásuk az EU-költségvetés 8 százalékát teszi ki: ennyivel gazdálkodhatna kevesebből az unió. A kilépés után át kell írni az uniós költségvetést, amely valószínűleg nem lesz kevesebb, mint most (mivel többet fizetnek a bennmaradók), ez azonban politikai alkuk kérdése lesz.
Magyar gazdaság
Londoni befektetési bankárok azzal számoltak, hogy egy esetleges Brexit miatt a magyar GDP szintje az alappályától 2016-ban 0,3 százalékkal, 2017-ben pedig már 0,9 százalékkal maradhatna el. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a kormány számításai szerint 0,3-0,4 százalékpontos negatív hatása lehetne a magyar növekedésre a Brexitnek jövőre.
NGM
Az NGM számítása meglehetősen optimista verziót tükröz, hiszen a KSH nemzeti számlái szerint a külföldről kapott munkajövedelmek (3-400 ezer fővel számolva) tavaly elérték a 920 milliárd forintot, ami a magyar GDP 3 százaléka (az MNB statisztikái a hazautalásokat tekintve ellentmondásosak). További kérdés, hogy mennyivel növekednének a hazautalás banki költségei, ha a britek kilépnének az unióból, másrészt hogy mennyit esne két éves távlatban a font árfolyama.
Magyar Európa-politika
Az unió jelentős fordulat előtt áll. Ma még nem látszik, milyen irányba mozdul el, de az biztos, hogy gyengébb lesz. A populista nacionalizmusnak és képviselői egyéni karriervágya miatt biztosan lecsökkennek az Európában oly megszokott béke esélyei. Az unión belül ugyanakkor nőni fog a német dominancia, ami Magyarországnak még jól is jöhet, de ehhez változtatni kellene a jelenlegi – kétkulacsos – magyar Európa-politikán. Ha nem tesszük, véglegesen száműzzük magunkat az európai integrációból. Most még Brüsszelnek köszönhetően tartjuk életben a gazdaságunkat, de nagy kérdés, hogy 2020 után mi lesz. Egy német bank elemzői arra számítanak, hogy ha a britek kilépnek, elképzelhető, hogy a magyar kormány még szorosabbra fűzi majd a viszonyt Oroszországgal. És ez azért elég ijesztő.
