A British flag floats in front of the "Big Ben" clock Tower on July 23, 2012 in London, four days before the start of the London 2012 Olympic Games. Seven years in the making, costing Ł9.3 billion ($14.5 billion) and featuring 10,490 athletes, the London Olympics opens on July 27 with 302 gold medals to be won and hard-fought reputations at stake.    AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI / AFP PHOTO / FABRICE COFFRINI
Gazdaság

Brexit: csak most jön a neheze

24.hu
24.hu

2016. 06. 24. 10:21

Habár a britek többsége a Brexit mellett tette le a voksát a tegnapi népszavazáson, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezzel az Egyesült Királyság automatikusan ki is lépett volna az Európai Unióból: a véleménynyilvánító népszavazás ugyanis nem köti jogilag a brit kormányzatot – hívja fel a figyelmet Posztl András, a DLA Piper Horváth és Társai Jogi Iroda ügyvezető partnere blogbejegyzésében. Az azonban biztos, hogy ezzel hosszú jogi, kereskedelmi és diplomáciai egyeztetések veszik majd kezdetüket az unió és a szigetország jövőbeni kapcsolatáról. Ez a kapcsolat várhatóan öt lehetséges modell egyikét követi majd, amelyek változó mértékben hatnak majd a jogi szabályozás változására és a kereskedelmi megállapodások tartalmára is, az azonban már most látható, hogy a Brexit többek között a munkajogra, a környezetvédelmi jogra, és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására lehet drasztikus hatással.
Korábban a témában:

A június 23-i népszavazáson egyértelművé vált, hogy a brit szavazók többsége szerint az Egyesült Királyságnak nincs helye az EU-ban, amivel hosszú jogi, kereskedelmi és diplomáciai egyeztetések veszik majd kezdetüket az unió és a szigetország jövőbeni kapcsolatáról – állítja Posztl András, a DLA Piper Horváth és Társai Jogi Iroda ügyvezető partnere blogbejegyzésében.

A britek kilépésével ugyanis olyan kulcsfontosságú területek kerültek ki az unió hatásköre alól, mint például a kereskedelem, a környezetvédelem, vagy az adatvédelem, amelyeknek a jogi alapjait és politikai feltételeit az elkövetkezendő két évben kell újradefiniálni – ez pedig jelentősen átalakítja majd az Egyesült Királysággal való kapcsolatunkat is. Az együttműködés végleges formájáról tehát továbbra is csak találgathatunk, az azonban biztos, hogy a Brexit több intézmény és vállalat működésére is drasztikus hatással lesz.

Nem jelent automatikus kilépést

Habár a britek többsége a Brexit mellett tette le a voksát a tegnapi népszavazáson, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezzel az Egyesült Királyság automatikusan ki is lépett volna az Európai Unióból: a véleménynyilvánító népszavazás ugyanis nem köti jogilag a brit kormányzatot. Az azonban biztos, hogy ezzel fontos tárgyalások vették kezdetüket, amelyek során az elkövetkezendő két évben fog eldőlni, hogy milyen alapokon folytatódik majd a britek és az unió kapcsolata.

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 50. cikkelye alapján ugyanis, onnantól kezdve, hogy az Egyesült Királyság hivatalosan is benyújtja kilépési kérelmét az Európai Bizottságnak, két év áll a két fél rendelkezésére, hogy a kilépés és a jövőbeni együttműködés feltételeit meghatározzák. Ezért továbbra is csak találgathatunk a kapcsolat lehetséges formáiról, amely azonban nagy valószínűség szerint az alábbi modellek egyikét fogja követni.

Íme az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeni együttműködésének lehetséges modelljei:

Az Európai Gazdasági Térség része, de nem az EU tagja

Norvégia, Izland, vagy Lichtenstein példáját követve az Egyesült Királyság dönthet úgy, hogy kilép az EU-ból, az EGT-nek azonban része marad. Ebben az esetben továbbra is érvényesek maradnának a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodások, az Egyesült Királyság továbbra is hozzájárulna egy kisebb összeggel az EU büdzséjéhez, valamint az uniós jogok többsége is érvényben maradna, mint például a munkajogi, versenyjogi vagy közbeszerzési jogi szabályozások, a döntéshozatali mechanizmusokból azonban a szigetország kimaradna. Norvégia például az uniós jogszabályok majdnem 75 százalékát implementálta, annak ellenére, hogy nincs beleszólásuk a jogalkotási folyamatba.

Az EFTA, de nem az Európai Gazdasági Térség része

Az Egyesült Királyság újra csatlakozhat az Európai Szabadkereskedelmi Társuláshoz is, ugyanakkor az EGT-n kívül maradna, a Svájci példához hasonlóan. A szigetország ebben az esetben bilaterális kereskedelmi megállapodásokat köthet az uniós országokkal, annak érdekében, hogy továbbra is hozzá tudjon férni az egységes piachoz. Svájchoz hasonlóan érvényben maradna az áruk és szolgáltatások szabad mozgásának alapelve, ez az elv azonban nem terjedne ki a szolgáltatásokra és a tőkére. Az Európai Unió Bírósága helyett az EFTA-bíróság joghatósága alá tartozna, és az EGT tagjainál is alacsonyabb hozzájárulást kellene fizetnie az EU-nak. Ennek ellenére az EU szerint ez a modell nem fenntartható hosszú távon, és várhatóan Svájc is hamarosan csatlakozik majd az EGT-hez, a belső piachoz való teljes hozzáférés érdekében.

Vámunió

Az Egyesült Királyság úgy is megállapodhat az EU-val, hogy az áruk belső piacához hozzáférhet (a szolgáltatásokhoz azonban nem), anélkül azonban, hogy vámot kellene fizetnie, Törökországhoz hasonlóan. Törökországnál az egyedüli elvárás, hogy az országnak egyes jogterületeken alkalmazkodnia kell az uniós jogszabályokhoz, például a fogyasztóvédelem, a versenyjog és a szellemi tulajdonjog terén, valamint az EU jóváhagyása nélkül csak korlátozottan létesíthet kereskedelmi megállapodásokat harmadik országokkal.

Szabad-kereskedelmi megállapodás

Az Egyesült Királyság kialkudhat egy szolgáltatásokra és árukra is vonatkozó szabad-kereskedelmi megállapodást is az EU-val, Kanada mintájára. Ebben a modellben nem érvényesül a szabad munkaerő-áramlás, és az EU-s költségvetéshez sem kell hozzájárulni. A belső piaci hozzáférésbe azonban egyes áruk nem tartoznak bele (például az autóexport vámköteles lenne), valamint a pénzügyi szolgáltatások sem.

A World Trade Organization-tagság

Ha a britek úgy döntenek, hogy a WTO szabályrendszere alapján kereskednek, Kína mintájára, azzal minden uniós jogszabályi kötelezettség és alapelv alól mentességet kapnának, ugyanakkor minden brit export vámkötelessé válna, és elveszítenék direkt hozzáférésüket a pénzügyi szolgáltatásokhoz is, nem is beszélve arról, hogy mindazzal a közel 60 országgal egyéni kereskedelmi megállapodást kellene kötniük, amelyek szabad-kereskedelmi megállapodást kötöttek az EU-val, ez pedig hosszú évekig tartó tárgyalásokhoz vezetne.

Posztl András szerint nehéz előre látni, hogy a fenti modellek közül melyik fog megvalósulni, ugyanis a döntésbe az EU-nak is bele kell majd egyeznie. A jogi szabályozás egyértelműen az alapján változik majd, hogy az Egyesült Királyság mennyire marad szoros kapcsolatban az EU-val, az azonban már most látható, hogy a Brexit többek között a munkajogra, a környezetvédelmi jogra, és a pénzügyi szolgáltatások szabályozására lehet drasztikus hatással, ugyanis ezek nagy része az uniós jogszabályokból deriválódik.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. augusztus 27.
Dabóczi Kálmán, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója az új Solaris-Skoda trolibuszok sajtóbemutatóján a BKV X. kerületi  Zách utcai trolibuszgarázsában 2015. augusztus 27-én. Napokon belül megkezdődik a 36 új trolibusz tesztüzeme Budapesten, amelyek „önjáróak”, akár négy kilométert is meg tudnak tenni behúzott áramszedővel. Az alacsonypadlós járművek közül a csuklós trolikon 104, a szóló járműveken 64 ember utazhat egyszerre.
MTI Fotó: Marjai János
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.