Gazdaság

Kisebb rezsiköltség, jobb levegőjű lakás – ezt tudja a gépi szellőztetés

Tar Gábor
Tar Gábor

újságíró. 2016. 05. 18. 12:36

  • A Lindab Kft. friss árbevételi számaiban már tükröződik a lakáspiac élénkülése.
  • 2021-től minden új lakásban kötelező lesz a gépi szellőztető rendszer beépítése.
  • A gépi szellőztetés kiépítése 5-8 év alatt térül meg, a rendszerrel mintegy 90 százalékkal csökkenthető a szellőztetés hőenergia-vesztesége.
  • A profiltermékek piacán – főleg a csarnoképítés területén – rövidtávon az uniós pályázati forrásból meginduló beruházások jelenthetnek húzóerőt a cég számára.
  • Hiába csökkent tavaly a cég árbevétele, az eredményességének mértéke növekedett.
Pár év múlva minden új építésű lakásban kötelező lesz a gépi szellőztető rendszerek beépítése. Az előírás hátteréről, a rendszer alkalmazásának előnyeiről kérdeztük a profil- és légtechnikai termékeket gyártó Lindab Kft. országmenedzserét. Sulyok András beszélt arról is, hogy a jelenlegi építőipari környezetben milyenek a cég piaci kilátásai.
Korábban a témában:

A várakozások szerint a családi otthonteremtési kedvezmény (CSOK) bevezetése, illetve az újlakások értékesítésénél alkalmazott áfakulcs 27-ről 5 százalékra csökkentése komoly élénkülést hozhat a lakossági piacon. A valóság is ezt mutatja, fokozódik a kereslet az ezen piaci szegmenst kiszolgáló termékeik iránt?

A lakossági piac valóban az élénkülés jeleit mutatja. Tavaly az újonnan kiadott lakásépítési engedélyek száma 30 százalékkal nőtt 2014-hez képest. Különösen kedvező, hogy Budapesten e tekintetben 73 százalékos növekedést mértek, vagyis hosszú évek után idén újra lendületet vehetnek a társasház-beruházások. Ennek hatását pedig már látjuk is az árbevétel-adatainkban, a profil üzletágunk lakossági piacra gyártott termékeinek forgalma növekedést mutat. (A profil üzletág lakossági szegmensébe például a tetőprofilok, ereszcsatorna-rendszerek tartoznak, míg az ipari szegmensébe a könnyűszerkezetes épületekhez gyártott termékek, komplett csarnokok, acélszerkezetek – a szerk.)

Továbbá az is elmondható, hogy a másik üzletágunkat jelentő légtechnika lakossági szegmense is egyre fontosabbá válik, hiszen a jogszabályok 2019-től az új középületek, 2021-től pedig minden új építésű épület, vagyis a lakások esetén is kötelezően előírják a gépi szellőztetés beépítését az új ingatlanok jobb energiahatékonyságának érdekében. A tervezőknek gyakorlatilag már most számolniuk kell az új előírásokkal, ugyanis a határidők nem az építési engedélyek kiadásához, hanem a használatbavételi engedélyek kiállításához vannak kötve.

Ezen előírásra azért van szükség, mert a vonatkozó jogszabályok korszerű nyílászárók beépítését írják elő, a jól szigetelő ablakok és ajtók miatt viszont muszáj szellőztetni, ha friss levegőhöz akarunk jutni, vagy nem akarunk párás lakásban élni. Az ablakok kinyitogatásával történő szellőztetés viszont pazarlás, hiszen ezzel kiengedjük a meleg vagy a hűvös levegőt. Valójában az a helyzet, hogy amit a korszerű szigetelés révén megspórolunk, azt a nyílászárók nyitogatásával kidobjuk az ablakon. Mindezekre a gépi szellőztetés megoldást nyújthat, mivel előmelegített, vagy éppen hűtött, friss levegőt juttat a lakásokba. Érdemes figyelembe venni azt a tényt, hogy ha az EU-ban nullára csökkentenénk az épületek hőenergia-veszteségének mértékét, akkor 40 százalékkal kevesebb energiát kellene felhasználni. Ebből a szempontból a rosszul szigetelt lakások hőenergia-vesztesége mellett a szellőztetéssel történő hőenergia-veszteség is szerepet játszik.

Fotó: Berecz Valter

A nyugat-európai országok esetében mennyire elterjedt a gépi szellőztetés?

Nyugaton ez a folyamat már előrébb tart. Svédországban például az 1970-es években jöttek rá, hogy ha ezt a kérdést nem oldják meg, akkor rohamosan növekedni fog az allergiás, asztmás betegek száma, főként a gyermekek körében. Ugyanis a hővisszanyerős, gépi szellőztető rendszer nemcsak előmelegíti vagy lehűti a bevitt levegőt, hanem oxigénben dús, szűrt levegőt juttat a zárt terekbe, amelyek levegője széndioxiddal, kórokozókkal, por- és pollenszennyeződéssel telített. A skandináv országokban a lakásoknál és iskoláknál már 30 éve kötelező beépíteni a gépi szellőztető rendszert, e nélkül nem adnak építési engedélyt.

A gépi szellőztető rendszer beépítését már meglévő lakásnál is könnyen meg lehet valósítani?

Igen, a rendszert el lehet úgy bújtatni, hogy az nem vesz el sokat a lakás belterületéből. Persze egy korszerűtlen nyílászárókkal rendelkező lakás esetében nem érdemes kiépíteni a rendszert, hiszen az a nem megfelelően záródó ablakok miatt amúgy is kellően – és persze energiapazarló módon – szellőzik.

A rendszer beépítése mennyibe kerül egy meglévő lakás esetében?

Miután nagyon sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést, kifejlesztettünk egy kalkulátort a honlapunkra, amelynek segítségével a lakás paramétereinek, illetve a lakásban élők számának megadásával ki lehet számolni a beruházás költségeit. Egy magyarországi viszonylatban kifejezetten nagynak számító, 180 négyzetméteres, kétszintes családi ház esetében, ahol négyen élnek, a légkezelő- és légcsatorna-hálózat kiépítése bruttó 2 millió forintba kerül, amihez még hozzá kell adni a kivitelezési díjat, ami mintegy 30-40 százalékkal növeli a költségeket.

Mennyi idő alatt térülhet meg egy ilyen beruházás?

Arra kell gondolni, hogy egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal, illetve gépi szellőztetéssel felszerelt lakás esetében nem nagyon, vagy csak minimális mértékben kell fűteni. Számításaink szerint a beruházás 5-8 év alatt térül meg. A rendszer használatával mintegy 90 százalékkal csökkenthető a szellőztetés során keletkező hőenergia-veszteség, ráadásul mivel az automatikus működés miatt nincs szükség a rendszer állandó üzemelésére, számottevő, 15-20 százalékos villamosenergia-megtakarítás érhető el a nem szabályozott rendszerekhez képest.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy ilyen beruházás esetében nemcsak pénzmegtakarításról van szó, hanem arról is, hogy ezzel az egészségünket is védjük. Az ma már természetes dolognak számít, hogy odafigyelünk a táplálkozásunkra, vagy arra, hogy naponta elegendő vizet igyunk, de az még kevésbé van előtérben itthon, hogy egy nap mintegy 300 liter levegőt szívunk be, és egyáltalán nem mindegy, hogy annak milyen a minősége. Összességében azt mondhatom, hogy a Lindab jövőképe szerint az alacsony energiafelhasználású otthonokban a gépi szellőztetés majd ugyanolyan természetes lesz, mint ma a központi fűtés, vagy a vezetékes ivóvíz.

Fotó: Berecz Valter

Miként látja, ha nem lenne rezsicsökkentés, akkor mennyiben növekedhetne a háztartások érdeklődése a különböző energiatakarékos megoldások iránt?

Nyilvánvaló az összefüggés: minél drágább az energia, a fogyasztók érdeklődése annál intenzívebb az energiatakarékos megoldások iránt. A rezsicsökkentés nem illett ebbe a sorba, hiszen a fő cél a lakosságra nehezedő terhek közvetlen mérséklése volt. Ugyanakkor az elmúlt időszakban több olyan kezdeményezés történt, amely a fenntarthatósági szempontok előtérbe kerülését mutatja. Az épületenergetikai szabályozások szigorodása mellett például érdemes kiemelni a családi házak energetikai korszerűsítésére vonatkozó támogatási terveket is.

Az ipari szegmens tekintetében is a piac élénkülésére számítanak?

A profiltermékek piacán – főleg a csarnoképítés területén – rövidtávon az uniós pályázati forrásból meginduló beruházások jelenthetnek húzóerőt. Tavaly nagyon hiányoztak az EU-pályázatok, viszont a hírek szerint ezek már idén meg fognak jelenni. Arra számítunk, hogy az építőiparban és a mezőgazdaságban megfigyelhető fejlesztési és bővítési igényeknek köszönhetően a tetőbiztonságra, a komplett épületek eladására vonatkozó projektek terén egyaránt növekedés várható.

A légtechnikai üzletágat egyértelműen a lakásépítések fogják húzni, de emellett lesznek jelentős ipari és középület projektjeink is. Máris több olyan nagyköltségvetésű, egyedi projektünk van kilátásban, amelyek újabb lökést jelenthetnek az üzletágnak a tavalyi sikertörténet, a szegedi lézerkutató központ építése részeként elnyert 1,2 millió eurós megbízás után. Jelenleg már érvényes beszállítói szerződésünk van az Apollo Tyres gyöngyöshalászi gyára számára, és munkatársaink dolgoznak azon, hogy a korábbi évekhez hasonlóan részt vállaljunk az Audi, a Daimler, a Lego vagy épp a Thyssen kapacitásbővítő, illetve új beruházásaiban is. Emellett több államilag finanszírozott projektben tervezünk részt venni, így többek között középületek, sportlétesítmények (mint például az új Dagály uszoda, a Közszolgálati Egyetem, vagy a budai Vár és a Liget projektek egy-egy épülete) építésében és felújításában is.

2014-ben a Lindab Magyarország nettó árbevétele 11 milliárd forintot, adózott eredménye pedig 122 millió forintot tett ki. Ehhez képest miként alakultak a tavalyi számok, illetve milyen várakozásaik vannak az idei évre vonatkozóan?

Tavaly csökkent az árbevételünk 2014-hez képest. Ez nagyrészt arra vezethető vissza, hogy a 2014-es forgalmunk tartalmazott egy egyszeri jelentős, 3 millió euró értékű, exportra vitt projektet is a profilágazaton belül, amely megdobta az adott évi árbevételi adatainkat. Ami nagyon fontos, hogy hatékonyságban sokat javultunk tavaly. Hiába csökkent ugyanis az árbevételünk, az üzleti eredményességünk mértéke növekedett. A cég árbevétele ugyan évről-évre hullámzik – az építőipar egészének alakulásának megfelelően –, ami viszont ennél fontosabb, hogy a vállalat évek óta eredményesen gazdálkodik. Ez kiemelkedő stabilitást biztosít az iparág többi magyarországi szereplőjéhez képest. Az idei évre vonatkozóan pedig jelentős növekedési tartalékokat látok mind a profilgyártás, mind pedig a légtechnika terén.

Fotó: Berecz Valter

A válság előtti forgalmat mikor érheti el ismét a cég?

Rövid távon az a szint még elérhetetlennek tűnik. A 2008-ban indult válság miatt nemcsak Magyarországon, hanem a környező országokban is bezuhant az építőipar teljesítménye. Ezt jól mutatja, hogy a válság előtti időszakban a biatorbágyi üzemünk gyártásának még 20-30 százaléka ment exportra, jelenleg viszont csak 15-17 százalékot tesz ki ez az arány. Így is tizenkét országba szállítunk, miután a 25 évvel ezelőtt a biatorbágyi üzemet úgy hozta létre a Lindab, hogy az kiszolgálja a környező országok igényeit is, és a következő időszakban ezen a téren is ismét felfutást várunk.

Az élénkülő piaci környezet nem tesz szükségessé új beruházásokat a mintegy 150 főt foglalkoztató üzem kapacitásainak növelésére?

A jelenlegi gyártó kapacitások egyelőre képesek kiszolgálni a piaci igényeket. Reméljük azonban, hogy ez nem sokáig marad így. A légtechnikai üzletágban elképzelhető, hogy szükség lesz egy új gyártósor beállítására. Ezt az idén elemezzük, ha úgy látjuk, hogy tartóssá válik a jelenlegi élénk piaci környezet, akkor döntés születhet új beruházásról. A kereskedelem területén viszont folyamatosan fejlesztjük értékesítői, viszonteladói hálózatunkat.

Névjegy

Sulyok András

Az erdélyi származású cégvezető a Lindab romániai leánycégének első munkavállalója volt. Több mint húsz éve vezeti a romániai céget. Tavaly a Lindab régiós, vagyis a magyarországi, romániai, csehországi és szlovákiai értékesítésért felelős vezetői posztját is megkapta. E két pozíció megtartása mellett vette át idén januárban a Lindab magyarországi cégének vezetését.

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.