A sign sits on display at the entrance to the Hungarian central bank, also known as Magyar Nemzeti Bank, as a flag of the European union flies in the distance, in Budapest, Hungary on Tuesday, Nov. 3, 2015. Hungary's central bank has extended its Funding for Growth Plan into 2016, seeking to boost banks' lending via new facilities, according to a National Bank of Hungary statement. Photographer: Akos Stiller/Bloomberg via Getty Images
Gazdaság

MNB-botrány: amit eddig tudunk, az csak a jéghegy csúcsa

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 04. 26. 19:50

Az MNB-alapítványok kapcsán még rengeteg minden kiderülhet a közeljövőben.
Korábban a témában:

Mint azt korábban megírtuk, a 260 milliárdból létrehozott MNB-alapítványok a legtöbb pénzt nem a támogatásokra költötték, hanem értékpapírok, államkötvények vásárlására, betétszerződések kötésére. Arról azonban, hogy ezeket melyik kezelőnél, hol helyezték el, forintban vagy devizában, még nem minden alapítvány számolt be.

Bár a sajtó egy részében az jelent meg, hogy most aztán kitárulkoztak az alapítványok, ez nem teljesen igaz. Eleve titkosak maradnak az alapítványok cégeinek költései, mivel ezekre nem terjed ki a nyilvánosság. Amit ismerünk, az csak a jéghegy csúcsa.

Amit eddig lehet tudni az MNB-adatai alapján, hogy a teljes MNB-alapítványi vagyon nagyjából 80 százaléka, összesen 205 milliárd forint vándorolt állampapírba. A hat alapítvány együttesen 197,3 milliárd forintot magyar állampapírban, 7,76 milliárd forintot bankbetétben, míg 37,7 milliárd forintot cégrészesedésbe fektetett be. A részleteket azonban nem ismerjük.

Egy alapítvány technikailag kétféleképpen vehet magyar állampapírt. Hazai befektetési szolgáltatóktól vagy közvetlenül az Államkincstártól. De úgy is dönthetnek, hogy egy céget hoznak létre, kifejezetten állampapírok vásárlására. Valószínűleg ez történt az MNB-alapítványok esetében is. Úgy tudjuk: a hat alapítvány a Pallas Athéné Domus Optima Zrt-nek fizetett értékpapírok adás-vételéért, és befektetési tanácsokért. Ám az erre vonatkozó MNB-szerződéseket nem ismerjük.

Két bank kapta a legtöbbet

Az alapítványi kihelyezésekből (már amit ezekről tudni lehet), most hármat emelünk ki. Ezek a PADOC-on keresztül Matolcsy unokatestvérének, Szemerey Tamásnak a bankjához (NHB Bank), illetve az állam által – nagyon rossz üzlettel – korábban szanált MKB Bankhoz kötődnek.

  • A PADOC 2014-ben nagy tételben vett állampapírt a bajban lévő állami tulajdonú Magyar Külkereskedelmi Banktól (MKB), amely akkor éppen szanálás alatt állt. Az állampapír-állomány mellett az MKB-tól vettek még 6 milliárdért értékpapírt.
  • A PADOC  2015-ben hatmilliárdos betétet helyezett el a Matolcsy-unokatestvér Szemerey Tamás frissen vásárolt bankjában, a Növekedési Hitel Bankban (NHB). A bankot 2013-ban még Evobank néven vásárolta meg Szemerey cége, a BanKonzult, és azonnal átnevezte a Matolcsy kedvenc programjához (Növekedési Hitelprogram) hasonlító névre. Talán az sem véletlen, hogy az NHB bank kapta meg a Buda-Cash ügyfélállományát is. A felszámoló által kiírt nyílt pályázatra más bank nem pályázott, csak az NHB.
  • A PADOC ezen felül értékpapírokat is vett többször, összesen százmilliós tételben az NHB Banktól.

Miért baj ez?

Ekkora mennyiségű állampapírral már az államadósságot is lehet befolyásolni. Itt az lehet a trükk, hogy ha az alapítványok birtokában lévő, 200 milliárdnyi állampapír mennyiséget a mérési időszakban átadják az Államadósság-kezelő Központnak, akkor csökken az államadósság. A mérési időpont után pedig ismét vissza lehet venni a papírokat – hívta fel a figyelmet Mellár Tamás.

Magyarul: az állampapír vásárlások felvetik a tiltott monetáris finanszírozás gyanúját. Ez azt jelenti, hogy az állam saját magának ad hitelt. Ezt elvileg szigorúan tiltja az Európai Központi Bank, amely a Magyar Nemzeti Bank fölött is felügyeletet is gyakorol.

Az MNB azt mondta, nem történt tiltott finanszírozás, mivel a jegybank nem közvetlenül, hanem az alapítványai révén vásárolt állampapírokat.

Az Európai Központi Bank szerint ez nem kielégítő magyarázat. Néhány napja ízekre is szedték a Matolcsy-féle alapítványi programot a rendes, éves jelentésükben.

Az EKB azt írta, hogy

Mivel az MNB 2015-ben nem oszlatta el az európai jegybank aggodalmait a programokkal kapcsolatban, az EKB továbbra is szoros figyelemmel fogja követni ezeket a műveleteket annak biztosítása céljából, hogy végrehajtásuk ne kerüljön ellentmondásba a monetáris finanszírozás tilalmával.

Kiemelték: az MNB-nek a jövőben egyértelműen biztosítania kell, hogy az alapítványainak adott összeg ne szolgálja az állam rejtett finanszírozását.

Például betehették volna a költségvetésbe azt a jegybanki nyereséget, amiből inkább állampapírt vásároltak az alapítványok útján, ez lett volna az igazán szabályos, míg az utóbbi nem az.

Amúgy az Európai Központi Bank Matolcsy György szinte minden intézkedésével elégedetlen. Nemcsak az állampapír-vásárlásokat kritizálják, hanem a Budapesti Értéktőzsde megvételét, az ingatlan- és műtárgyvásárlásokat, illetve a jegybank önfinanszírozási programját is.

Mi várható?

Az EKB kormányzótanácsa rendszeresen ellenőrzi az MNB monetáris finanszírozását. Ha az EKB-nek valami nem tetszik, először véleményt adnak indoklással, amire észrevételt tehet az MNB. Úgy tudjuk, már ez a fázis zajlik most, azaz a felek jelenleg párbeszédet folytatnak egymással.

Ha az EKB végül nem fogadja el az MNB érvelését, akkor az Európai Bírósághoz fordulhat kötelezettségszegés miatt.

Ha az EU bírósága megállapítja, hogy az MNB megszegte az uniós szerződésből fakadó kötelezettségét, az MNB köteles ezt korrigálni, kijavítani. Ha az MNB ezt határidőn belül nem teszi meg, akkor a bíróság átalányösszeg vagy kényszerítő bírság megfizetésére kötelezheti az MNB-t.

Kiemelendő, hogy az EKB-nak nem pusztán a magyar jegybankkal van problémája, az éves jelentés alapján Ciprus, Görögország, Írország és Olaszország „ügyei” egyértelmű és ismétlődő eseteknek számítottak.

Szakértők szerint, ha bebizonyosodik, hogy az MNB állami feladatokat vállal át, akkor az visszamenőlegesen megemelheti a költségvetési hiányt is, mert az Eurostat, az unió statisztikai hivatala erre fogja kötelezni a KSH-t.

Ez a választási költségvetés fényében, különösen rossz hír lehet a magyar gazdaságnak, hiszen a kormány máris módosította két hónapja elfogadott hiánycélt, hogy idén mintegy 150-200 milliárdot oszthasson szét jóléti intézkedésekre. A nullás költségvetés terve mindössze két hónapig élt, mert ráfordulva a 2018-as választásokra, már jövőre megkezdődik az óvatos osztogatás – így a hiány újra nőni fog.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.