Gazdaság

Offshore-botrány: a magyar milliárdosok harminc éve ezt csinálják

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 04. 04. 14:30

  • A világ pénzügyi rendszerében hihetetlen túlsúlyra tettek szert az offshore cégparadicsomok.
  • A most kiszivárgott Panama-iratok elsősorban vezetők politikusok, bűnözők és hírességek offshore ügyeit tárta fel, amely kiválóan ráirányította a figyelmet a nemzetközi adóelkerülésre, és az „ősbűnre”, a korrupcióra.
  • Azonban nemcsak magánemberek, de nagyvállalatok, multinacionális cégek is adóelkerülésre használják az offshore-t.
  • A nagyvállalatok körében az offshore lassan „rendes” adózási formává válik, amely a kormányok által nyújtott kedvezménycsomagokkal együtt, hatalmas bevételtől fosztja meg a nemzeti adóhatóságokat.
  • Sokak szerint az adóparadicsomok központi szerepet játszanak abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatatlanokká váltak, és ez végeredményben aláássa a demokráciát is.
  • Most bemutatjuk az offshore világ azon részét, amelyben nagyvállalatok, globális multicégek érintettek.
  • Szemezgetünk a magyar kötődésű, politika közeli, illetve államilag támogatott, céges offshore-botrányok közül is.
  • Végezetül emlékeztetünk arra is, hogy a magyar gazdaglisták állandó szereplői szintén offshore-ba menekítik vagyonukat, amellyel milliárdokkal rövidítik meg a magyarok pénztárcáját.

A napokban kiszivárgott Panama-iratok elsősorban vezető politikusok, bűnözők és hírességek offshore ügyeit tárták fel, amellyel kiválóan ráirányították a hazai és nemzetközi nagyközönség figyelmét a globális adóelkerülésre és az „ősbűnre”, a korrupcióra.

Az offshore adóparadicsomokban azonban nemcsak Messi, Putyin és Horváth Zsolt (egykori) fideszes politikus, de a világ vezető nagyvállalatai is ott vannak. Sőt, a magyar milliárdosok egy része is offshore-ban tartja saját és cégeik vagyonát. Kezdjük először a multicégekkel.

A Google éves adózatlan nyereségének 80 százalékát egy bermudai fantomcégen keresztül optimalizálja. Így a teljes európai adófizetésének nagyjából a felét megússza. Az Amazonnak, a Starbucksnak nincs székhelye Európában, a számlázás Luxemburgból történik, ami Európa egyik adóparadicsoma. A világ élvonalában lévő 201 vállalatból 188 legalább egy adóparadicsomban jelen van.

Néhány ismert offshore vállalat Luxemburgból

Ikea, FedEx, Amazon, Pepsi, Fiat, TEVA, Volkswagen csoport, Lehmann Brothers, McDonald’s. Új magyar játékos Luxemburgban Gattyán György pornómilliárdos cége, a Docler. Illetve Andy Vajnát is meg lehet említeni, aki már régóta luxemburgi cégébe csatornázza ki a kaszinói profitját, amihez 2013-tól újabb kaszinókat szerzett állami segédlettel. Az online kasszákat természetesen idén sem terjesztik ki a kaszinókra, nehogy látni lehessen, Andy mennyit szivattyúz ki a kaszinóiból. A luxemburgi adóparadicsomról bővebben ebben a cikkünkben is olvashat.

Mi a helyzet Magyarországon?

A vagyonkimentés globális probléma, és a világ minden országát érinti. Nincs ez másként a hazai cégekkel sem. A magyar gazdaságot a nyolcvanas évek végétől szövik át az offshore kapcsolatok, egyre kiterjedtebb mértékben. Ez a mindenkori magyar kormányok előtt is ismert (lásd kis offshore történelem cím keretes írásunkat).

Pitti Zoltán, aki az APEH elnöke volt 1994-1997 között (most a Corvinuson tanít) azt mondta egy korábbi tudósításunk szerint egy offshore-ról szóló előadáson: a Pénzügyminisztériumban ő 1992-ben találkozott először magyar offshore vagyonokkal. Bár a minisztérium érzékelte ezt a problémát, gyorsan kudarcba fulladt, hogy kövessék, feltárják ezeket az offshore ügyeket, mert nem volt elég képzett munkaerő és infrastruktúra, mondta.

Salary variation.

Bár a NAV-nál ma már elérhető a legmodernebb technológia, és képzett szakemberekből sincs hiány, az elmúlt harminc évben mégsem sikerült megakadályozni, hogy a magyar üzleti szférát – pártállástól függetlenül – mélyen átjárja az offshore adókimentés és a valódi tulajdonosok eltitkolása (nyilván nem függetlenül a globális folyamatoktól, az offshore egyre növekvő népszerűségétől).

Egy neve elhallgatását kérő cégvezető, aki ingatlanfejlesztési területen dolgozik, úgy nyilatkozott a 24.hu-nak, hogy “szinte nincs olyan szektor ma Magyarországon, amely ne lenne érintett az offshore vagyonkimentésben”. Szerinte főként az ingatlanfejlesztés, a kiskereskedelem, a pénzügyi szolgáltatások a legfertőzöttebb területek hazánkban.

Ami nagyon érdekes, hogy a Tax Justice nevű szervezet adatai szerint, Magyarország benne van az offshore által legkedvezőtlenebbül érintett húsz fejlődő ország között. Sőt, az elmúlt 25 év alatt a 242 milliárd dolláros veszteségével megelőzi a nálánál sokkal nagyobb, és korruptabb hírben álló Lengyelországot, Ukrajnát és Kazahsztánt is.  Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az elmúlt harminc év megszorításainak többsége értelmetlen volt.

Mi ezzel a probléma?

Sokak szerint, az adóparadicsomok központi szerepet játszanak abban, hogy az állami újraelosztó rendszerek finanszírozhatatlanná válnak, és ez végeredményben aláássa a demokráciát is, mert növeli a súlyos egyenlőtlenségeket.

Az egyensúlytalanságok miatt ráadásul a fejlődő országokban – mint amilyen Magyarország – van egy káros nemzetközi adóverseny, amelyben a kormányok jelentős kedvezményrendszerekkel (munkahely teremtési milliárdok, társasági adókedvezmény, csökkentett iparűzési adó, stb.) igyekeznek egymásra licitálni, hogy idecsábítsák a fejlett világ multinacionális vállalatait.

Mások szerint a kedvezményrendszerek végső mérlege a kormányok felé pozitív, legalábbis bizonyos szektorokban. A termelőegységeket például könnyen tudják kivonni a multik egy országból, ha lejár a támogatás időtartama, míg a magasabb hozzáadott értékeket teremtő vállalatok (pl. egy IT-szolgáltatóközpont) nehezebben mozdulnak.

Mindenesetre a társasági adó csökkenése jól érzékelteti azt a világfolyamatot, hogy a nagyvállalatok egyre kevesebb adót fizetnek. Az USA-ban 1952-ben még az állam adóbevételeinek 32,1 százalékát adta a társasági adó, tavaly már csak 8,9 százalékát. Pitti Zoltán szerint a hazai multicégekre is igaz, hogy nem vagy alig fizetnek társasági adót:

Csak meg kell nézni a Top 500 hazai vállalat kiadványokat. Ebből világosan látszik, hogy sok külföldi cég adózás utáni eredménye azonos az adózás előtti eredményével, ami adózási nonszensz. Ez azt is jelentheti: ezek a cégek egy fillér társasági adót nem fizetnek Magyarországon.

A multik azt mondják erre, ők nagyon sok iparűzési adót fizetnek, és közterhek formájában visszaadják az államnak a nyereségük egy részét. Ez igaz, de ezt ugyanúgy el lehet mondani az egyszerű brit vagy magyar kisvállalkozóról is, aki egyébként éppen a multik miatt megy tönkre.

A milliárdosok egy része azt mondja: keményen megdolgoztak a vagyonukért, és nem hajlandóak tőkejövedelmük felét befizetni az amerikai, brit, svájci, svéd, esetleg magyar államkasszába. Azt is mondják, ők a legnagyobb személyijövedelem-adózók, és ha ők nincsenek, munkahelyek ezrei nem jöttek volna létre. Nekik ez a pénz jár, mert ők sokkal többet adtak bele a közös kasszába, mint amennyit kivesznek, és ez így erkölcsös, mondják.

Összességében azonban mindez oda vezethet, hogy a közszolgáltatások színvonala csökken, az állam számos területről kivonul, vagy éppen fizetőssé teszi a közszolgáltatásokat. A jó egészségügy, oktatás, de maga a politikai részvétel is a gazdagok kiváltságává válik.

A magyar milliárdosok harminc éve ezt csinálják

Sajtó- és üzleti körökben szintén köztudott, hogy a magyar gazdaglisták egyes szereplői is – pártállástól függetlenül – immáron évtizedek óta külföldre mentik a vagyonukat. Az erre vonatkozó furcsa helyzetet Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki a Bajnai-kormány tagjaként dolgozta ki Magyarország egyetlen, érdemi offshore szabályozását (és amit a Fidesz 2010-ben azonnal eltörölt), úgy jellemezte egy korábbi cikkünkben:

Nagyon figyelemreméltó, hogy amikor egy ismert magyar üzletemberről a napokban „egyszer csak kiderült”, hogy 64 milliárd forintnyi magánvagyonát évek óta Szingapúrban tartja, ez vajon miért nem okoz országos felháborodást, miért nem ír róla megfelelő kontextusban a sajtó.

Oszkó azt is elmondta, hogy 2009-ben felhívta őt egy nagyon neves üzletember, a hazai gazdaglisták elitjének állandó szereplője, aki tudomást véve a Bajnai-kormány offshore-ellenes terveiről, kifejezte nemtetszését a volt pénzügyminiszternek. Oszkó azt mondta, hogy ehhez ők ragaszkodnak, legfeljebb az Orbán-kormány majd eltörli. Így is lett.

Mit lehet tenni?

Az offshore ellen elsősorban nemzetközileg lehet érdemben fellépni, hiszen a vagyonkimentés nincs tekintettel az országhatárokra. A kormányok azonban, akik saját országukban is sokat tudnának tenni, mindenhol kettős játszmát űznek az offshore-ral kapcsolatban. Egyrészt élvezik ennek előnyeit, mint Luxemburg, másrészt csak szavakban akarnának harcolni, és mindenki a másik országra vár.

Az utóbbi időben az USA jobban aktivizálta magát, ennek nyomán az OECD automatikus adatcsere egyezménye sokat segíthet. Az OECD egyezménye 2017-ben lép életbe, és segítségével nemcsak a magánemberek jövedelme, hanem alapítványok és cégek mindennemű kamatjövedelme és számlaegyenlege, valamint a valódi tulajdonosok (haszonhúzók) kiléte is automatikusan hozzáférhetővé válik az adóhatóságok előtt – Magyarországon is.

Forrás: 123rf
Forrás: 123rf

Például, ha egy kedvelt hazai élelmiszerlánc egyik tulajdonosának karibi offshore cége bankszámlát nyit Londonban, akkor a számlavezető banknak automatikusan értesítenie kell a nemzeti adóhatóságot a cég mögötti valódi számlatulajdonos kilétéről és a számlaegyenlegről is. Itt megtekintheti, hogy eddig mely országok írták alá az egyezményt (pdf), köztük Magyarország is.

Kis offshore történelem

Az offshore-paradicsomokat a londoni Cityben találták ki adójogászok az 1970-es években. A városrésznek még II. Edward király adott előjogokat a XIV. században, amelyeket a mai napig is megőriztek. A City közigazgatásilag, adójogilag ma sem része a mai Londonnak. Az okos adójogászok azokat a szabályozásokat, melyek eredetileg a helyi gazdaságot voltak hivatottak támogatni, és melyek Londont a világ első adóparadicsomává tették, a Brit Birodalom többi részére is exportálták, mint például a Kajmán- vagy a Seychelles-szigetekre, vagy Panamára. Így az offshore gyorsan túlnőtt önmagán: kivételből általános szabállyá vált. Ezt a folyamatot erősítette a 80-as években kezdődött globalizáció, illetve a 90-években kialakuló internet. A világkereskedelem több mint fele adóparadicsomokon keresztül folyik, legalábbis papíron. Az adóparadicsomokban akár 32 billió dollár (elképesztően sok forint) lehet elrejtve; ez az USA és Japán együttes vagyonának felel meg.

Új időszámítás 2010-től

A Panama-iratok kiszivárogtatása többek között azért nagyon kínos a Fidesznek is, mert a kormánypárt 2009-ben élesen kritizálta az offshore-céges kötődéssel rendelkező közéleti szereplőket, akiket maga Orbán Viktor nevezett offshore-lovagoknak. Ám kormánya nemhogy felszámolta volna a vagyonkimentést, állami segédlettel kiteljesítette azt.

Egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy 2010-től a Fidesz-kormánynak köszönhetően új fokozatra kapcsolt a vagyonkimentés. Arról van szó, hogy sok területen állami segédlettel, vagy “félrenézéssel” vándorolnak ki a milliárdok az országból. Elég csak a már említett maffiózóknak letelepedést kínáló, állami kötvénybizniszre, Andy Vajna kaszinóira, vagy akár az MNB-székház fejlesztőjére utalni.

A legkirívóbb eseteket (Andy Vajna offshore cégei, Habony Árpád-féle letelepedési biznisz) a baloldalisággal nehezen vádolható Heti Válasz is feldolgozta, tehát nem lehet azt állítani, hogy a téma  csak az ellenzék vagy Soros György-bérenc sajtó aknamunkája lenne.

Az is sokatmondó, ahogyan a világ politikusai reagáltak a Panama-iratok napvilágra kerülésére. Miközben a fejlett világ demokráciái sorra elítélik az offshore vagyonkimentést, de még a panamai elnök is zéró toleranciát hirdetett, Putyin Kremlje nyugati kommunikációs háborúról beszél. Magyarországon eddig egyedül Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda miniszterhelyettese reagált, aki a jobbikos Szilágyi György napirend előtt kérdésére annyit volt képes válaszolni, hogy:

az elmúlt nyolc évben mindennapos gyakorlat volt, hogy közpénzeket visznek ki offshore cégeken keresztül az országból.

Forrás: 24hu

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.