GDP(960x640).jpg (Array)
Gazdaság

GKI: leszakadás, lassuló növekedés és boldogtalanság vár ránk idén

24.hu
24.hu

2016. 03. 30. 12:37

Korábban a témában:

A GKI Gazdaságkutató Zrt. idén 2,3 százalékos gazdasági növekedést és 0,8 százalékos inflációt vár – mondta Vértes András, a GKI elnök-vezérigazgatója szerdán a gazdaságkutató sajtótájékoztatóján, Budapesten. Összehasonlításul: az MNB nemrégiben 2,8 százalékos GDP-növekedést jelzett előre az idei évre, a kormány pedig 2,5 százalékot mondott december végén.)
A GKI márciusi prognózisa szerint a reáljövedelmek növekedése miatt a lakossági fogyasztás 2016-ban 3 százalékkal bővül, viszont a beruházások 5 százalékkal visszaesnek, főleg az uniós források csökkenése miatt.

A számszerűen hasonló idei előrejelzések ellenére a magyar gazdasági folyamatok jellemzésében továbbra is nagy a különbség – jegyzi meg a GKI. A kormányzat fenntartható növekedést, Ausztria belátható időn belüli utolérését vizionálja, a GKI viszont csak átmeneti részsikereket, folytatódó regionális leszakadást lát. Magyarországon az elmúlt hónapokban folytatódott a piacgazdaságot, a jogbiztonságot és az átláthatóságot kiiktató modell felépítése. Új, az eddiginél is durvább szakaszába lépett az EU-ellenesség. A kiszámíthatatlan, korrupciógyanús befektetési környezet, a perspektíva hiánya miatt sem a tőke beáramlásában, sem a munkaerő kiáramlásában nem várható fordulat, miközben a közszolgáltatások leépülése folytatódik.

Mindez a kedvező egyensúlyi adatok ellenére behatárolja a kormányzat gyorsítási törekvéseinek eredményességét. Az ENSZ boldogságrangsorában Magyarország 157 ország közül mindössze a 91. helyre került.

A felszín és a mély

A kormányzat elmúlt hat évben tett „nagyívű” ígéretei és lépései – a nyugdíjak megvédésétől az ingyenes vagy „rezsicsökkentett” közszolgáltatásokon át az olyan nagy közösségi álmokig, mint a foci és a stadionépítés – látszólag vonzóak, de fő céljuk leplezni az erőforrások alapvetően hatalmi érdekeket szolgáló felhasználását. Ráadásul a kormányzat nemcsak a múltban felhalmozott és a folyamatosan képződő forrásokat éli fel, de tömegesen tervez a jövő terhére való, feltehetőleg soha meg nem térülő kötelezettségvállalásokat is. A múltban felhalmozott források felélésének tipikus példája a magán-nyugdíjpénztári vagyon és éves befizetés kvázi államosítása.

A folyó források felélésének jellegzetes példája a lehívható EU-támogatások maximálása függetlenül azok felhasználásának hatékonyságától. A jövő terhére való költekezés sajátos formája az a kormányzati elképzelés, hogy legkésőbb 2019 elejére az összes EU-támogatást fizessék ki. Ez nemcsak nehezen megvalósítható, ennek következtében rögtönzésre, pazarlásra ösztönző, de 2019 utánra a növekedés további lassulását is előrevetít. Kifejezetten a jövő terhére való eladósodást jelentenek a kormányzat gigantomán és részben titkos tervei a paksi atomerőműtől kezdve a budapesti olimpián át a Budapest-Belgrád vasútvonalig, vagy akár a Várnegyed és a Városliget érthetetlen átalakításáig. Noha ezekben társadalmi egyetértés nincs, költséges előkészítésük megkezdődött – írják többek között elemzésükben. Nézzük a részleteket.

Növekedés

2015-ben a magyar növekedés több mint 1 százalékponttal gyorsabb volt az EU 1,8 százalékos átlagánál, a régióban azonban a szlovák, a lengyel, a román és a cseh növekedéstől is elmaradt. 2016 elején a magyar gazdaságra vonatkozó különböző növekedési előrejelzések trendjükben, sőt számszerűleg is igen közel állnak egymáshoz. Nemcsak abban van egyetértés, hogy 2015 után 2016-ban is folytatódik a lassulás, majd 2017-ben némi gyorsulás várható, de abban is, hogy az ütemváltozás elsősorban az EU-támogatások és ezzel a beruházások függvénye. Idén a GKI 2,3 százalékos bővülésre számít.

A januári ipari, építőipari, kiskereskedelmi és exportadatok, valamint a gazdasági várakozások is a fékeződést támasztják alá. Az év egészében a visszaeső beruházások erősen negatívan, a gyorsuló fogyasztás pozitívan hat, miközben az export a korábbinál valamivel kisebb mértékben járulhat hozzá a növekedéshez. A mezőgazdaság, a pénzügyi tevékenység, valamint az ingatlanügyletek kivételével minden ágazatban lassulás valószínű. A növekedés fogyasztás-orientálttá válik. Érthetetlen, hogy a magyar kormány miért nem tesz meg mindent az ún. Juncker-tervbe való bekapcsolódás érdekében. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (EFSI) ugyanis nagy befektetések magyarországi megvalósulását tudná elősegíteni.

Ipar

A magyar ipari növekedés 2015-ben 7,5 százalékos volt, csaknem azonos az előző évivel (7,6%). A feldolgozóipar az átlagosnál gyorsabban, több mint 8 százalékkal bővült. Az elmúlt évektől eltérően nem csökkent, hanem emelkedett az energiatermelés is. Az ipar hajtóereje a járműipari konjunktúra volt. Tavaly november óta azonban az előző hónaphoz viszonyítva már harmadik hónapja csökken az ipari termelés volumene.

2016 egészében 5,5 százalékos ipari növekedést várnak. Az építőipari termelés 5 százalékkal csökkenhet, mivel az új EU-s pénzügyi ciklus forrásai még nem testesülnek meg új megrendelésekben, a lakáspolitikai intézkedések kedvező hatása pedig inkább csak a II. félévtől lesz érzékelhető. A magyar mezőgazdaság két kedvező időjárású év kiugró teljesítménye után 2015-ben visszaesett, GDP-termelése 13 százalékkal csökkent. 2016-ban, átlagos időjárás esetén kb. 5 százalékos növekedés várható.

Szolgáltatás

A szolgáltatási GDP 2016-ban kb. 2 százalékal, az átlagosnál és az előző évinél is lassabban bővül. A kormányzat 2016-ra jelentős – a tervek szerint hatalmas létszámcsökkenéssel járó – közigazgatási átszervezést jelentett be. A háttérintézmények, illetve az önálló intézmények állományának a felügyeleti minisztériumba való átcsoportosítása azonban önmagában nem jelent létszámcsökkenést. Valószínű, hogy idén csak a közigazgatásban dolgozók létszámának – egyébként valóban nem indokolt – növekedése fog megállni. Az üzleti szolgáltatások közül 2016-ban leggyorsabban a kereskedelem-turizmus, a távközlés és az ingatlanszektor fejlődik, de gyorsulás csak az utóbbi és a pénzügyi szektor GDP-termelésében várható.

Kiskereskedelem, szállítás, hírközlés, stb.

2016-ban a kiskereskedelmi forgalom 3% körüli bővülése valószínű. Bár a reáljövedelmek bővülése várhatóan gyorsabb lesz a tavalyinál, a „fehéredés” bázisba kerülése fékezi a bővülés ütemét. Az üzletek száma folyamatosan csökken, az elmúlt négy évben az összes egység száma több mint 11 ezerrel, ezen belül az önálló vállalkozásoké több mint 6 ezerrel. Ugyanakkor az online kereskedelem az átlagosnál sokkal dinamikusabban emelkedik. A vendégéjszakák száma 2016-ban a tavalyihoz hasonlóan nagyjából 5 százalékkal nő, s a vendégforgalom nagyobb részét már a magyarok fogják kitenni. A cafeteria-rendszer tervezett átalakítása az idei folyamatokat még nem érinti.

Az áruszállítás teljesítménye 2016-ban a tavalyinál kissé gyorsabban, 2-3 százalékkal növekedhet, továbbra is elsősorban a közúti áruszállításnak köszönhetően.

A távközlési piacon a növekedés motorja 2016-ban is a mobil-internet lesz; a tavaly év végi közel 5,4 millió után 2016 végéig akár 6 millió mobilinternet előfizetés is lehetséges. A még stabil bővülést az okostelefonok és ezáltal a hozzájuk vásárolt internetkapcsolatok további térnyerése biztosítja. A válság előtti látványos fejlődés nem tér vissza, de az ingatlanpiac apró lépésekkel elindult a növekedés útján. A GKI-MGYOSZ ingatlanpiaci index idén januárban kilencéves csúcsára jutott.

Az irodapiac kivételével minden szegmensben javultak a kilátások. Tavaly 7,6 ezer új lakást adtak át, ami 9 százalékos csökkenést jelent. A kiadott új engedélyek száma viszont országosan 30, Budapesten 73(!) százalékkal nőtt. Mindez – részben a CSOK hatására – előre vetíti a lakásépítés jövőbeni élénkülését, igaz, borzasztóan alacsony szintről. A GKI előrejelzése szerint 2016-ban 10-12 ezer lakás átadása várható, amit várhatóan komoly áremelkedés kísér.

A magyar áru- és szolgáltatás-kivitel 2016-ban az importénál továbbra is gyorsabban, de az előző évhez (8,4%) képest lassabban (6%) bővül. Az áru- és szolgáltatáskereskedelem többlete jelentősen emelkedik, a cserearányok a tavalyi 0,8% után idén további 0,5 százalékkal javulnak. Az áruforgalmi egyenleg mintegy 1 milliárd euróval, 9 milliárdra, a szolgáltatásoké kevésbé, 6 milliárd euróra emelkedhet. Az árukivitel hajtóereje a járműipar, a szolgáltatásoké a turizmus és a szállítás.

Munka

A foglalkoztattak száma 2015-ben az előző évihez képest fele olyan gyorsan, 2,7 százalékkal nőtt. Ez is jelentős növekedés, ami elsősorban a költségvetési szektor közfoglalkoztatáson túlmenően is jellemző duzzadásának, valamint a mezőgazdasági és az építőipari foglalkoztatásnak – ezen belül részben a fehéredési hatásnak -, továbbá a külföldi munkavállalás dinamikus bővülésének következménye. 2016-ban 1,5% körüli, vagyis tovább lassuló, de érzékelhető foglalkoztatás-bővülés várható.

A közfoglalkoztatás magas szintje fennmarad, de már csak minimálisan nő. A munkanélküliségi ráta 2015-ben éves átlagban 6,8%, az előző évi 7,7 százaléknál csaknem 1 százalékponttal alacsonyabb volt, s idén várhatóan statisztikailag kissé tovább, 6,5 százalékra csökken. A valódi munkanélküliség 9% körüli lehet. 2008 és 2016 között a költségvetési szféra 20 százalékkal növeli alkalmazottjai számát, miközben a versenyszféráé kissé még mindig a nyolc évvel korábbi alatt marad.

Hitelezés

A bankok hitelállománya 2015-ben csökkent, portfoliójuk minősége viszont javult. Idén a kisvállalati szektorban és a lakáshiteleknél várható állománybővülés, összességében azonban nem várható hitelezési fordulat. A hitelezés fő akadálya a keresletben van. A bankrendszer likviditása és tőke-megfelelése jó, nyereségessége javuló. Az MKB és a Budapest Bank államosítása nyomán a magyar bankrendszer nagyobbik fele magyar tulajdonba került. Ennek révén papíron csökkent a külföldi kitettség. Ezzel szemben magyar tulajdonosok esetén elvileg a tőkeszegénység, illetve likviditási problémák lehetőségével kell szembenézni. Az államosítások semmit nem javítottak a magyar bankrendszer működésén.

Hiány, adósság

Az államháztartás 2015. évi GDP-arányos mutatói – 2% körüli ESA-hiány és az államadósság egy év alatt 0,7 százalékpontos, 75,5 százalékra való csökkentése – statisztikailag kiváló eredményt jeleznek. A háttérben azonban „elfojtott”, egyszeri, átláthatatlan eszközökkel és manőverekkel kialakított deficit és államadósság, növekedésellenes adórendszer és a nagy államháztartási rendszerek lezüllésese húzódik meg. A 2016-ra tervezett, 2 százalékos GDP-arányos deficit elérése kissé bizonytalan, a GKI 2,3 százalékra számít.

A bevételek ugyan összességében reálisak, a kiadási oldalon azonban mindenekelőtt az egészségügyre és oktatásra tervezett összegek nominális csökkenése vetít előre súlyos, már eddig is „tűzoltást” igénylő feszültségeket (például a KLIK 17 milliárd forintos kifizetetlen számlái miatt). A GKI 2016 végére a GDP-arányos államadósság kb. 1 százalékpontos, 74,5 százalékra való csökkenésére számít. A mérséklődés nagyobb is lehet, ha már 2016-ban beérkezik a tavaly elmaradt EU-támogatások döntő része, s azt nem ellensúlyozza az új EU-pályázatok gyorsított beindításához szükséges költségvetési megelőlegezés. Ez utóbbi azonban a kormányzati tervek valóra válása esetén jóval meg is haladhatja az előbbit. Jelentősen csökkentheti az államadósságot az állami bankok privatizációja, ugyanakkor ellenkező hatású lehet új államosítási döntések meghozatala.

Infláció, fizetési mérleg

Az infláció a tavalyi -0,1 százalékról idén 0,8 százalékra gyorsul, kiugró árcsökkenés az üzemanyagoknál, emelkedés az élvezeti cikkeknél várható. Az EKB márciusi, további lazítást bejelentő lépései hatására az MNB is hasonló lépéseket tett, 15 bázisponttal, 1,2 százalékra mérsékelte irányadó kamatlábát, további alapkamat-csökkentést helyezett kilátásba, s unortodox lépéseket is tett. A GKI várakozása szerint idén az alapkamat 1% körülire, sőt kissé az alá is csökkenhet. Mindezek hatására 2016-ban a forint további gyengülése, 315 forintos, esetleg ennél is gyengébb átlagos euró-árfolyam várható.

Magyarország folyó fizetési és tőkemérlege 2009 óta egyre nagyobb többletet mutat. Ez 2015-ben elérhette a 10 milliárd eurót, ami az EU-támogatások visszaesésével – a folyó fizetési mérleg jelentősen növekvő aktívuma ellenére – 2016-ban 8 milliárd euróra csökken. Az elmúlt hét évben a magyarországi tőkeállomány a bankszektor kényszerű feltőkésítésén kívül a nemzetközi mozgások eredőjeként nem változott, ami a hazai befektetési környezet kemény kritikája. A külföldi működőtőke helyébe az EU-támogatások léptek. 2015-ben a nettó FDI mintegy 0,7 milliárd euró kivonást mutatott, e tendenciában idén nem várható fordulat. A régió más országai az EU-támogatásokkal nem helyettesítették, hanem kiegészítették a külföldi működőtőkét.

2016-ban a fogyasztás GKI által prognosztizáltnál valamivel gyorsabb, a beruházások és az exportnövekmény némileg lassúbb fejlődésének van valamivel nagyobb esélye. Ugyanakkor számos politikai kockázatnak – migráns-megoldás, Brexit, EU fejlődési iránya, stb. – a hatása sokkal nagyobb lehet, mint a szokásos gazdasági tényezőké.

Ha bővebben is kíváncsi, kattintson!

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

BERKELEY, CA - FEBRUARY 1: A "Make America Great Again'' hat is burnt on the UC Berkeley campus during a protest on February 1, 2017 in Berkeley, California. A speech by controversial Breitbart writer Milo Yiannopoulos, who was scheduled to speak at the university, was cancelled after protesters and police engaged in violent skirmishes.   Elijah Nouvelage/Getty Images/AFP
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.