A 2017. évi költségvetési törvényjavaslatot április 26-án nyújtja be a kormány az Országgyűlésnek, hogy azt legkésőbb a tavaszi ülésszak utolsó napján el lehessen fogadni – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) honlapján közzétett tájékoztatóból.
A 2017. évi költségvetés tervezése a foglalkoztatás növelésére, a stabilitásra, az államadósság csökkenő pályán tartására épül – olvasható a tájékoztatóban.
A 2017. évi költségvetési törvényjavaslat összeállításához szükséges feltételekről és az érvényesítendő követelményekről címet viselő dokumentum szerint Az egyeztetések után tárgyalja a kormány a törvényjavaslatot, amelyet A tájékoztató szerint az Európai Bizottság részére a kormány áprilisban nyújtja be Magyarország konvergenciaprogramját, melynek kidolgozása a költségvetési tervezéssel összhangban zajlik.
Nullszaldós előirányzatokat akarnak látni
A 2017. évi támogatási előirányzatoknak a 2016. évi eredeti előirányzatból kiindulva tartalmazniuk kell az egyszeri feladatok miatti és egyéb báziscsökkentést, a már ismert intézmény-, illetve feladatátadás-átvételekből származó nullszaldós előirányzat-változásokat. A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálása miatti módosulásokat a végleges kormányzati döntések ismeretében a tervezés menetében folyamatosan építik be a végleges elképzelésekbe.
A tárca dokumentumában kitérnek arra is, hogy a bevételekre vonatkozóan a fejezetgazdáknak saját hatáskörben kell javaslatot tenniük, és a bevételi előirányzatokat a lehető legreálisabban kell megtervezni.
Csak finanszírozható költségeket
Az NGM anyaga szerint a pénzügyi tervezőmunka előfeltételeit képező, a feladatokból, szervezetrendszerből adódó kötelezettségeket úgy kell meghatározni, hogy a költségek finanszírozhatók legyenek. Az optimális működés kialakítása céljából a hatályos jogszabályok áttekintésével felül kell vizsgálni mind a szervezeti, mind a feladatellátás módjait.
A költségvetésből finanszírozott közfeladatok eredményét is be kell mutatni, így a fejezetgazdáknak a fejezeti indokolásba bele kell írni, hogy a költségvetésből biztosított közpénzből milyen változásokat terveznek a közfeladatok ellátásában, milyen célokat kívánnak teljesíteni, milyen eredményeket kívánnak elérni, s mindez hogyan befolyásolja az államtól
kapott szolgáltatások minőségét, mennyiségét. Ennek érdekében a célokat, a terveket lehetőség szerint számszerűen is rögzíteni kell, feladat- és teljesítménymutatók, hatékonysági, eredményességi mutatók, célkitűzések bemutatásával, a múltbéli hasonló adatokkal való összevetésben.
Személyi juttatások, létszám
A tájékoztatóból kiderül, hogy a fejezetek irányítását ellátó szerveknek az általános elveken túl a költségvetési javaslatot a fejezetek közötti “nullszaldós” átcsoportosításoknak megfelelően kell összeállítani és megküldeni a korrekció alapját képező megállapodással/dokumentummal együtt. Egyúttal előírás, hogy a költségvetési szerv személyi juttatások előirányzata az intézmény költségvetésének egyéb kiemelt előirányzatai terhére nem növelhető.
Az NGM dokumentuma szerint a feladatokhoz létszám csak akkor tervezhető, ha legalább a munkaköri csoportra kivetített átlag szerinti személyi juttatások előirányzat és járulékai rendelkezésre állnak. Létszámot a személyi juttatások előirányzat nélkül nem lehet tervezni, az ilyen létszám-előirányzatot törölni kell.
A tárca tájékoztatója alapján a főszabály szerint a 2014-2020 közötti programozási időszakban az európai uniós programokat lebonyolító intézményrendszer létszámát a 2014-2020-as európai uniós programok lebonyolításának alapelveiről szóló 2013. évi kormányhatározattal összhangban kell megtervezni. A létszám az év közben belépett fejlesztésekkel és azok szintre hozásával növelhető.
A központi hivatalok és háttérintézmények racionalizálásához kapcsolódóan az átvevő/jogutód szerveknél a kormány döntésének megfelelő változással kell számolni a tervezés menetében. Ha pedig a feladatok több helyre kerülnek, akkor a hozzájuk kapcsolódó létszámváltozást a megállapodásokban foglaltak szerint kell kezelni.
A személyi juttatás előirányzat illetményfejlesztés címen – kivéve jogszabály eltérő rendelkezése esetén – nem növelhető. A személyi juttatásokat úgy kell megtervezni, hogy az fedezetet nyújtson a törvény szerinti kifizetésekre azzal, hogy a rendvédelmi életpálya következő lépcsőjéhez kapcsolódó többletjuttatást a céltartalék során tervezik meg.
