gazdasági növekedés (Array)
Gazdaság

Az MNB szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése

24.hu
24.hu

2016. 03. 24. 11:36

Korábban a témában:

A Monetáris Tanács megítélése szerint folytatódik a magyar gazdaság növekedése. A gazdaságot változatlanul kihasználatlan kapacitások jellemzik, így a hazai reálgazdasági környezet dezinflációs hatású marad. Az infláció pályája a decemberi előrejelzéshez képest érdemben lejjebb tolódott és arra számítanak, hogy tartósan a jegybanki cél alatt alakul.

Meglátásuk szerint a tartósan magas külső finanszírozási képesség és a mérsékelt költségvetési hiány csökkenti az ország sérülékenységét a következő években.

Számokban

  • Az MNB elemzői idén 1,8 százalékos, jövőre 1,7 százalékos uniós normák szerint számolt GDP-arányos államháztartási hiányt várnak. (A szakértők ebben még nem vették figyelembe, hogy a kormány hiány nélküli, azaz 0 szaldós költségvetés összeállítását tervezi.)
  • A lakossági fogyasztás idén 3,5 százalékkal, 2017-ben 2,8 százalékkal bővül, a gazdasági növekedésen belül egyre meghatározóbb lesz a háztartások fogyasztása.
  • Az idei évre 0,3 százalékos, jövőre pedig már 2,4 százalékos inflációt várnak.
  • 2016-ban 2,8 százalékos, jövőre pedig már újra 3 százalékos GDP-növekedésre számítanak. (A kormány 2,5 százalékot jelzett előre december végén.)
  • A lakossági reáljövedelmeknél az idei évre 3,5 százalékos, jövőre 2,5 százalékos növekedést prognosztizálnak.

Infláció

Leírják azt is, hogy 2015 negyedik negyedévében lassult a világgazdaság bővülése. A fejlett gazdaságokban a növekedés ütemének lassulása mellett folytatódott a válságból való kilábalás, a feltörekvő régiókban romlottak a növekedési kilátások. Az infláció világszerte visszafogottan alakult. A törékeny konjunktúra és a mérsékelt inflációs környezet a globálisan meghatározó
jegybankok többségének esetében a gazdasági növekedést támogató, tartósan laza monetáris politikai környezetet indokol.

A magyar infláció tartósan alacsony marad és csak 2018 első felében közelítheti meg az árstabilitásnak megfelelő 3 százalékos értéket – prognosztizálják. Az elmúlt hónapokban beérkezett adatok alapján az árak emelkedése főként a december óta bekövetkező, számottevő olajárcsökkenés következtében érdemben elmaradt a korábbi prognózistól – teszik hozzá.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az élénkülő lakossági fogyasztás és a mérsékelten emelkedő bérszínvonal eredményeként a maginfláció csak fokozatosan növekszik. A tartósan alacsony globális inflációs környezet visszafogja a hazai fogyasztói árak emelkedésének ütemét. A tartósan alacsony költségoldali inflációs nyomás, a világgazdaság lassulása és az inflációs várakozások historikusan alacsony szintje következtében erősödött a tartósan cél alatti inflációt eredményező másodkörös hatások kialakulásának kockázata. Előretekintve az alacsony nyersanyagárak és a csökkenő inflációs várakozások következtében, az óvatossági motívumok fokozatos oldódásával párhuzamosan élénkülő fogyasztás hatására az infláció csak 2018 első felében ér a középtávú
inflációs cél közelébe.

Növekedés

Megállapítják, hogy folytatódik a hazai gazdaság növekedése, melyben meghatározó szerepe lesz a belső fogyasztás élénkülésének. A magyar gazdaság növekedése a negyedik negyedévben várakozásuknak megfelelően erőteljes volt. Úgy látják, felvevőpiacaink fokozatos élénkülése támogatja az export további bővülését. A növekedést az európai uniós forrásbeáramlás lassulása
mérsékli, ugyanakkor a jegybanki és kormányzati intézkedések egyaránt hozzájárulnak a gazdaság élénküléséhez – borítékolják.

A Monetáris Tanács megítélése szerint az MNB Növekedéstámogató Programja, a lakásépítéseket ösztönző és az EU-források ütemes lehívását segítő kormányzati intézkedések által elérhetővé válik a 3 százalék körüli növekedés fenntartása.

Hitelezés

A vállalati hitelezés folyamatait tekintve a kkv-hitelezés értékelésük szerint a jegybanki szándékkal összhangban dinamikusan növekszik, melyet a Piaci Hitelprogram is támogat a hitelezési aktivitáshoz kötött kamatcsere-ügyleteken keresztül. A háztartási hitelezésnél pedig úgy vélik a lakáscélú szegmensben látható jelentős növekedés összhangban van az ingatlanpiaci fordulattal és a gazdasági konjunktúra folytatódó élénkülésével.

A javuló jövedelmi folyamatok, a hitelezés élénkülése, valamint az óvatossági motívumok fokozatos oldódása segíti a fogyasztás jelentős bővülését, mely a következő években érdemben támogatja a
gazdaság növekedését.

Eladósodottság

Prognózisuk szerint magas finanszírozási képesség mellett tovább mérséklődik a külső eladósodottság. Arra számítanak, hogy a gazdaság külső finanszírozási képessége a tavalyi kiugróan magas, a GDP 9 százalékát meghaladó értékről 2016-2017-ben enyhén csökken. A mérséklődéshez alapvetően hozzájárult szerintük az EU új költségvetési periódusához köthető alacsonyabb transzferbeáramlás, amit csak részben ellensúlyoz az emelkedő külső kereslet és a javuló cserearány miatt tovább emelkedő külkereskedelmi többlet. Ennek ellenére a külső finanszírozási képesség várhatóan a teljes előrejelzési horizonton magas marad, ami az ország külső eladósodottságának további csökkenéséhez, és így a külső sérülékenység folytatódó
mérséklődéséhez vezet. Ehhez hozzájárul szerintük, hogy a fegyelmezett fiskális politika tovább folytatódik és az államháztartás hiánya a tavalyi historikusan alacsony szint alatt alakul az előrejelzési horizonton, aminek következtében az államadósság is tovább csökken.

Megállapítják még, hogy a nemzetközi pénzügyi piaci hangulat az időszak első felében bekövetkezett jelentős romlást követően javult, és hogy a hazai folyamatokat nem befolyásolta érdemben a globális kockázatvállalási hajlandóság változása.

A globális pénzpiaci hangulat év eleji romlását február közepétől korrekció követte, amellyel párhuzamosan a tőzsdeindexek és a kockázati mutatók a korábbi csökkenés után újra emelkedtek. A piaci folyamatokat leginkább a globálisan meghatározó jegybankok döntéseivel, a világgazdaság növekedési kilátásaival és az olajárak alakulásával kapcsolatos várakozások befolyásolták. A hazai pénzpiacokra kevésbé volt hatással a globális kockázatvállalási hajlandóság kezdeti romlása, összességében a forint eszközök kockázati megítélése érdemben javult. A forint árfolyama a régiós devizákat meghaladó mértékben erősödött. Az állampapír-piaci és a bankközi határidős hozamok számottevően mérséklődtek az elmúlt negyedévben.

Kockázatok

Nem tagadják, hogy a makrogazdasági kilátásokat kétirányú kockázatok övezik. A Monetáris Tanács a márciusi Inflációs jelentés alappályája mellett három alternatív forgatókönyvet tartott relevánsnak, amelyek a jövőbeli monetáris politikára hatást gyakorolhatnak. A vártnál lazább külső monetáris politikai környezet és az erősödő másodkörös hatások az alappályánál alacsonyabb, míg az erősödő bérdinamika és dinamikusabb fogyasztás megvalósulása az alappályánál magasabb inflációs pályát jelent. A vártnál lazábban alakuló külső monetáris politikai környezet a hazai gazdasági növekedést nem befolyásolja érdemben.

Az erősödő másodkörös hatások, illetve az erősödő bérdinamika nyomán dinamikusabban alakuló belföldi fogyasztás megvalósulása esetén a hazai gazdasági növekedés kedvezőbben alakulhat az alappálya-előrejelzésénél – vélik.

A kiemelt forgatókönyvek mellett a Monetáris Tanács további, mérsékeltebb kockázatként azonosította a feltörekvő piaci gazdaságok visszafogottabb növekedését, a nemzetgazdasági beruházások mérsékeltebb alakulását, a pénzpiaci turbulenciákat, illetve az alacsony olaj- és nyersanyagárak gyorsabb korrekciójának lehetőségét.

Új modell

A márciusi Inflációs jelentéssel a jegybank egy új előrejelző modellt vezetett be, amely a válság tapasztalatait felhasználva sokoldalúbb és pontosabb képet ad a monetáris politikát meghatározó gazdasági folyamatokról.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a magyar gazdaságot továbbra is kihasználatlan kapacitások jellemzik, és az inflációs nyomás tartósan mérsékelt marad. A monetáris politika horizontján a reálgazdaság dezinflációs hatású. A márciusi előrejelzés alapján a korábban feltételezettnél tartósan és számottevően alacsonyabb költségkörnyezet hatására kitolódott az inflációs cél elérésének időpontja.

A Monetáris Tanács megítélése szerint a monetáris kondíciók lazítása összhangban van az inflációs cél középtávú elérésével és a reálgazdaság ennek megfelelő mértékű ösztönzésével.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.