Vasmegyer, 2009. április 9.
Bódi József (b) és testvére Bódi Sándor lemezlakatos szakmára átképzett roma származású munkanélküliek oklevéleik átvétele után a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vasmegyer művelődési házában. Az Esélyek Háza Nyíregyháza Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Irodája kistérségi romareferense, Horváth József által szervezett, a Munkaügyi Központ által támogatott lemezlakatos képzésen tizenkilenc nyolc osztályt végzett munkanélküli kapott oklevelet tíz hónap tanulás után a szakmából. Közülük öten a közeljövőben már munkába is állnak Nyíregyházán.
MTI Fotó: Balázs Attila
Gazdaság

Bizonyítvány nélkül továbbra sincs belépés a munkahelyre

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 02. 24. 16:16

Korábban a témában:

Január elején írtunk róla, hogy milyen tetemes pluszadminisztrációt varrtak a munkaadók nyakába: a munkaviszonyt bejelentő lapokon (online felületen) kötelező feltüntetni a dolgozó végzettségét-képzettségét, a képzettséget igazoló intézmény nevét, és az okirat (=bizonyítvány) számát is. Mindenkinél, a segédmunkástól az egyetemi professzorig.

Hogy az adott dolgozó minden létező bizonyítványra vonatkozik-e ez a bejelentési kötelezettség, az nem egyértelmű. Pedig célként azt jelölték meg, hogy a NAV-on keresztül ily módon beérkező adatokból nyomon kövessék a pályaelhagyókat, illetve a hiányszakmákat.

Az adószakértő jelezte, felesleges a pluszadminisztráció, mert ezeket az adatokat simán kinyerhetnék a meglévő dokumentumokból. Arról is írtunk, milyen nehézségeket okozhat mindez a munkahelyeken, főleg olyan alacsonyabban kvalifikált állásokban, ahol jellemzően nemigen van meg az állásra jelentkezők bizonyítványa. Az adatokat ráadásul kilépéskor is meg kell adni, emiatt azoktól is célszerű begyűjteni, akik már dolgoznak. Mind a bő négymillió munkavállalótól.

A kiskapuról is beszéltünk, vagyis hogy be lehet írni, „nem áll rendelkezésre az adat”, csakhogy mint kiderült, ilyenkor a NAV hiánypótlást kért.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) alelnöke többször és több fórumon is közölte az illetékesek felé aggályait, de érdemi választ nem kapott. Viszont kedden a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) reagált Ruszin Zsolt február eleji megkeresésére.

NGM: nem ütközhet akadályba

Az NGM munkaerőpiacért felelős államtitkára, Cseresnyés Péter azt írta, hogy a szakterület továbbra is fenntartja véleményét, miszerint a törvénymódosítás szerinti javaslat előnye, hogy a valós munkaerő-piacon forgó munkavállalók képesítési adatairól tud információkat biztosítani, amely segíti a munkaerő-piaci helyzetkép pontosítását.

Az államtitkár szerint a képzettségi adatok megadására nem ró közvetlenül új kötelezettséget a munkáltatóra, „csupán” az adózás rendjéről törvény által megkövetelt adatkört bővíti „néhány” olyan adattal, amelyekről a munkaviszony létesítésének kezdetén a munkáltatónak egyébként is meg kell győződnie.

Csakhogy mint írtuk, a munkavállalóknak, és így a munkáltatóknak, bérszámfejtőknek, könyvelőknek éppen a „csupán néhány” adat megadásával van gondjuk. Mert nem mindenkinek van meg a bizonyítványa, és akinek megvan, az sem feltétlenül hajlandó bemutatni. Ha pedig a dolgozó nem adja meg a kért adatokat, arra őt nem kötelezheti a munkáltató, mert ilyen szabály nincs.

Cseresnyés Péter arra is kitért válaszában, hogy a munkavállalók és a munkáltatók jogkövető magatartása esetén az új adatok megadása véleménye szerint nem ütközhet akadályba.Levelét azzal zárta, hogy mivel az államtitkári egyeztetéssel nem kívánt élni Ruszin Zsolt, ezért Cseresnyés arra következtetett, hogy a hivatkozott jogkövető magatartás esetén teljesülő adatszolgáltatás módját az MKOE alelnöke a továbbiakban nem kifogásolja. Az adószakértő ezen nagyon elcsodálkozott, és rögtön reagált is államtitkárnak, jelezve, hogy valami félreértés történhetett részéről, hiszen ő elég sokszor jelezte telefonon és írásban is, hogy szeretne egyeztetést, és változatlanul ez a kérése. Az államtitkár a keddi viszontválaszra még nem reagált.

Nincs ismeretük

Ruszin Zsolt szerint az, hogy a bejelentendő adatokról Cseresnyés azt állítja, hogy az “nem ütközhet nehézségbe” jól mutatja, hogy mennyire nem ismeri az adózási szakterület működését, és hogy nincs ismerete az adatok munkajogi bekérhetőségéről se.

Jelenleg egy olyan szabályról beszélünk, aminek nemcsak a hasznosságáról, de a betarthatóságáról is jogi kétségek merülnek fel – tette hozzá, célozva arra, hogy a dolgozó nem kötelezhető az adatok megadására. Hangsúlyozta továbbá, hogy a cél elérése nem lehetetlen, a választott módszer Ruszin szerint erre alkalmatlan.

Kecskemét, 2015. január 15.
Bizonyítványosztás a kisteljesítményű kazánkezelő képzést követően, amelyen 14 elítélt tett sikeres vizsgát, a Bács-Kiskun Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben, Kecskeméten 2014. január 15-én. A 280 órás, OKJ-s bizonyítványt adó képzést európai uniós forrásból finanszírozta az intézet.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Jelezte továbbá, hogy meglátása szerint a képzettségi-végzettségi adatok begyűjtési módja, mint “intézkedés”, meg fog bukni, ez csupán idő kérdése. Az a véleménye, hogy mindennek belátása jogalkotói felelősség (lenne). És hogy nyomatékot adjon mondandójának, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter közismert kijelentését idézte:

A vállalkozók nem a magyar állam miatt, hanem annak ellenére sikeresek!

Nem kifogásolja?

A miniszter válasza egyébként egy olyan, február elején Ruszintól érkező újabb sürgető e-mailre érkezett, amiben az adószakértő ismét eléggé egyértelműen rögzítette, hogy nem értenek egyet a felesleges és végrehajthatatlan pluszadminisztrációval. Mi több, cikkünkre is felhívta a figyelmet, amiben szintén kifejtette az álláspontját. Ehhez képest vonta le azt a következtetést az államtitkár, hogy bizonyára már nem kifogásolja az adószakértő az adatszolgáltatás módját.

Ruszin egyébként arra is emlékeztette Cseresnyést, hogy néhány hete lezajlott egy személyes egyeztetés, valamint hogy azóta (és az előtt sem) kapott semmilyen írásos választ az NGM-től. És hogy nehogy feledésbe merüljön a dolog, azt is megírta az illetékeseknek, hogy a személyes egyeztetésen mi vált világossá a témában:

  • Nem volt egyeztetés a munkáltatók ügyviteléért felelős bérszámfejtők, könyvelők szakmai érdek-képviseleti szerveivel a törvénymódosítás előtt.
  • Az NGM Szak- és Felnőttképzési Szabályozási Főosztálya (továbbiakban: főosztály) nem empatikus a munkáltatók adminisztratív tehernövelésével kapcsolatosan
  • A főosztály nincs kész azzal az adat-interface -szel, ami az adóhatóság által átadandó adatokat beillesztené az NGM erre fejlesztett adatbázisába.
  • A főosztályt – egyelőre – nem érdekli, hogy milyen minőségű adatokat kap, nem tudja, hogy azok pontatlanságát hogyan kezelné.
  • A főosztálynak fogalma sincs arról, hogyan kezelje majd a várhatóan jelentős számban beérkező “nem áll rendelkezésre” típus-szöveggel kitöltött T1041-es nyomtatványok adatsorait.
  • A főosztályt nem érdekli, hogyha a biztosított csak a legrelevánsabb szakképzettségét, végzettségét adja meg a bérszámfejtő számára. Még akkor sem érdekli, ha ezzel éppen a pályaelhagyásra vonatkozó adat rejtve marad (merthogy a másik végzettsége mondjuk nem szakmába vágó az adott álláshoz).
  • A főosztály nem észlelte, hogy a munkáltató számára esetlegesen ismert végzettségi, képzettségi “információ” nem elegendő a bejelentéshez, az gyakran el se jut a bérszámfejtőhöz, könyvelőhöz.
  • A főosztály még az NGM számára rendelkezésre álló mérlegképes könyvelők adatsorából se készített tesztadatbázist, pedig ennek a végzettségi adat is része és – Ruszin tudomása szerint – adóazonosítót is tartalmaz.
  • A főosztály nem tudott mit mondani arra, hogy a rendelkezésre álló végzettségi, képzettségi adatokat miért nem vetették legalább eddig össze a személyes azonosítók párosításával a NAV foglalkoztatási adataival.
  • A főosztály még sosem kért, így sosem kapott foglalkoztatási adatokat a NAV-tól, állítólagos adatvédelmi aggályok miatt (ilyen aggályokról nem tud egyébként Ruszin, az ehhez szükséges törvényi felhatalmazást 2010 óta bármikor kérhették volna, de nem tették – jegyzi meg).
  • A főosztály bár adatvédelmi aggályokat vet fel, azt saját bevallásuk szerint is “elfelejtették” szabályozás alá venni, hogy a munkáltató úgy legyen köteles bejelentés tenni a végzettségi, képzettségi adatokról, hogy a munkavállalóját is kötelezi a törvény ezen adatok átadására. Ez utóbbi passzust “kihagyták” a jogszabály-módosításból.
  • … és végül a legfontosabb: a főosztályt kicsit se érdekli, hogy nem jön létre, vagy késéssel indul a munkaviszony, ha a munkáltató úgy dönt, hogy hiányos adatokkal nem tudja megtenni a bejelentést.

A fentiek alapján kirajzolódni látszik az NGM egy sajátosan öncélú szervezeti egysége – állapította meg végül Ruszin. Az ilyen kormányzati “elemek” léte ellenére működnek még mindig a magyar vállalkozások, Lázár János miniszter úr álláspontjával azonosan – tette hozzá.

Az MKOE részéről – tagjaikkal egyeztetve – továbbra is azt gondolják, hogy az adótörvény végzettségi adat bekérésére felszólító módosítása nem fogja elérni a célját. Az MKOE ezért kéri, hogy az Országgyűlés következő ülésszakán benyújtandó törvénymódosítással tegyenek javaslatot a hatályon kívül helyezésére. És ne várjanak a bosszúságot okozó felesleges szabály visszavonásával éveket.

Kommentek

brazil szurkolók (brazil válogatott, brazília, brazil szurkolók, )Brazíliát bóvliba csapták
Jutalékverseny, adatbázisok: a két GVH rekord bírság háttérsztorija