erzsébet-utalvány (erzsébet utalvány, )
Gazdaság

Megbukott az uniónál a SZÉP-kártya és az Erzsébet-utalvány

24.hu
24.hu

2016. 02. 23. 10:45

Az Európai Unió Bírósága igazat adott az Európai Bizottságnak a magyar kormánnyal szemben, és úgy döntött, a magyar cafeteria rendszer egyes elemei sértik az uniós jogot. A kormány változtatásra fog kényszerülni.
Korábban a témában:

Döntött az Európai Unió Bírósága: nem egyeztethetők össze az uniós joggal a SZÉP-kártya rendszer és az „Erzsébet étkezési utalvány” rendszer egyes elemei, amely rendszerek Magyarországon lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy a munkavállalóiknak kedvező adózási feltételek mellett biztosítsanak béren kívüli juttatást – írja a hvg.hu. Számítani lehetett rá, hogy ilyen értelmű döntés születhet.

Talán még emlékeznek, az Erzsébet-utalvány 2012-es bevezetésével párhuzamosan a magyar állam törvényi erővel (az adózási szabályok megváltoztatásával) kiebrudalta az étkezésijegy-piacról a külföldi cégeke, többek között a Chèque Déjeuner-t és a Sodexot. Mivel a multik számára hátrányosan változtak az adótörvények (magasabb adóterhet kellett fizetni az ő utalványaik után) így alig egy év alatt kiszorultak, az Erzsébet-utalvány pedig monopolhelyzetbe került. Hasonló folyamatok zajlottak le a SZÉP-kártyánál is.

Először tavaly áprilisban írtunk róla, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított az Erzsébet-utalványok és a Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP) miatt Magyarországgal szemben. A vizsgálatból nyilvános vita, majd per lett, amit az EU április 10-én indított a Európai Unió Bírósága előtt. Az Európai Bizottság még tavaly szeptemberben mondta ki, hogy több ponton is ellentétes az uniós joggal a magyarországi cafeteria-szabályozás.

Nem voltak meggyőzőek a kormány érvei

Az Európai Bizottság főtanácsnokának akkori állásfoglalása szerint a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványnak az Erzsébet-utalvány kibocsátására vonatkozó monopóliuma ellentétben áll a letelepedés és szolgáltatásnyújtás alapszabadságával. Yves Bot megjegyezte, hogy az uniós szabályozás célja kimondottan nem a monopóliumok lebontása, de miután az alapítvány tevékenységét ellenszolgáltatás ellenében végzi, ezért olyan gazdasági tevékenységnek minősül, amelyre vonatkoznak az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezései.

A monopólium a jogász szerint egyrészt lehetetlenné teszi a vállalkozások számára az érintett piachoz való hozzáférést, másrészről pedig megakadályozza olyan vállalkozások Magyarországon való letelepedését, amelyek ilyen utalványt kívánnának kibocsátani.

A főtanácsnok hangsúlyozta, hogy  az ilyen korlátozások bizonyos esetekben, közérdekű kényszerítő okokból igazolhatók lehetnek ugyan, de az e célból a magyar kormány által felhozott érveket nem tartotta meggyőzőnek. A jogász emellett azt is sérelmezte, hogy az alapítvány monopóliumát létrehozó törvény alig több mint egy hónapos időszakot hagyott az addig az érintett piacon tevékenykedő vállalkozások számára az új szabályozási környezethez való alkalmazkodásra.

A két legnépszerűbb

A két legnépszerűbb juttatásról van szó egyébként. Egy nemrég publikált felmérés szerint a cégek 32-37 százaléka fix juttatásként, 77-79 százaléka választható cafeteriaelemként alkalmazza a SZÉP kártyát,  Erzsébet-utalványt minden második társaság ad fix juttatásként, 65 százalék kínálja cafeteriaelemként.

Több uniós szabályt is sértenek

Most az Európai Unió Bírósága is kimondta: a magyar cafeteria-szabályok akadályozzák a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, hátrányosan megkülönböztették más tagállamok cégeit, amelyek ezzel kiszorultak a magyar cafeteria piacról.

Mint a hvg írta, az Európai Unió Bírósága öt pontban meszelte el a magyar szabályokat:

  1. A magyar jogszabály alapján olyan cégek nem bocsáthatnak ki SZÉP-kártyát, amelyeknek más uniós tagállamban van a székhelyük, csak a magyarországi társaságok. Ez sérti azt az irányelvet, hogy a tagállamok nem akadályozhatják a szolgáltatókat a letelepedési formájuk megválasztásában.
  2. A magyar szabályok azt is megszabják, hogy milyen formában működjön az a cég, amely SZÉP-kártyát akar kibocsátani, és arra is kötelezi a kártya kibocsátóját, hogy csak magyar cég leányvállalataként működhet. Ez is kizárja a külföldi cégeket, és a bíróság megállapította, hogy emiatt a magyar szabályok nem egyeztethetők össze azzal az irányelvvel, mely szerint a szolgáltatókat nem lehet hátrányosan megkülönböztetni a székhelyük alapján.
  3. A magyar cafeteria-szabályoknak csak a magyarországi székhellyel rendelkező pénzintézetek képesek megfelelni, ugyanis az előírás szerint a SZÉP-kártya kibocsátóinak minden 35  ezer főnél  több  lakosú magyarországi településen ügyfelek számára nyitva álló helyiséget kell fenntartaniuk. Ez is a cégek székhelye szerinti hátrányos megkülönböztetés.
  4. A kistelepüléseken való jelenlét megkövetelésével a magyar szabály megfosztja a külföldi cégeket attól a joguktól is, hogy magyarországi letelepedés nélküli, határon átnyúló szolgáltatásnyújtás mellett döntsenek.
  5. A bíróság azt is ellentétesnek találta az uniós joggal, hogy a magyar szabályok monopol helyzetbe hozták a a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítványt (MNÜA), mellyel  megsértettük a letelepedés szabadságát és a szolgáltatásnyújtás szabadságát is. Az utalványokat a törvény szerint csak az MNÜA árulhatja a munkáltatóknak, és a bevételeket szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordíthatja.

A bíróság szerint az Erzsébet-utalvány monopóliumának létrehozása nem indokolható önmagában azzal, hogy a  gazdasági tevékenységből származó bevételeket az utalványt kibocsátó Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány (MNÜA) szociális tevékenység vagy munka finanszírozására fordítja.

Azok a cégek, akiknek kárt okoztak azzal, hogy kiszorították őket a piacról, pert indíthatnak. A kormánynak pedig nemigen volt más választása, minthogy korrigáljon az ítélet alapján.

A kormány így reagált

A magyar kormány továbbra is elszánt az Erzsébet-program megtartásában, ugyanakkor tudomásul veszi és tiszteletben tartja az Európai Bíróság magyar cafeteria-rendszerről szóló döntését – mondta Kovács Zoltán kormányszóvivő  keddi sajtótájékoztatóján.

Kovács Zoltán közölte: a kormány szerdai ülésén tárgyal a kérdésről, és egy olyan rendszert hoznak létre, amely megfelel az európai unió követelményeinek, de legfőképpen tiszteletben tartja, figyelembe veszi a magyar emberek érdekét.

Hangsúlyozta: a 2016-ra meghirdetett programok, illetve az idén érvényes szabályok változatlanul megmaradnak, a pályázatok lezajlanak, a pénz illetve a keretek rendelkezésre állnak. Ha kíváncsi, Kovács szerint miért “bűzlik” az ítélet, kattintson!

Az Erzsébet-program pedig honlapján közölte: nincs változás az Erzsébet-utalvány forgalmazásában és elfogadásában, az Európai Bíróság ítélete ellenére sem.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind