nyeremény (nyeremény öröm, pezsgő, )
Gazdaság

Hatalmas adózási bukta lehet a nyereményjáték

24.hu
24.hu

2016. 02. 16. 09:41

A hazai fogyasztók percenként találkozhatnak olyan vásárlásösztönző akciókkal, amelyekben ingyenes ajándékhoz, garantált nyereményhez vagy sorsoláson való részvételhez juthatnak. Míg a vevők legfeljebb az impulzusvásárlásból adódó bosszúságot kockáztatják, a promóciót kiíró cégek ennél sokkal többet – állítják a MAZARS adótanácsadói.

A szakértők szerint ugyanis az adózási szempontból rosszul kialakított nyereményakciók utólag akár a bekerülési költségek 50 százalékát elérő adóterheléssel is megkeseríthetik a szervezők életét.

Adózási szempontból is jól át kell gondolni

A nyereményjátékokat jellemzően reklámszakemberek dolgozzák ki, aszerint, hogy milyen típusú akció szolgálja legjobban a vállalat marketingcéljait, illetve, hogy mi fér bele az erre szánt büdzsébe, ugyanakkor ezek nem csak a nyeremény vagy a szervezés miatt jelenthetnek számottevő költséget a vállalkozások számára – mutat rá a MAZARS legfrissebb összeállítása.

Attól függően ugyanis, hogy milyen típusú vásárlásösztönző akcióról beszélünk, a személyi jövedelemadó mellett társasági adó, áfa és most már reklámadó szempontjából is át kell gondolni és meg kell tervezni a kapcsolódó költségeket.

A promóciók kiírói sokszor a konstrukcióhoz szükségszerűen kapcsolódó adóterhekkel sem számolnak, nemhogy azzal, hogy ezeket hogyan lehetne jogszerűen elkerülni vagy legalább csökkenteni. Nem túlzás azt mondani, hogy minden nyereményjáték kidolgozásába érdemes adószakértőt bevonni, hiszen egy kis változtatással felesleges adóterhektől óvhatja meg a megbízót – állítja a tanácsadócég  adóigazgatója, Csizmadia Heléna.

Nem mindegy

A szakember szerint személyi jövedelemadó szempontjából például az egyes promóciók megítélése rendkívül széles skálán mozoghat: a juttatott ajándék minősülhet ajándéksorsolásból származó jövedelemnek, verseny, vetélkedő díjának, adómentes üzletpolitikai célú juttatásnak, árumintának vagy adóköteles üzletpolitikai juttatásnak is. Ezek mindegyike más adóterhet ró a juttató vállalkozásra, és még az sem kizárt, hogy – egy átgondolatlan játék eredményeként – a nyeremény a magánszemély összevont adóalapjának részeként adózik majd.

A cél tehát minden esetben az, hogy – az üzleti és a marketingcélok figyelembevételével – a lehető legkisebb adóteherrel kelljen számolnia a cégnek, illetve a legrosszabb lehetőségeket (pl.: az összevont adóalap részeként történő adóztatást) is teljesen kizárják, foglalta össze a MAZARS adóigazgatója. Hozzátette: bár adózási szempontból több kedvezőbb megoldás is létezik, a MAZARS tapasztalatai szerint itthon továbbra is a „verseny, vetélkedő” jellegű promóciós forma az egyik legnépszerűbb a kiírók körében.

Verseny vagy vetélkedő

Ilyen promóciós formáról akkor beszélhetünk, ha a játékon való részvétel vásárláshoz és blokkal történő regisztrációhoz kötött, de a résztvevőknek további feladatuk is van. (Például meg kell tervezniük és rajzolniuk az adott termék legújabb csomagolását, új szlogent kell írniuk vagy megadott szempontok figyelembe vétele mellett le kell fényképezkedniük a termékkel, esetleg a céggel kapcsolatos kérdésekre kell helyesen válaszolniuk.)

Vetélkedő vagy verseny esetében a következő feltételeknek kell együttesen teljesülniük ahhoz, hogy az adóhatóság megítélése szerint is ebbe a kategóriába tartozzon a promóció:

  • A játékot nyilvánosan kell meghirdetni, mindenki számára azonos részvételi feltételekkel.
  • Az adott feladat, cél elérése érdekében a résztvevőknek valamilyen tudásuk, képességük vagy adottságuk alapján meg kell mérkőzniük egymással, azaz a siker és győzelem elérése elsősorban a versenyzőn és nem külső tényezőkön kell, hogy múljon, illetve a nyeremény nem lehet pénz.

Mint látható számos részfeltételnek kell megfelelni, amelyek csak látszólag egyértelműek, hiszen egy jelentéktelennek tűnő eltérés is megváltoztathatja a nyereményjáték megítélését. Ilyenkor különösen igaz, hogy az ördög az apró részletekben van – mutatott rá Csizmadia Heléna.

A szakértő szerint ezért – ha a cég nem von be adószakembert a tervezési fázisba – akkor tételesen érdemes megbizonyosodni arról, hogy a tervezett kiírás minden részfeltételnek megfelel.

Nyilvános meghirdetés

Nyilvános meghirdetésnek számít, ha nem feltétlenül bárki, de egy „megfelelően széles kör” részt vehet a játékban. Adott esetben széles körnek számíthat az is, ha csak egy meghatározott kör vehet részt a játékban, de nem definiált, hogy pontosan milyen kör elégséges ahhoz, hogy az „megfelelően széles” legyen (pl. 14-18 év közötti gyerekek, vagy egy adott középiskolába járó 14-18 év közötti gyerekek).

A gyakorlat azt mutatja, hogy a legtöbb esetben csak az adott játék összes körülményének ismeretében lehetséges eldönteni, hogy ennek a szabálynak megfelel-e az adott akció.

A résztvevők képessége, tudása

A győztes kiválasztásának objektív szempontok alapján kell megtörténnie. De rajzversenyre beküldött pályamunkák esetén mi vagy ki dönti el, hogy ki a jobb? Objektív szakmai zsűri vagy szubjektív közönségszavazás? A közösségi oldalak térhódításával egyre népszerűbbé válnak a szervezők oldalán meghirdetett promóciós játékok, ahol az adott pályázati munkára leadott „like”-ok száma a döntő. Ennek a nyereményjátékok szempontjából való megítélése azonban nem tiszta. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a szavazás során valóban a legjobban teljesítő versenyző nyer-e vagy az, akinek a legtöbb ismerőse van. Ha az a cél, hogy a promóciónk a verseny kategóriájába tartozzon, érdemes a győztes kiválasztásához a lehető legobjektívebb szempontokat rendelni, és ezeket a versenykiírásban is egyértelművé tenni.

Külső befolyásoló tényezők nem gyengítik az egyéni teljesítményt

Kétesélyessé válhat azon tippelős játékok megítélése, amelyekben külső vagy harmadik fél teljesítménye is kihatással van a végeredményre. Ilyen lehet például az, amikor egy sportesemény végeredményét vagy a kiíró által egy adott időszakban eladott termékek számát kell a lehető legpontosabban megtippelni. A harmadik szereplő bevonása esetén ugyanis már nem az egyéni teljesítményen múlik az eredmény, hanem nagymértékben a szerencsén, vagy a résztvevőkön kívülálló tényezőkön. Ezzel pedig a kiíró is elbukhatja az akció versenyként való besorolását.

De miért is fontos ez?

Verseny, vetélkedő díja esetén – személyi jövedelemadó szempontjából – a szervezőt a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa után 15% (azaz összességében 17,7%-os) adófizetési kötelezettség terheli. Ez első ránézésre nem feltétlenül tűnik kedvezőnek, de hozzátéve azt, hogy ilyen esetekben a juttatót eho-fizetési kötelezettség nem terheli, elfogadható – áll a MAZARS összefoglalójában.

A tanácsadó vállalat szerint még inkább kedvezőnek fog tűnni ez a megoldás, ha megnézzük, hogy mi történik akkor, ha a fenti kiíráshoz hasonló, de valamely feltételt nem maradéktalanul teljesítő promóciót hirdet a cég. Ilyenkor ugyanis a nyeremény adózása is teljesen más lesz: az összes adóteher elérheti a 49,98 százalékot vagy akár a munkabérre kivetett adómértékekhez hasonló adóteher is felmerülhet.

A fenti példából is látszik, hogy a nyereményjátékok megítélése igen sok tényezőn múlik. A besorolás során a játékszabályzatban szereplő összes feltételnek és kitételnek meghatározó jelentősége lehet a promóció adózási megítélésében. Elengedhetetlen tehát, hogy az adószakemberek tisztában legyenek a lehetőségekkel, és a nyereményjátékok kidolgozása a kellő adójogi gondossággal történjen – foglalta össze Csizmadia Heléna.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

NAV-ellenorzes(1)(960x640).jpg (Array)Újra lengyel burgonyával bukott le egy újfehértói nagykereskedő
fülbevaló (Array)Egészségkárosító pénztárcákat és ékszereket vont ki a forgalomból az NFH