Már több kutatás bebizonyította, hogy a közösségi média használata csökkenti az ember termelékenységét, teljesítőképességét. Csomó időt elpazarolunk. Ha valaki tapintatlan vagy rágalmazó a közösségi felületeken, a kapcsolatai szépen sorban rámehetnek. De vajon, szó szerint butábbá is tesznek minket ezek a hálózatok? Itt most nem a tetszikelgetésről van szó, amelyből amúgy semmit nem profitálunk – sőt, bebizonyosodott az is, hogy szimplán azért tesszük, mert az ismerősünknek imponálni szeretnénk és a közelében maradni. Itt konkrétan azt az emberi tendenciát kell jobban megnéznünk, hogy elkezdjük egymást másolni.
Nyilvánvaló, hogy az evolúció során a fajok terjeszkedésében egymás másolása nagyon hasznos volt. Richard Dawkins brit etológus memetikának nevezi a tudományt, melyben azt fejti ki, hogy az agyunkban különféle információcsomagok, vagyis mémek találhatóak, és ezek a mémek igyekeznek magukat örökíteni. Dawkins szerint az emberi agy megnövekedésének is egy lehetséges oka lehetett, hogy a mémek szelekciós nyomást fejtettek ki a jó utánzóképességű, fejlett, nagy agyú emberek kiválogatódására. Tehát a mimézis, vagyis a másolás, a valóság utánzása igenis fontos és alapvető része az életünknek.
Az internet korában minden információ egy kattintással hozzáférhető, amivel sokak szerint megalapozottabb döntéseket tudunk hozni.
A Royal Society Interface tudósai azt vizsgálták meg, hogy a közösségi hálózatok hogyan segítenek dönteni, megoldásokat találni.
100 fős, önkéntesekből álló csoportot osztottak ötfelé. Mindegyik 20 fős csoport kapott egy közösségi hálózatot, de a csoportokban más volt a kapcsolódások mértéke. A legkiterjedtebb csoportban mindegyik tag össze volt kötve a másik 19 taggal, a másik végen viszont mindegyik csoporttagnak csak pár kapcsolata élt. A kísérletben a csoportok trükkös fejtörőket kaptak, többször is ugyanazokat a kérdéssorokat egymás után, de az első körben még nem volt engedélyezve mások megoldásának megtekintése. Röviden: a kísérlet eredménye az lett, hogy az eleinte sokat hibázók, de több kapcsolattal rendelkezők végül több jó választ adtak. De nem azért, mert okosabbak, hanem mert
A kutatók szerint, ahogy haladtak körönként ugyanazokkal a kérdésekkel, a mélyebben kapcsolódók egyszerűen több forrásból tudták ellenőrizni a saját eredményüket, folyamatosan javítgatva a rossz válaszokat jóra.
De itt jön a fő kérdés, hogy az okosabb hálózattagok másolása vajon az egyéneket is okosabbá tette? Röviden: nem. Amikor új kérdés jött, a legvadabb másolók ugyanúgy felsültek, mint a legelején. Viszont az a jó hír, hogy ha csoport szinten nézzük ezt az eredményt, akkor van ok éljenzésre. A sok kapcsolatból felépülő közösségi hálózat nagyszámú jó megoldást mutat egy-egy helyzetre. Ezek gyorsan terjednek és a kiterjedt közösségi hálóval rendelkezők számára bizonyos döntéseket segítenek sokoldalú támogatással meghozni. De ettől nem lesz okosabb az egyén, sőt, tulajdonképpen a közösségi háló butábbá is tesz, ugyanis kész megoldásokat kínál anélkül, hogy valójában gondolkozni kellene, így az ember analitikus, elemző képessége elkezd sorvadozni, mint egy használaton kívüli izom. A kutatócsoport szerint a megoldások könnyű elérhetősége miatt csökkenni fog az ésszerű érvelés gyakorisága is, mivel ésszerű válaszokhoz juthatunk ésszerű elemzés nélkül.
