Gazdaság

CSOK: rengeteg probléma lehet az új lakásokkal

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 01. 29. 17:09

Korábban a témában:

A kormány szeretné felpörgetni a lakásépítéseket, ezért több intézkedést is hozott. 300 négyzetméter alatt már építési engedély sem kell az idei évtől, hanem csak elég egy bejelentés a jegyzőhöz. Ezen kívül a lakások építésénél az áfát is lenyomták 27-ről 5 százalékra. Januártól kiterjesztették a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK), megemelték a kedvezményeket, már nem kötik energetikai jellemzőkhöz a támogatási összegeket és 10 millió forintos kamattámogatott hitelt kínálnak a háromgyerekeseknek. Hamarosan újabb könnyítések is várhatóak, mint az már több részletben kiszivárgott.

Ha a terv bejön, az építők minden bizonnyal felpörgetik kapacitásaikat, a családok pedig tömegesen fognak új lakás vásárlásán gondolkodni, és valószínűleg nem kevesen bele is vágnak majd a dologba, akár minden pénzügyi tartalékukat felhasználva. Előzetes hírek szerint legalábbis a bankoknál nagy az érdeklődés. Az új lakásért pedig feltehetően nem kevesen hitelt is bevállalnak majd. Bízva abban, hogy ha már újat vesznek, akkor egy olyan korszerű ingatlanhoz jutnak, aminek a fenntartását meg tudják engedni maguknak, és amire remélhetőleg egy jó darabig nem kell majd rákölteni. És ér is annyit, amennyit kértek érte. Szóval minőségi, értékálló.

De mi a helyzet, ha a vásárlás után mégis hibákat észlel a tulajdonos?

Az új lakásokra a vonatkozó jogszabályok szerint a kötelező jótállás időtartama a műszaki átadás után 3 év, de vannak olyan épületelemek is, amelyekre 5 vagy 10 év. És a hibákat ezen az időn belül ki kell javítani az építőnek.

Ha nem teljesíti egy cég a békéltetők ajánlását, akkor is térdre kényszeríthető

Hogy ez mennyire könnyű, vagy nehéz, az nyilván számos tényezőtől függ. Akik már voltak hasonló cipőben, tudnának biztosan mesélni róla. Mint olvasónk is.

Zéró rugalmasság

Neki az a problémája, hogy hiába kérte az építőtől, egyelőre nem javították ki neki a garanciális hibákat. Már kétszer vett ki szabadságot, hogy otthon legyen, amikorra ígérték magukat a cég emberei. De nem mentek, és nem is értesítették erről, illetve elnézést sem kértek. És egyáltalán nem siettek hibát javítani. Ami elég nagy bosszúságot okoz a családnak.

Mivel az építő fittyet hányt az olvasó garanciális javítási igényére, a fogyasztóvédelemhez fordultak, ahonnan illetékesség hiányában a békéltetőkhöz irányították őket. Az eljárás lezajlott, és ott is kimondták, hogy az építőnek helyre kell hoznia a hibákat, és a konstrukciós eltérésekkel kapcsolatban is megoldást kell kínálnia. Itt tartanak most. És bíznak. 
A gond az, hogy a cég csak munkaidőben hajlandó kimenni, az ügyfél viszont nem szívesen maradna ki a munkából ismét úgy, hogy már kétszer vett ki potyára szabadságot. Megkerestük a céget is.

Javítás csak munkaidőben!

Emailünkre nem válaszoltak a kért időben, ezért felhívtuk őket. Létszámhiánnyal magyarázták a dolgot. Majd készségesen tájékoztatást adtak a garanciális javítások menetéről, arról, hogy a lakások átadásakor az ügyfél megkapja a jótállás jegyet, annak mellékleteit és tájékoztatást, meg elérhetőséget is. Arra is felhívják a figyelmet ilynekor, hogy a garanciális idő alatt mindig a cég nevére, írásban kell bejelenteni a javítási igényt.

Megtudtuk, ennek ellenére előfordul, hogy a lakástulajdonosok ezt a hivatalos utat megkerülve, a helyszínen megismert szakikkal próbálják leboltolni szóban a javítást, amiről így nem szerez tudomást a központ. Az ígéretet pedig nem biztos hogy teljesítik a melósok, amiből már volt felháborodott panasz. Ezért is kérik az írásbeliséget. (Olvasónk ezt a szabályt betartotta.)

Aki pedig írásban bejelenti a problémát, annak panaszát megvizsgálja a feladatra kijelölt kolléga (határidőn belül van-e, milyen jellegű hibáról van szó) és egyeztet az ügyféllel a korrekcióról. A javítás pedig csak munkaidőben történhet – tette hozzá rögtön a nyilatkozó. Náluk ugyanis senki nem dolgozik munkaidőn túl, a munkások sem. És ez nem is várható el tőlük, hiszen sietnek haza a családjukhoz – tette hozzá. Egy műszakos a munkarend, nyolc órás a munkaidő, mindenki egy időben kezd (nincs lépcsőzetesség), és soha nem túlóráznak, akkor sem, ha valamit sürgősen be kell fejezni. Kivételt csak akkor tesznek, ha azonnal megoldandó probléma adódik (például ázik a lakás).

Addig jó, amíg van javítani való

Azt is megemlítette, hogy pont van egy garanciális ügyük (feltehetően olvasónk panaszáról lehet szó), ahol munkaidőn kívülre kérik a javítást. A garanciális kolléga elutasította ezt, mivel munkaidőn kívülre nem tudott szakembert berendelni.

A konkrét ügyben egyébként ígérete szerint megpróbálják majd úgy megszervezni a javítást, hogy a fogyasztó kérésének megfelelően mégis munkaidőn túl, vagy hétvégén menjen ki egy munkás. De ebből általános gyakorlatot nem kívánnak csinálni – jelentette ki.

Elismerte, cégüknél vannak javítandó dolgok (pl. hajszálrepedések a falak mozgása miatt), de ezeket, mint mondta, igyekeznek legjobb tudásuk szerint elvégezni. Szerinte egyébként mindenhol vannak javítások. És addig jó, amíg vannak. Amíg az építő vállalja a felelősséget.
A javítások időzítésével kapcsolatban annyit mondott még, hogy az építőipar nehéz ügy. De mint hozzátette, egy futárszolgálat sem tudja általában megmondani, hogy pontosan hány órakor szállítják ki a csomagot.

Kevesen tesznek panaszt

Olvasónk egyébként azt is elmondta, hogy a házban másoknál is vannak hibák, de kevesen veszik a fáradtságot, hogy panaszt tegyenek, inkább csak magukban morognak. Megkérdeztük a Budapesti Békéltető Testületet, vajon náluk hányan jelentkeztek hasonló ügyben.

Tavaly az összesen 4377 budapesti békéltetési ügyből mindössze 122 (alig 3 százalék) kötődött építési kivitelezéshez. Ezen belül is nagyon csekély volt azon kérelmek aránya, amelyek kimondottan lakás-kivitelezéssel függtek össze, de ezekben többnyire a hibás teljesítés miatti szavatossági-jótállási igények érvényesítésével voltak gondok.

Egy konkrét példát is hoztak a békéltetők arra, hogy mennyire nem reménytelen egy-egy kártérítési igény.

Nem véletlenül romlott el a klíma

A szóban forgó esetben a fogyasztó még 2007-ben vásárolt egy lakást, amelyben a klíma meghibásodott. Mivel vihar volt, először arra gondoltak, a villámlás okozhatta a bajt. Megvásárolták és beszereltették az új klímát, és a fogyasztó a lakásbiztosítójától kérte kára megtérítését.

A biztosító szakértője állapította meg végül, hogy nem villámlás, hanem beázás miatti meghibásodásról volt szó: a kivitelező ugyanis a klímacsövezés kialakítása során a kondenzvíz-elvezetőt a csatornába kötötte be, bűzzáró beépítése nélkül. Ennek következtében pedig a szennyvízcsatornából a klímán keresztül a lakásba visszaáramló gázok (pára) szétmarták mind a régi, mind pedig a későbbi, azaz az új klíma paneljét.

A fogyasztó egy igazságügyi szakértőt is megbízott a kivizsgálással, aki ugyanerre a megállapításra jutott. Ezek után fordult a békéltetőkhöz, hogy eljárást indítson a kivitelezővel szemben. A panaszát jogosnak találták, ahogy a kártérítési igényét is. Így ajánlás született, hogy a kivitelező térítsen meg a fogyasztónak 1,027 millió forintot (a költségeket a fogyasztó számlával igazolta), mert hiányosan, hibásan teljesítette a fogyasztó által kifizetett és megrendelt szolgáltatást, azaz a kivitelezési munkát.

10 éven belül volt

Fontos az is, hogy hiába 2007-ben történt vásárlásról volt szó, mégis az akkor hatályos, az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szóló rendelet szerint 10 éves alkalmassági idő vonatkozott a vitatott split készülék csövezésére. Szintén az akkor hatályos fogyasztóvédelmi szabályok szerint épp ezért az általános két év helyett 10 évig élhetett szavatossági igény. E határidőn pedig még belül volt és megfelelően bizonyította azt, hogy hibás volt a szolgáltatás, az igazságügyi szakértői vélemény ezt igazolta.

Happy end: a kivitelező nagy valószínűséggel teljesítette az ajánlást (kifizetést), mert ennek ellenkezőjéről nem küldött jelzést a fogyasztó a békéltetőknek. Márpedig ez kötelessége, és akkor kikerül az internetes szégyenfalra az ügy.

Jótállási kivételek

A BBT-től azt is megtudtuk, csak akkor mentesülhet az építtető cég a jótállás kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka az átadás-átvételi eljárást követően keletkezett. Amennyiben erre nem képes, akkor köteles a fogyasztó igényét teljesíteni, ami lehet például kijavítás, vételár-leszállítás vagy, ami még életszerű e szolgáltatások esetében az az, hogy a vállalkozás költségére a fogyasztó maga javíttatja meg a tapaszalt hibát.

A fentieket azért kellett tisztázni, mert ha a fogyasztó jótállási időn belül van, és a cég nem teljesíti az előbb említett bizonyítási kötelezettségét például szakértői véleménnyel, akkor a kérelmezői igény megalapozottnak bizonyulhat.

Ellenkező esetben, amikor már nem érvényesül jótállás, mert például a jótállási idő letelt, akkor viszont a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség és ilyenkor neki kell igazolnia, hogy már az átadás-átvételi eljárás során is hibásan kapta meg a lakást, azaz valamilyen hiányosság már akkor fennállt. Ha pedig ezt nem teszi meg, amiatt megalapozatlan lehet az igénye.

Ez utóbbi esetre a bemutatott és leírt konkrét ügy jó példa, hiszen a fogyasztó teljesítette az igazságügyi szakértői véleménnyel az őt terhelő bizonyítási kötelezettséget, ezért is vitte ügyét sikerre – tették hozzá.

A panaszosoknak jó hír, hogy mint már írtunk róla, a békéltetők tapasztalatai szerint egyre több ügyben (84 százalékban) eleget tesznek a cégek az ajánlásoknak.

Ha új lakást vásárolunk, építtetünk

Csak utólag derül ki

Amire érdemes ügyelni a BBT szerint a kivitelezéssel összefüggő ügyek kapcsán, hogy mint az építőcég is mondta, az új lakásokhoz jótállási jegyet kell kapniuk a fogyasztóknak, amivel később érvényesíteni tudják az igényüket. Ha pedig ez esetleg nincs meg, akkor a kifizetett összegről megkapott bizonylattal tudják igazolni azt, hogy valóban szerződést kötöttek a kivitelezővel, és ez alapján támasztanak jótállási igényt a céggel szemben.

A tapasztalatok szerint egyébként a hibák jellege miatt az új lakásokkal kapcsolatos szavatossági problémák az átadás-átvételt követően észlelhetőek csak – jegyezte meg a BBT. Ezért ebben az esetben a körültekintő eljárást az jelenti, ha a szerződést megfelelően és aprólékos tartalommal foglalják írásba, és a felek minden egymás számára lényeges egyéb körülményt szintén írásban rögzítenek, a szóbeli megbeszélések helyett – tanácsolták.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind