(FILES) -- A file picture dated December 21, 2001 shows an Iranian grocer displaying pistachios to a customer at his shop in Tehran.  Iran's pistachio production is set to plunge by 60 percent because of a winter freeze, allowing the United States to take over as the world's top exporter, an official was quoted as saying on September 9, 2008.  AFP PHOTO/BEHROUZ MEHRI / AFP / BEHROUZ MEHRI
Gazdaság

Irán beveti a pisztáciabombát

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2016. 01. 28. 07:00

Korábban a témában:

Az iráni pisztácia igazi luxustermék, amely minőségben magasan veri a kaliforniait, ám jelenleg túl drága a világpiacon – mondta a 24.hu-nak Miklóssy Ferenc a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) alelnöke, aki szerint az iráni embargó feloldása miatt, idén már nálunk is megjelenhet az iráni pisztácia, nagyobb választékot, és talán alacsonyabb árakat is hozva. Irán jelenleg főként Kínába, Indiába és Törökországba ad el, az európaiakat az amerikai termelők látják el. Legalábbis eddig. A tengerentúli pisztáciatermés 95 százalékát adó Kaliforniában ugyanis gondot jelent az egyre súlyosabb szárazság, ami az embargó végével együtt szintén Iránnak kedvez.

Irán nem felejt

Miklóssy Ferenc, az MKIK Közel-keleti tagozatának elnökeként, több évtizede jár ki a térségbe, többek között Iránba is, üzletet kötni. Legutóbb, tavaly szeptemberben járt Teheránban. Ha valaki, akkor ő ismeri a perzsákat, a mentalitásukat. Azt mondta, az iráni művelt és nyitott nép, akik a magyarokat távoli rokonaiknak tartják, és érzelmileg is nagyon pozitívan állnak hozzánk.

Az irániak nem felejtették el, hogy Magyarország a nyolcvanas években diplomáciailag kiállt mellettük, és egykor virágzó külkereskedelmi kapcsolataink is voltak

– mondta az MKIK alelnöke.

A nyolcvanas években Irán a hetedik legfontosabb külkereskedelmi partnerünk volt, bár a kivitelünk mindig is nagyobb volt, mint a behozatalunk. Főként Ikarus buszokat, illetve olajipari és vízgazdálkodási befektetéseket exportáltunk a perzsa országba. A gyümölcsöző kapcsolatnak az 1989 utáni gazdasági összeomlás, illetve később, az Irán elleni nemzetközi embargó vetett véget. Utóbbit kilenc év után, tavaly év végén oldották fel a nagyhatalmak, miután Irán vállalta, hogy ellenőrizhetővé teszi atomprogramját, és legalább tíz évig nem készít atombombát.

Az embargó feloldása óriási lehetőség Iránnak és azoknak a vállalatoknak, amelyek ebben részt vesznek. Irán gáz- és olajipara lepusztult, nincs pénzük fejlesztésre, eszközeik karbantartására, javítására. A fejlesztéseket külföldi – főként amerikai és európai – vállalatokkal szeretnék megvalósítani, mert ők a legkorrektebbek a finanszírozás és az üzleti feltételek terén.

Gidai Olivér, aki a Ganzair Kft. kereskedelmi igazgatójaként előrehaladott tárgyalást folytat 5 millió dollár értékű gázvezeték karbantartó berendezés szállításáról Iránnak, azt mondta a 24.hu-nak: a most induló gáz- és olajipari beruházások 5-6 év múlva fognak hasznot termelni Iránnak, de akkor nagyon nagyot.

Akár Dubai jellegű fejlődés is bekövetkezhet Iránban 5-6 év múlva – mondta.

Irán most alapvetően mezőgazdasági ország (az ország GDP-jének 13 százalékát a mezőgazdaság adja, a népesség 20 százaléka itt dolgozik), ugyanakkor a kormányzat bevételeinek legnagyobb részét a kőolaj-kitermelés jelenti. Az embargó kilenc éve – értelemszerűen – éppen ezeket az iparágakat sújtotta a legnagyobb mértékben. Amikor a nemzetközi közösség 2012-ben a pénzügyi átutalásokra is kiterjesztette a szankciókat, 60 százalékkal kellett leértékelnie a nemzeti fizetőeszközt, a rialt az iráni jegybanknak, hogy elkerüljék a csődöt.

A farmer pushes a wheel barrow in a grape field near the Deh Sabz district of Kabul Province, Afghanistan, on Saturday, Nov. 1, 2015. Although Afghanistan produces roughly three percent of the world's raisins, with stiff competition from the United States, China, and Iran, this war torn country sees its economy facing problems as foreign investment dries up and unemployment rises. Photographer: Victor J. Blue/Bloomberg via Getty Images
Fotó: Europress/Getty Images/Victor J. Blue

Mi történik Iránban?

Iránban nemcsak a gazdaság gyengélkedik, de a társadalmi feszültségek is erősödnek. A 77 milliós ország a világ egyik legfiatalabb társadalmával rendelkezik, az összlakosság közel kétharmada harminc év alatti, tehát az 1979-es forradalom után született, mely természetesen a fennálló rendszerhez való hozzáállásukban is megnyilvánul.

A perzsa fiatalok igen képzettek, minden második diplomával rendelkezik. Körükben rendkívül magas a munkanélküliségi ráta, ezért sokan mennének külföldre dolgozni. A fiatalok szemében a nyugati életforma sem olyan megvetendő már, mint szüleik, nagyszüleik idején volt. Az iráni vezetés azonban felismerte a problémákat, és arra jutottak (illetve részben kikényszerítették a körülmények), hogy az ország érdeke a nyugati nyitás és a gazdasági reformok elindítása, természetesen a sajátos, iráni teokrácia keretein belül. Főként ennek a belátásnak köszönhető, hogy a világ másként tekint Iránra, mint korábban.

Egy kis politika

2013-ban Iránban a reformpárti, mérsékelt konzervatív kormány került hatalomra a 67 éves Hasszan Róhani vezetésével. Ő váltotta a fundamentalista politikai erőket, amelyet Rafszandzsani képviselt. Az új elnök azzal nyerte meg a választásokat, hogy nyugati nyitást és reformokat ígért, illetve azt, hogy a világban megváltoztatja az iszlámról kialakult negatív képet. Utóbbinak része az iszlám nevében gyilkoló, fundamentalista szunnita ISIS terrorszervezet elleni, iráni fegyveres harc is (Irán az iszlám liberálisabb, síita ágát képviseli). Iránban amúgy szabad politikai választások vannak (a nők is szavazhatnak). A parlament tagjait a nép négy évre, kétfordulós közvetlen és titkos szavazással választja meg.

Nagyon várják Amerikát és Európát

Irán egyik legnagyobb problémája, hogy nincs megfelelő minőségű víz az országban, ami nélkül a mezőgazdaságuk sem fenntartható, illetve az elavult vagy hiányzó ipari technológia miatt nagy a környezetszennyezés is. A gázvezetékeket például úgy tisztítják, hogy a gázt kiengedik a szabadba. De Teherán levegője is nagyon szennyezett, a sok korszerűtlen jármű, illetve az ipari telepek közelsége miatt – mondta Miklóssy.

Fontos, hogy az iráni vezetés az ország modernizálásában elsősorban a nyugati vállalatokra számít. Tehát nem az orosz, a kínai vagy az indiai vállalatokra, hanem amerikai és európai cégekre.

Az irániak főként azért kedvelik az európaiakat, mert rugalmas finanszírozási feltételeket szabnak, és nem akarnak gyarmatosítani – mondták a megkérdezettek. A kínaiaktól kissé tartanak, mert ők ugyan mindent finanszíroznának, viszont cserébe komplett iparágakat szeretnének megszerezni. Mostanában az oroszok sem rúghatnak labdába, mivel ők mindent előre kérnek, és most amúgy sincs gyártói kapacitásuk a lejtőre került gazdaságuk miatt.

Ami igazán meglepő volt, hogy az irániak mennyire várják az amerikai vállalatok megjelenését Iránban. Ebben közrejátszik az is, hogy a jelenleg kiépített gázhálózatokat az amerikaiak építették. És az is, hogy bár megvetik az amerikai életformát, gazdaságilag úgy tekintenek az USA-ra, mint a világ legerősebb gazdaságára, amely nélkül Irán sem emelkedhet fel

– mondta Gidai Olivér, de ezt a pragmatikus, kereskedői szemléletű, új “Amerika-képet” más, Iránt jól ismerő magyar üzletemberek is megerősítették. Miklóssy is egyetért abban, hogy Irán hatalmas piacot jelent a Nyugatnak. Szerinte a színfalak mögött, Iránban már több éve aktívan jelen vannak az amerikai és európai vállalatok.

Bár bizonyára léteznek titkos megállapodások Irán és a nyugati kormányok között, különösen az energiapiacon, úgy gondolom, ha ezekből egy kis morzsa leesik nekünk is, az mindenképpen jót tesz a magyar gazdaságnak

– mondta Miklóssy.

Bár attól Magyarország nyilvánvalóan még nagyon messze van, hogy olcsó iráni földgázt importáljunk a horvát Krk-szigetére tervezett cseppfolyós gázterminálon keresztül, a távolabbi jövőben akár ez is megjelenhet reális alternatívaként. A lengyelek például 2016-ban már katari gázzal is fűtenek, amely közvetlenül hajón érkezik az új, többmilliárd eurós beruházással elkészült lengyelországi LNG-terminálba.

A ship loads with oil at the Lavan oil refinery quay in the Lavan island, 16 May 2004. Implementation of the comprehensive development project at Lavan refinery boost gasoline output from 4,500 barrels per day to 14,000 barrels a day and tanker ships with a tonnage of up to 300,000 tons would berth in the quay. AFP PHOTO/Behrouz MEHRI / AFP / BEHROUZ MEHRI
Fotó: Europress/Getty Images/Behrouz Mehri

Az iráni piac sajátosságai

Iránban az olajipar – és a jövőben még nagyobb üzletet jelentő gázipar – gyakorlatilag állami kézben van. A magánszektor a kisipari, mezőgazdasági és szolgáltató ipari vállalatokra korlátozódik. Ezeket a szektorokat, mint minden nemzeti gazdaság, ők is előnyben részesítik a külföldi termékekkel szemben. Ha egy magyar cég szeretne megjelenni az iráni piacon, vegyesvállalatokon keresztül a legcélszerűbb megtennie ezt, mert az általa gyártott termék így belföldivé válik, és már szabadon értékesíthető, emellett adózási szempontból is kedvezőbb – mondta Miklóssy.

Iránban különösen fontosak a személyes kapcsolatok. Helyi ember vagy cég nélkül gyakorlatilag nem lehet üzletet kötni. Arra is ügyelni kell, hogy a ténylegesen jó kapcsolattal rendelkező, iráni ügynök-közvetítőket találjuk meg

– tanácsolta Gidai, aki két év alatt ötször járt Teheránban, de csak a harmadik üzleti találkozója vezetett eredményre.

Csórók a magyar vállalatok

A magyar vállalatok többsége külső forrásbevonás nélkül nem tud megjelenni Iránban. Az általunk megkérdezett cégvezetők mindegyike banki hitelt szeretne az iráni üzletéhez. Többségük a magyar állami Eximbank hitelére számít, hiszen – ahogy fogalmaztak – a magyar cégek iráni terjeszkedése nemzeti érdek. Persze volt, aki egyből egy kereskedelmi bank nevét említette, tőlük számít kedvezményes hitelre, de van, aki iráni bankhoz is szívesen fordulna.

A cégeknek az is további nehézséget okozott, hogy ha esetleg sikerült üzletet kötniük mostanában, a hazai bankok az embargó miatt még mindig nem végezhetnek európai ügyleteket, átutalásokat Iránnal. Úgy tudjuk, a banki SWIFT ügyletek tilalmát idén márciusig feloldják Irán és Európa között. Bár megkérdeztünk erről és az iráni magyar vállalatfinanszírozásról néhány hazai kereskedelmi bankot, elzárkóztak a felvilágosítás alól.

Az első fecskék már megjelentek

Miklóssy szerint a magyar vállalatoknak a vízgazdálkodás, környezetvédelem, olajipar, atomenergetika, IT-szektor területén lehet keresnivalója. Az első magyar fecskék már meg is érkeztek Teheránba az elmúlt két évben, Orbán Viktor mostani látogatása ennek adott új lendületet.

Az ipari irányítástechnikával foglalkozó, ózdi Phőnix-Control Kft. idén fog létrehozni egy iráni-magyar vegyesvállalatot olajipari, atomenergetikai berendezések összeszerelésére. Szintjelzőket, irányítástechnikai dolgokat fognak gyártani Teherán mellett, amelyre aláírt szerződésük van.

A cégünknek, a német vegyesvállalati múltunk miatt, közel 20 éves kapcsolata van Iránnal. Most nagyjából 1 millió dolláros beruházással építünk egy összeszerelő üzemet, amely várhatóan jövőre lesz kész

– mondta a 24.hu-nak Vincze Tamás, a Phőnix-Control ügyvezetője.

A Ganzair egy kompresszortechnikával foglalkozó magyar cég, amely 5 millió dollár értékben fog eladni gépeket Iránnak. Az iráni forradalom előtt a Ganzair elődcége, a Ganz-MÁVAG, nagy értékben szállított energetikai gépeket Iránba.

Karbantartó gépeket adunk el, amelyek a gázvezetékeket fogják környezetbarát módon tisztítani

– mondta Gidai Olivér, aki szerint külön öröm, hogy az iráni állami megbízott a magyarokat választotta a világ összes ilyen cége közül, nyilván nem függetlenül a Ganz-Mávag korábbi iráni sikereitől. De említhetnénk Miklóssy Ferenc építőipari cégét is, a 30 éves Keviépet, amely egy 120 millió dolláros, szennyvíztisztító üzem építéséről folytat előrehaladott tárgyalásokat az iráni Yazd tartomány vezetőivel. Magyar szempontból az is fontos lehet, hogy Teherán 3000 korszerű buszt, illetve 500 elektromos buszt szeretne a közeljövőben vásárolni.

Teherán, 2015. december 1.
Haszan Róháni iráni elnök (j) fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt (j2) Teheránban 2015. december 1-jén. Balról Varga Mihály nemzetgazdasági, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési (b2) és Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere (b3). (MTI/AP/Ebrahim Norúzi)
Fotó: MTI/AP/Ebrahim Norúzi

Irán, az ellentmondások országa

Miklóssy szerint az európaiaknak elég egyoldalú képük van Iránról. Vagy az ájult elragadtatottság hangján beszélnek az országról vagy a vallási fundamentalizmus és a középkori barbárság ugrik be nekik. A valóság nyilván valahol a kettő között van. Ő azt tapasztalta, hogy a perzsáknak nagyon fontos a tudomány és a művészetek támogatása. Erre a több évezredes hagyományukra nagyon büszkék is. Magyarországon is több mint 1100 diák tanul, csak Debrecenben 500-an.

Miklóssy szerint az iráni nép – a híradásokkal ellentétben – vallásilag is rendkívül toleráns, ez is évszázados hagyományuk. Ő legalábbis nem tapasztalt például antiszemitizmust az iráni nép körében. Szerinte a Közel-Keletre általában jellemző, hogy a politika szítja az indulatokat.

Nem ismerik el Izraelt

Tény, hogy Iránban több zsidó él, mint Izraelen kívül bármely közel-keleti országban: a zsidó lakosok számát jelenleg 15 000 és 25 000 közé teszik, akiknek többsége a fővárosban, Teheránban él. Persze, az 1979-es iráni forradalom előtt jóval többen voltak, mintegy százezren, de a zsidók vallásgyakorlását az iráni állam ma ugyanúgy támogatja, mint más kisebbségekét. Irán ugyanakkor a mai napig nem ismeri el Izraelt. Sőt, egyes radikális állami, politikai csoportok menetrendszerű, harcias megnyilatkozásai szerint (bár elnöki szinten ilyesmi 2013 óta nem fordult elő), nem tettek le arról sem, hogy visszafoglalják a zsidóktól a szent várost, Al-Qudszot, azaz Jeruzsálemet. Miközben a zsidók jogait az alkotmány garantálja, mint nemzeti kisebbségét, és ez a valóságban is működik.

Miklóssy és a megkérdezettek szerint is a hazai cégek elég nagy lehetőség előtt állnak, hogy modernizálják Iránt. Az irániak kedvelik az európaiakat, ezen belül különösen Magyarországot, hiszen emlékeznek még a gyümölcsöző nyolcvanas évekre, illetve távoli rokonaiknak tartanak minket. Egy keleti országban, ahol fontosak a személyes kapcsolatok és az érzelmek, ez különösen jól jöhet az üzletben.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.