epitoipar(430x286).jpg (Array)
Gazdaság

Építőipar: ez most a gödör alja, vagy a teteje?

24.hu
24.hu

2016. 01. 21. 13:03

Soha nem szűnt meg annyi cég az építőiparban Magyarországon, mint 2015-ben, és soha nem alakult olyan kevés, mint éppen tavaly. Ez akkor most a gödör alja, vagy sem? Az ágazat megrendelésállománya is a mélyben van, de ha a CSOK elég gyorsan termőre fordul, és az új EU-s támogatási ciklust is sikerül a terveknek megfelelően orrnehézzé tenni, akár egy gyors fordulatnak is tanúi lehetünk.
Korábban a témában:

Magyarországon az Opten céginformációs szolgáltató adatai szerint 6509 építőipari vállalkozás szűnt meg 2015-ben, 17 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ez egyúttal minden idők legrosszabb éves adata. Az ágazat a 2014-ben tapasztalható kisebb fellendülés után tavaly gödörbe került, és a rendelkezésre álló adatok szerint nem is sikerült kilábalnia onnan. Mégis számos körülmény utal arra, hogy a nehéz időknek lassan vége szakad.

Már nem döntik be egyik céget a másik után

„Ami a cégstatisztikát illeti, a legfontosabb információ, hogy az ágazati szabályozások szigorodásának hatására javult valamelyest az adófegyelem, és visszaszorult az a gyakorlat, hogy a tulajdonosok az egyik céget döntik be a másik után, mindenütt adóssághegyeket és lánctartozást hagyva maguk után” – mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója. Ezt azzal támasztja alá, hogy míg 2012-ben a működő cégek 5,6 százalékával szemben indult felszámolási eljárás adósságok miatt, három évvel később már csak 2,4 százalékuk jutott erre a sorsra. „A javuló céginformációs mutatók ellenére a szektor messze van az egészséges állapottól. A központi beruházások szükségesek voltak az ágazat életben tartásához, de hosszú távon biztosan nem jelentenek megoldást. A fenntartható fejlődéshez, az egészséges versenygazdasághoz jelentősen növekednie kellene az üzleti szférából finanszírozott fejlesztések arányának” – mondja Pertics.

A fellendülés jókor jöhet

Az építőipar megtisztulását segítette, hogy 2012-től fokozatosan emelkedett és 2014–2015 fordulóján tetőzött a hatóság által kezdeményezett kényszertörlések száma. Mára azonban már ezek az eljárások is lecsengőben vannak. „2013 második felében jellemzően havi 200-250 kényszertörlést indított a cégbíróság, a szám tavaly év elejére 500 fölé emelkedett, azóta azonban rohamosan csökken. Ez azt jelzi, hogy a hatóság az építőiparban is elvégezte a cégvilágot megtisztító munka oroszlánrészét” – mondja az Opten céginformációs vezetője.

Az igazgató szerint a régi beidegződések nem változnak meg egykönnyen, de az biztos, hogy ha lesz fellendülés, már egy sokkal erősebb, jobb likviditású, tisztességesebb vállalkozói kört fog elérni, mint néhány évvel ezelőtt. Ehhez hozzájárul még az építőipari áfa csökkentése is, így szinte biztosra vehető, hogy az ágazat teljesítménye hamarosan növekedésnek indul. Hogy pontosan mikor, ma még nehéz megmondani, mert két tényező alapvetően befolyásolja a cégek megrendelésállományát s ezáltal teljesítményét is. Az egyik a CSOK sikeressége, a másik a most induló új EU-s támogatási ciklus.

CSOK – nehéz megmondani, milyen hatása lesz

„A CSOK programra szemlátomást sok az érdeklődő, ám ma még nem lehet megmondani, hogy ez az érdeklődés milyen közép- és hosszú távú gyakorlati hatásokkal jár. Biztosra vehető, hogy a hirtelen megugró keresletet az ingatlanpiac és az építőipar nem fogja tudni kiszolgálni, emiatt rövid távon komoly anomáliák lehetnek a szektorban. Egyes lakástípusok ára növekedni fog, másoké viszont csökkenni, szakemberhiány kialakulására pedig biztosan lehet számítani az építőiparban. Ilyen bizonytalan helyzetben az ingatlanpiaci beruházás magas kockázattal jár, ezért várhatóan a beruházók egy része is kivár még” – mondja az Opten igazgatója. Biztosra veszi ugyanakkor, hogy a lakásépítés beindulása végre azokat az építőipari vállalkozásokat is friss megrendelésekhez juttatja, amelyek 2014-ben kimaradtak a fellendülésből, mert túl kicsik voltak, hogy részt vegyenek a nagy állami munkákban, vagy egyszerűen nem olyan szakterületen dolgoztak, ahol sok volt a feladat.

EU-s pályázatok- szembemenő elvek

Ami az új EU-s pályázati ciklust illeti, jól látható, hogy a mostani ciklusban a kormány szeretné az EU-s pénzek felhasználásnak hatékonyságát növelni (míg korábban a lehívások maximalizálása volt az elsődleges szempont). „A gyors lehívás és a források hatékony elköltése ugyanakkor sokszor egymással szembemenő elv. Az eddig megismert tervek szerint hatékonyabb beruházásokra számíthatunk, de nehéz megmondani, hogy ez milyen lendületet ad az építőipar 2016-os teljesítményének” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az ágazati szereplők már várják a beruházásokat, de a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) pályázatainak értékelése és az üzleti tervek készítése még zajlik.

Inkább a jövő évben bíznak

Az Opten igazgatója szerint mindenesetre nem annyira az idei, mint inkább a jövő év lesz látványos az építőipari vállalkozások számára, és a vállalkozói kedv élénkülése is akkor várható a szektorban. Tavaly mindössze 2674 építőipari céget alapítottak Magyarországon, ami negatív rekordot jelentett, miközben 2010 és 2012 között még több mint ötezer vállalkozást jegyeztek be az ágazatban évente. „Ne sírjuk vissza azokat az időket! Látni kell, hogy az akkor alapított társaságok nem jelentéktelen hányada csak azért jött létre, hogy a tulajdonosoknak legyen hova átmenekíteni az eszközöket az előző bedöntött vállalkozásból” – mondja Pertics Richárd, aki szerint az építőipar sikere nem annyira az új cégalapítások megugrásában, hanem inkább a foglalkoztatottak számának növekedésében lesz tetten érhető.

Az Opten cégfluktuációs indexe (Opten – CFI) az adott időszakban törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez. Az építőiparban az index 2015-ben 19 százalék körül volt. Megyei szinten tavaly az Opten – CFI Zala, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében vette fel a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves produkálta.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Vecsés, 2015. január 8.
Taxik haladnak az útdíjköteles Liszt Ferenc-repülőtérre vezető úton, a főváros irányába 2015. január 8-án.
MTI Fotó: Koszticsák SzilárdCivilek ellenőrzik az útdíjak felhasználását
praktiker (praktiker)A Wallis vette meg a magyarországi Praktiker áruházait