Gazdaság

Varga Mihály: én ennél optimistább vagyok

24.hu
24.hu

hírfaragó. 2015. 12. 28. 06:50

A kormány egyelőre nem látja indokát annak, hogy változtasson a jövő évi büdzsé parlament által is elfogadott keretfeltételein, a magyar gazdaság stabil növekedési pályán halad, az elmúlt évek konszolidációja után 2013 második felétől érezhető a gazdasági bővülés, 2016 nagy kérdése az, hogy a növekedés milyen szinten folytatódik, mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az MTI-nek adott év végi interjúban.

A miniszter rámutatott: a magyar gazdasági bővülés várhatóan jövőre is meghaladja az Európai Unió (EU) átlagos növekedési rátáját, a kormány nem kíván változtatni azon, hogy jövőre 2,5 százalékos lesz a magyar bruttó hazai termék (GDP) növekedése, miközben az infláció a kabinet várakozása szerint 1,6 százalékot ér el éves szinten.

Kifejtette: ezzel együtt több pozitív, illetve negatív hatás is mutatkozik a világgazdasági környezetben, amelyek befolyásolják a magyar gazdaság teljesítményét. Kedvező, hogy a nyersanyagok és az olaj ára tartósan alacsony szinten áll. Negatívan hat viszont, hogy a feltörekvő piacok helyzetét kedvezőtlennek látják a befektetők, így például negatívan ítélik meg a török, a brazil, illetve a dél-afrikai fejlődési lehetőségeket az alacsony nyersanyagárak miatt, ami kedvezőtlenül befolyásolhatja a magyar gazdaság fejlődési lehetőségeit is.

Emlékeztetett: a Fed, az amerikai jegybank szerepét betöltő tartalékbank kamatemelése után a forint is gyengült, igaz kevésbé, mint a többi regionális deviza.

Varga Mihály kiemelte: a növekedés idén is erőteljes lesz, éves szinten 3 százalék körüli, miközben a pénzromlás stagnál, a magyar modell, a magyar reformok tehát működnek.

A nemzetgazdasági miniszter kifejtette: az adóbevételek idén a várakozásokon felül alakulnak, részben a feketegazdaság visszaszorítására bevezetett online pénztárrendszer, valamint a szintén alkalmazott elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) miatt. A költségvetés kétszeri módosítása után még az azokban lévő számokat is felülmúlják a befolyt adók, pedig ezzel párhuzamosan zajlik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezeti átalakítása.

Varga Mihály szerint ez annak is betudható, hogy a fogyasztási adókból beszedett összeg nőtt, a fekete gazdaság GDP-hez viszonyított aránya pedig a korábbi mintegy 30 százalékról 20-22 százalékra csökkent. A térség országai, így Szlovákia, Csehország, Románia adóhatóságaival történő együttműködésnek köszönhetően nagymértékben csökkentek a körhinta típusú áfacsalások – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: még nagyobb lenne az áfával történő visszaélések csökkenése, ha az EU megengedné, hogy a fordított áfa gyakorlatát a mostaninál jóval több termékre kiterjessze a magyar kormány.

Varga Mihály jelezte: 2016-ban folytatódik az ekáer-rendszer finomítása, ennek során az ellenőrző pontokon a kamionok, a teherautók súlyát is lemérik majd, “nehogy eltűnjön útközben a rakomány egy része.” Emellett az online pénztárgépek használatának kiterjesztése is lezajlik, így a jövőben a kaszinóknál, az autószervizeknél, a fitnesz termekben, illetve az étel- és italkiadó automaták esetében is kötelező lesz a pénztárgépek online bekötése az adóhatósághoz. Az ekáer és az online pénztárgépek használatának bővítése jövőre tovább emelheti a költségvetés adóbevételeit.

Sok elemző azt várja, jövőre jelentősen csökken az uniós források beáramlása, én ennél optimistább vagyok, 2017 első feléig az összes pályázat kiírása megtörténik, az előkészítés jól halad.

A nemzetgazdasági tárca vezetője ismertette: idén mintegy 600 milliárd forintot kellett a központi büdzsének megfinanszíroznia az uniós pályázatok előzetes pénzellátása során, mert főleg elszámolási viták miatt késtek az uniós pénzügyi átutalások, ami az ország államadóssági helyzetét is rontotta.

Varga Mihály a lakásáfa csökkentéséről kifejtette: az áfa levitele a kedvezményes, 5 százalékos szintre, valamint a családi otthonteremtési kedvezmény feltételeinek javítása népszerűvé teszi az új lakások építését, ez kedvező az ország demográfiai helyzete és a GDP bővülése szempontjából is. Ezzel együtt úgy vélte: kérdés, hogyan hat a várható “építési láz” a központi költségvetés helyzetére, kiadásaira, ezt csupán 2016 első féléve után lehet majd valamelyest megítélni.

Varga Mihály rámutatott: a folyamatban fékező erő lehet az építőipari vállalkozások kapacitása. Kiemelte: az elmúlt évek során az építőipar annyira leépült, hogy rövid időn belül nem várható a teljesítményének ugrásszerű megemelkedése, szerinte csak fokozatos növekedés várható, bár az biztos, a kistelepüléseken is beindul a házépítési láz.

A nemzetgazdasági miniszter a bankadó csökkentésének várható hatásáról elmondta: az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) és az Erste Bankkal februárban aláírt megállapodás alapján a kormány betartotta a szavát, csökkentette a bankadót, bár a törvénymódosítás első változatát az Európai Bizottság elvetette.

Kiemelte: a kormány a költségvetés helyzetét szem előtt tartva ragaszkodott ahhoz, hogy a bankadóból bejövő közteher nagysága 2016-ban nem lehet kisebb, mint ahogy azt a parlament elfogadta. A Magyar Bankszövetséggel, a bankvezetőkkel folytatott egyeztetések révén így alakult ki, hogy a bankadó mértéke jövőre 0,24 százalékra csökken, de a vetítési alap az adott pénzintézet 2009-es mérlegfőösszege lesz. A kormány azt várja, hogy a bankadó mérséklésének hatására beindul a bankrendszer vállalati hitelállományának bővülése, mert az elmúlt években úgy nőtt a magyar GDP, hogy közben zsugorodott a bankrendszer hitelállománya.

NGM: tavaszra elkészül a 2017-es büdzsé

A stabilitás és kiszámíthatóság szempontjából komoly az elköteleződés a kormány részéről, hogy már tavasszal a parlament elé terjeszti a költségvetést – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős államtitkára a Magyar Időknek adott, hétfőn megjelent interjújában. Az államtitkár arra a felvetésre, hogy nem túl ambíciózus-e ez a terv, tekintettel arra, hogy 2016 sok bizonytalanságot hoz, kifejtette: úgy véli, a jövő év tavaszán már reális képünk lehet arról, hogy mi lehet 2017-ben.  Hornung Ágnes szólt arról is, hogy a mezőgazdaság kedvezőtlen alakulása negatívan hatott a növekedésre, de ezzel együtt sem látnak kiemelkedő eltéréseket a prognózisban, és az év végére változatlanul 3 százalék körülire várják a növekedést, “valahol a konvergenciaprogramban előirányzott 3,1 százalékos előrejelzés és a harmadik negyedéves 2,8 százalékos tényadat között”.

“A jövő évre felmerült tényezőket, a migrációt, a kínai gazdaság lassulását vagy a Volkswagen-botrány hatását mind azonosítottuk, így jelenleg nem látunk okot, hogy módosítsuk a 2016-os előrejelzést. Jövőre a gazdaságban a legfontosabb tényező a sokat emlegetett uniós pénzek kifizetésének lassulása lesz, ezt kell kiemelt kockázatnak tekinteni” – tette hozzá. Arra a kérdésre, hogy tervez-e a kormány intézkedéseket kifejezetten 2016-ra, amivel a várható pangást át lehet vészelni, kifejtette: nagy várakozásokat fűznek a lakásáfa-csökkentés és a teljes otthonteremtési támogatási rendszer bevezetéséhez, amelytől jelentős beruházásösztönzést és növekedést várnak. Jelezte: dolgoznak egy hitelösztönzési csomagon is, amelynek egyik kiemelt eleme a hitelgarancia bővítése lenne, ebben ugyanis a rendelkezésre álló keret tágításával nagy hatást lehet érni. Hornung Ágnes elmondta azt is, a kormány ösztönözné a piaci szereplők részvételét a nem teljesítő jelzáloghitelek rendezésében is.

A közmunkaprogrammal kapcsolatban kifejtette: lehetne javítani a program hatékonyságán, és különösen fontos, hogy célzottabbá váljon a program és jobban tudjon koncentrálni a nagyobb munkaerőigénnyel rendelkező ágazatokra.

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.