Portrait of a salesman holding a clipboard in a grocery store
Gazdaság

Méretes béremelés is jöhet, de nem mindenki éli túl

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 12. 02. 15:06

Egyelőre úgy tűnik, három, öt, vagy kilenc százalékos minimálbér-emelés lehet. De lehet, hogy ez nem lesz elég, legalábbis nem minden szektorban, vagy munkakörben. A kivándorlás és a lemaradás miatt egyre égetőbb kényszer a nagyobb béremelés.
Korábban a témában:

A bértárgyalásokon most még elég távol van egymástól a munkaadók és a munkavállalók elképzelése. Hétfőn a munkavállalói oldal 3-3 százalékos minimálbér és bérminimum-emelést ajánlott. Azaz a jelenlegi 105 ezer forint helyett 108 ezer forint lenne a minimálbér, és 122 ezer forint helyett 125,5 ezer forint a garantált bérminimum, ha rajtuk múlna.

A szakszervezetek pedig (mind a négy nagy szakszervezeti tömörülés) a minimálbér 9 százalékos és a garantált bérminimum 13 százalékos emelését támogatnák. Vagyis a szakszervezetek egységes célja, hogy 2016. január 1-jétől a minimálbér érje el a bruttó 114 500 forintot, a garantált bérminimum pedig a bruttó 138 ezer forintot.

Le vagyunk maradva a szomszédoktól

  • A Policy Agenda vezető elemzője, Kiss Ambrus szerint a bérszínvonalon sürgősen változtatni kellene. Ha a régiós versenytársakat nézzük, akkor az látszik, hogy a magyar minimálbér sokkal lassabban nőtt, mint a szomszédainknál. Míg 2008-ban a nettó minimálbér az átlagkereset nagyságának 46 százaléka volt, ez 2015-ben 43 százalék százalékra csökkent. Azaz egyre inkább leszakadtak a kiskeresetűek az átlagtól is. Kiss Ambrus szerint akár erővel is, de erőteljesen emelni kellene a minimálbért, mert az már a növekedés gátjává vált.

A szakszervezetek szerint elengedhetetlen a nagyobb béremelés

A bértárgyalások után a Munkástanácsok elnöke, Palkovics Imre kiemelte:

a jelenlegi alacsony munkabérek nemcsak a társadalmi igazságtalanság hordozói, hanem a gazdaság további növekedését is gátolják. Hozzátette: a munkabérek növelése a munkaerő-kivándorlás folyamatát is lelassítaná.

Azt is közölte, hogy egy szakmai konferencia előzte meg a sajtótájékoztatót, ahol a résztvevő közgazdászok arra hívták fel a figyelmet, hogy a keresetek nettó értékének növekedése a bérekre rakodó adó- és járulékterhek csökkentése révén is megvalósítható. Finom célzás a kormánynak.

Egyre több dolgozó él szegénységben

  • A háztartások jövedelmi helyzetét bemutató KSH-kiadvány szerint 2010 és 2014 között jelentős mértékben, 3 százalékkal nőtt a szegények aránya a foglalkoztatottak körében, és a növekedés legnagyobb része 2013 után következett be. A kormány által sokat hivatkozott foglalkoztatási adatok hátterében, szegénységben élő munkavállalók egyre nagyobb tömege áll. Az LMP szerint a kormányzati politika súlyos kudarca, hogy a közmunkabéren és minimálbéren élők ma hivatalosan is szegénynek számítanak.

A MaSzSz elnöke, Kordás László arról számolt be, hogy a szakszervezetek egységesen egy több éves bérfelzárkóztatási programot javasoltak a kormánynak, ennek célja, hogy a minimálbér nettó értéke érje el a létminimum szintjét. Úgy fogalmazott: ez a célkitűzés teljesíthető, és ami még fontosabb, a programcsomag elfogadása esetén a kormány 880 ezer ember életminőségén tudna javítani.

A MaSzSz elnöke úgy tudja, a bérfelzárkóztatás kérdésével december 2-i ülésén foglalkozik a kormány. Véleménye szerint utána derülhet majd ki, hogy hajlandóak-e támogatni a szakszervezetek javaslatát vagy sem.

Kuti László, az ÉSZT elnöke elmondta, hogy mindenben támogatják a Munkástanácsok és a MaSzSz törekvéseit, azonban azt is szeretnék elérni, hogy a minimálbér-emelés a közalkalmazotti bértábla mellett a köztisztviselői bértáblára is legyen hatással. Földiák András, a SZEF elnöke pedig megjegyezte: a szervezetek legfőbb követelése egy olyan átfogó bérrendezés kidolgozása, amely minden gazdasági ágazatra egyaránt vonatkozik.

Megkérdeztük a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkárát, Dávid Ferencet, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) elnökét, Németh Lászlót, továbbá Bod Péter Ákos közgazdászt, volt ipari minisztert és jegybankelnököt valamint a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnökét, Rolek Ferencet, hogy ők hogyan látják, mekkora béremelés lehetséges jövőre/a jövőben.

1 százalékos emelés 12-15 milliárd forintba kerül

A munkaadói oldal 3 százalékos bruttó béremelést javasol az üzleti szférában, ami nettóban 4,4 százalékot jelent majd azért, mert az szja kulcsa jövőre 1 százalékkal (16 százalékról 15 százalékra) csökken – mondta Dávid Ferenc. Csak ez a 3 százalékos lépés érint direkt módon 762 ezer embert. És minden plusz 1 százalék durván 12-15 milliárd forintos költséget jelent a vállalkozóknak (+ a járulékterhek növekedése) – sorolta. És nem azért, mintha úgy gondolná, hogy büszkének lehet lenni a mostani minimálbérre. Hanem mert úgy látja, nincs tér az általuk javasoltnál nagyobb emelésre.

Az állam addig jár jól, amíg szolid béremelés van az üzleti szférában.

Hiszen akkor a járulékbevételei nőnek. De ha az állami munkavállalók tömegét is át kellene állítani egy nagyobb béremelésre, meg a minimálbérhez kötött juttatásokat is meg kell emelni, akkor az már teher a költségvetésnek. Nem véletlen, hogy a 9-13 százalékra sem mondtak rögtön áment – tette hozzá.

Szerinte a szakszervezetek valószínűleg a lelkük mélyén tudják is, hogy a 9-13 százalék nem fog összejönni. A 9 százalékos minimálbér-emelés önmagában is 87 milliárd forintos többletkiadást jelentene a vállalkozói körnek (+ járulék). Plusz a tovagyűrűző hatás, mivel a minimálbér emelése a többi dolgozó bérét is felfelé tolja – jegyezte meg.

Kellene a nagyobb béremelés, de ahhoz csökkenteni kellene a bérterheket

A családi vállalkozásokat képviselő IPOSZ elnökét is felhívtuk kérdéseinkkel. Németh László szerint mivel Magyarországon elég magasak a bérterhek, nem hiszi, hogy ezek csökkentése nélkül lehetne nagyobb béremelés. Ami egyébként cél lenne, mert az ország munkaerő-megtartó képességéhez kellenének a magasabb bérek, hiszen éppen az alacsony bérek miatt a legjobb szakmunkások mennek ki külföldre – tette hozzá. De válság után vagyunk, a kilábalás sem teljes még, és a belső piaci kereslet messze van még attól, hogy a családi vállalkozások be tudjanak indulni, és nagyobb mértékű béremelést adjanak. Az ma még nem időszerű – fejtette ki.

Németh László szerint a vállalkozások a kifizetéseik határán vannak. Mennek a bértárgyalások (az IPOSZ ezeken csak közvetett módon tudja képviseltetni magát), és egyelőre messze van egymástól a munkaadói oldal és a szakszervezetek elképzelése. Személy szerint úgy gondolja, hogy 4-5 százaléknál nem lesz több a munkáltatói oldal által is elfogadott béremelési javaslat. De még ez is nagy érvágás lesz a jellemzően a szolgáltatói szektorban dolgozó családi vállalkozásoknak – jegyezte meg. Úgy gondolja,

semmi esetre sem bírja el a piac most, hogy 5 százaléknál nagyobb béremelés legyen. Ez a maximum – szögezte le.

Lesz nagyobb éremelés, mert a piac ki fogja kényszeríteni

Magyarországon a bérek és a bérek növekedési üteme nagyon le van maradva, különösen a környező országokhoz, pl. a Románokhoz képest. És az is köztudott, hogy rengetegen mennek el tőlünk a magasabb bérek miatt nyugatra. De vajon elviselne-e a magyar gazdaság egy nagyobb béremelést? Bod Péter Ákos a választ azzal a kijelentéssel kezdte, hogy olyan, hogy „magyar gazdaság, vagy magyar vállalat” lényegében nincs, csak a statisztikában szerepel homogén fogalomként, átlagként. Vannak viszont különböző szektorok és cég-, illetve tevékenységtípusok. Néhány példát is említett.

  • Az egyik tipikus kört jelentik azok az alapvetően nagy cégek, amelyeknél kicsi a termelési költségekben a bérhányad, és emellett nagy a profitráta, vagyis nyereségesek (példának az autó-összeszerelő cégeket nevezte meg). Ezek a cégek szerinte fütyülve elbírnának két számjegyű béremelést, ha meg kellene adniuk – mondta.
  • A másik jellemző körben a nyereségráta 5-6 százalék körüli (pl. élelmiszeripar, autóalkatrész-gyártók). Ezeknél a cégeknél a béremelés mértéke a teljesítménnyel lesz arányos szerinte.
  • Aztán ott vannak még azok a tipikusan kicsi cégek is, amelyek ha mindenkit bejelentenének, mindenki után befizetnék a járulékokat és minden adót, akkor valószínűleg nem tudnának fennmaradni. Ebben a körben nem hogy béremelésre nincs mód, hanem még a kifehérítés is gondot jelenthet.

Ha lesz Magyarországon jelentős béremelés (márpedig szerinte lesz, mert a munkaerő-piaci helyzet, a kivándorlás ezt ki fogja kényszeríteni), akkor magasabb bérszint lesz, és az nagyon át fogja rendezni a vállalatok és a cégek helyzetét. Vagyis

nagy változás előtt állunk,

mert lesznek olyan cégek, amelyek nem fogják tudni tartani a lépést a béremelésben. Ezek csődbe mennek, más meg belép helyettük – mondta.

Akik nem tudnak béremelést adni, sajnos kihullhatnak

Rolek Ferenc is hasonló véleményen van, szerinte is nagyon differenciált a magyar gazdaságban a vállalkozások helyzete. Van, aki tud adni, és ha rákényszerül, fog is adni jelentős béremelést. És van, aki ha rá is kényszerülne (mert a munkaerőpiac ezt diktálja), akkor sem lesz képes bért emelni a vállalkozás alacsony hatékonysága vagy gyenge jövedelmezősége miatt. Ő is úgy gondolja, hogy

az elkövetkezendő időkben elég nagy átrendeződés várható a magyar cégéknél.

A béremelést ugyanis szerinte is ki fogja kényszeríteni a gazdaság, de ennek sokan nem fognak tudni eleget tenni, ezért sajnos tönkre fognak menni – borítékolta. Akik pedig tudnak bért emelni, azok pedig lehet, hogy meg fognak erősödni.

Bizonyos ágazatokban, szakmákban (de ott is nagyon differenciáltan) a béremelkedés mindenképpen meg fog valósulni. De ez nem egy általános béremelést jelent, mert azt nem bírnák el a cégek. Hanem bizonyos munkakörökben emelnek majd, máshol meg nem, ahol nincs olyan nagy kényszer – tette hozzá.

Példaként azt a nyáron nagy nyilvánosságot kapott trendet hozta fel, hogy a szakácsok közül sokan elmentek az országból, turisztikailag frekventált helyekről is. Ez azt jelentheti, hogy a turizmus-vendéglátás iparágban kénytelenek lesznek a szakácsoknak jelentősebb béremelést adni a magyar cégek. De nem jelenti azt, hogy minden étteremben dolgozó ugyanolyan béremelést fog kapni. Lehet, hogy a pincér mást, mint a szakács, a takarító meg esetleg egyáltalán nem is kap emelést majd – érzékeltette, mire lehet számítani.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.