A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) 2012. szeptember elsején alakult, feladata röviden összefoglalva, hogy az állami köznevelési intézmények fenntartását biztosítsa. De mintha ez a feladat túl nagy falat lenne a hivatalnak.
És az egy dolog, hogy a Kliknek megalakulásakor voltak anyagi (fenntartási) problémái, de az a gond, hogy azóta nemigen látni javulást ezen a téren. Időről időre jönnek hírek arról, hogy mennyire nem képes ellátni a szervezet feladatát a pénzhiány miatt, így bő három évvel az alapítás után sem.
Nincs és nem lehet
Olvasóink legfrissebb beszámolói szerint pl. van olyan iskola, amely
A panaszos iskola alkalmazottja szerint a posta arra hivatkozva teszi ezt, hogy túl nagy az adósság, ezért nem hajlandó hitelezni. Értjük: egy állami cég nem hitelez egy állami intézménynek, mert nem biztos benne, hogy megkapja majd az ellenértéket. Rákérdeztünk a Postánál, valóban van-e náluk adóssága a Kliknek, esetleg akkora, hogy már nem adhatnak fel az iskolák díjhitelesen levelet, de érdemi választ nem adhattak. Ennek oka, hogy üzleti partnereikről és azok esetlegesen fennálló tartozásaikról a korrekt együttműködés érdekében nem áll módjukban a sajtó számára tájékoztatást nyújtani.
Hasonló hátterű a másik történet is: a tanév elején szükség lett volna vízvezeték-szerelőre, aki az iskolai mosdókban elhárít kisebb-nagyobb problémákat. De hiába hívtak fel számos szakembert, mindegyik elutasította a felkérést, mondván, hogy a Klik által fenntartott iskoláknak nem dolgoznak, mert félnek, hogy nem kapják meg az elvégzett munkáért járó díjat. Persze ez nem is csoda, ha azt nézzük, hogy egyetlen hónap alatt hárommilliárd forinttal (több mint felével) 9,6 milliárd forintra nőtt a Klik tartozása.
Az egyik iskolában vannak fénymásoló-gépek, de mindegyik elromlott. Az irodán úgy tudják, megvan a javíttatásra a pénz, ennek ellenére akár fél évbe is telhet, amíg a fenntartó engedélyt ad a szervizelésre.
Ma már évnyitó ünnepséget, Mikulás-ünnepélyt, iskolai kiállításokat sem lehet „csak úgy” tartani, csak akkor, ha a Klik méltóztatik engedélyezni azokat (arról nem beszélve, hogy jó esetben engedélyezi, de az anyagi részét a szülők és sokszor a tanárok állják a kis fizetésükből – ezt viszont a NAV nemigen tolerálja).
Kaptunk olyan panaszt is, hogy egy budapesti iskolában megszüntették a fakultációkat anyagiak hiányában. És még mindig vannak olyan óraadó tanárok, akiknek hónapok óta tartozik a Klik.
Szembesítettük ezekkel a panaszokkal a Kliket, de válaszukban ezekre a kérdésekre nem reagáltak.
Vagyis nem is cáfolták az értesüléseinket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Mendrey László azonban megerősítette az olvasói panaszokat, amiket elküldtünk neki. Azt írta megkeresésünkre, hogy:
A kérdés abszolút aktuális, a KLIK csak rendkívül korlátozottan (ha egyáltalán) képes eleget tenni kötelezettségeinek.
Nem képes garantálni a Klik költségvetése a feladatok elvégzését
A Klik elvileg a várható tényleges bevételek és kiadások alapján számol és tervezi meg a következő évi költségvetést. Csakhogy mint a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) júniusi elemzéséből kiderül, ezek a költségvetések rendre alultervezettek. A TASZ azt is megállapítja, hogy a KLIK az állampolgárok szabad oktatáshoz, illetve a közoktatáshoz való méltányos hozzáféréshez való jogából eredő kötelezettségeit nem tudja átlátható, elszámoltatható tervezhető formában teljesíteni. Ez akadályozza a fenti jogokból eredő állami kötelezettségek hatékony teljesítését, a kötelezettségek teljesítési hatékonyságának fejlesztését. Végső soron tehát, a KLIK funkcionálisan átláthatatlan gazdálkodása súlyos alapjogsérelmeknek ágyaz meg.
Megoldás?
A Kliknek egyébként évről évre nagyobb költségvetési támogatást állítanak be (2013: 411 milliárd forint; 2014: 482 milliárd forint; 2015: csaknem 533 milliárd forint), és ezeket az összegeket még év közben meg is toldották (2013-ban 33,5 milliárd, 2014-ben majdnem százmilliárd forinttal, az idén pedig novemberben 26,7 milliárd forinttal). A TASZ szerint az a gond, hogy nem áll rendelkezésre olyan adat, amely alátámasztaná, hogy a nagyobb összeg a korábbi évekhez képest nagyobb mértékben fedezné-e a Klik valós erőforrás-szükségleteit. Vagyis hogy kisebb mértékű alultervezésről van-e szó, vagy pedig ugyanolyan vagy akár nagyobb mértékűről-e (a korábbiakhoz képest esetlegesen megnövekedett erőforrásigény miatt).
Kérdeztük mi is a Kliket, hogyan látják, mennyi pénzre/mire lenne szükségük ahhoz, hogy képesek legyenek finanszírozni a köznevelési intézmények fenntartását, de választ erre a kérdésre sem kaptunk.
A tanárokat azért kifizetnék
Egyetlen kérdésre reagáltak, arra, amivel kapcsolatban egyébként már eddig is elérhetőek voltak a válaszok: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 2015. szeptember 1-én biztosított a tankerületek részére mintegy 1,7 milliárd forint értékű keretösszeget az augusztus 27-ig számfejtett, ki nem fizetett, nem rendszeres személyi juttatások rendezésére. A tartozásállomány csökkentése érdekében tett intézkedés hatására az intézményfenntartó lejárt esedékességű adósságállománya az azóta eltelt 2 hónap alatt több mint 46 százalékkal csökkent – hangsúlyozták.
A gazdasági minisztérium javaslatára a kormány pedig november közepén további 26, 7 milliárd forintot biztosít a Klik működésére, a 2015-ös évre elfogadott költségvetési forráson túl, melynek függvényében folyamatosan rendezik a nem rendszeres személyi juttatások kifizetését.
Idén rendezik az összes kintlévőségüket
Csütörtökön jött aztán a hír, hogy a Klik elvileg az év végéig rendezni tudja kintlévőségeit. Legalábbis ezt mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) köznevelési államtitkára egy budapesti háttérbeszélgetésen.
Czunyiné Bertalan Judit a Klik létrehozását felidézve hangsúlyozta: olyan működési keret jött létre, amilyenre korábban nem volt példa. Egy ilyen szervezet elindulása, olajozott működése soha nem egy-két hónap – mutatott rá, kiemelve: a Kliknek több mint százezer alkalmazottja van és csaknem hatezer telephelyen több mint hétszázezer gyermekről gondoskodnak.
Az államtitkár normális jelenségnek nevezte, hogy a Kliknek a korrekciókat beszámítva minden évben nőtt a költségvetése. Az idei évet is újraszámolták és a kormány biztosította azt a 26,7 milliárd forintot, amire még szükség volt – mondta, hozzátéve: számos pozitív hatása is volt az átalakításoknak. Ezek közé sorolta a különböző fejlesztéseket, beruházásokat uniós támogatások mellett, illetve az iskolákban fellelhető jó gyakorlatok megosztását.
Most már csak egy dolgot nem értünk. Ha az ominózus 26,7 milliárd forint a kormányhatározat szerint egy az egyben a tanárok kifizetésére megy el, akkor mi lesz a szállítókkal? Hogyan rendezik akkor Czunyiné ígérete szerint az év végéig a kintlévőségeket? Vagy ahol volt 26,7 milliárd forint, onnan kerül majd további 10 milliárd is? A nagy kalapból?
