Gazdaság

Európában ma a politikai bizalmatlanság dominál

GazdaságTV
GazdaságTV

2015. 11. 26. 09:10

De még mindig jobban bíznak az európai állampolgárok az európai intézményrendszerben, mint a saját maguk által választott pártokban, kormányokban, parlamentekben. Minél korruptabb egy kormány, annál nagyobb a bizalmatlanság. Krekó Péter, a Political Capital igazgatója megoldásokat is mondott.
Korábban a témában:

A politikai intézményekbe vetett bizalom jelentősen visszaesett az elmúlt egy évtizedben Európa-szerte. Ennek ugyanakkor nem a válság az egyetlen oka, hiszen a folyamat már jóval a válságot megelőzően megkezdődött. Bár a bizalomvesztés általánosan jellemző, az unió intézményei (Bizottság és Parlament) iránt még mindig erősebb a bizalom, mint a nemzeti kormányok és parlamentek iránt. A bizalmi válság tehát nem csupán az EU vonatkozásában megmutatkozó bizalomvesztést jelenti, hanem a képviseleti intézmények iránti bizalom visszaesését nemzetállami és uniós szinten egyaránt. A menekültválság tovább erősítheti a bizalomvesztést az Európai Unióba és a tagállami politikai intézmények iránt is.

 Tíz állítás a bizalom alakulásáról Európában

  1. Az elmúlt egy évtizedben drámaian csökkent az európai intézményekbe vetett bizalom.
  2. Európában ma a bizalmatlanság dominál.
  3. A válság nem okolható önmagában.
  4. Az EU-ba vetett bizalom rendkívül törékeny.
  5. Az EU intézményei iránti bizalom mégis magasabb, mint a nemzeti politikai intézmények iránti.
  6. Bizarr módon úgy tűnik, az unió állampolgárai azokban az intézményekben bíznak a legkevésbé, amelyeket maguk választanak.
  7. A szocio-demográfiai változók általánosságban kevéssé jósolják be a bizalmat.
  8. A bizalom erősen összefügg a szubjektív jóléttel.
  9. A társadalmi beágyazottság mértéke, a személyes kapcsolati háló kiterjedtsége, a másoktól kapott segítség és támogatás fokozzák a másokba vetett bizalmat.
  10. A bizalom mértéke szerint négy országcsoportot különböztethetünk meg. Ezek a felosztások keresztülmetszik a Kelet-Nyugat felosztást.

A közösségi média a politikai mobilizáció fontos csatornája azon pártok és mozgalmak számára, amelyek politikájukat a bizalmatlanságra építik. Ezt erősíti a „visszhangkamrahatás”, amely szerint a hasonlóan gondolkodó emberek radikalizálják egymást. A közösségi média nemcsak a földrajzi, hanem az ideológiai határokat is lerombolja: a politikai bizalmatlanság közös nevezőre hoz olyan felhasználókat, csoportokat és politikai mozgalmakat, melyek gyakran a politikai spektrum két ellentétes végén helyezkednek el.

A menekültválság az összeesküvés-elméletek korábban nem tapasztalt burjánzását hozta el, és a bizalmatlanság teljes spektrumát felöleli. A menekültválság összeesküvés-elméleti magyarázataiban két fő irányzat tapintható ki: a hívők egyik csoportja a cionista összeesküvés-elméletben hisz, amely szerint a zsidók és Izrael állam a felelősek a menekültek áramlásáért, mások szerint a menekültek az ISIS terrorszervezet trójai falova, a menekültválság az ISIS eredménye. Kicsit leegyszerűsítve: akik a zsidókat okolják, különböznek azoktól, akik a muszlimokat hibáztatják – ugyanakkor a két elmélet között vannak kapcsolódási pontok, és vannak csoportok, akik kombinálják a két magyarázatot.

A teljes elemzés elolvasható itt:

Tovább csökkenhet a bizalom az Európai Unióban a menekültválság hatására

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.