Gazdaság

Fájdalmas lehet, ha a megérzéseidre hallgatsz a befektetéseidben

24.hu
24.hu

2015. 11. 20. 10:56

Nem tudtad, miért veszted el a pénzed? Miért buksz, miért vagy sikertelen? Egy tanulmány (Dalbar study) szerint a befektetők fele akkora hozamot sem értek el a részvénypiacon az elmúlt években, mint a piac. Lehet, hogy saját magadban kell keresned a hibát. A háttérben részben az áll, hogy a befektetők tipikus döntési hibákat vétenek. Ezek általában pszichológiai jelenségeknek, gondolkodási torzításoknak köszönhetőek.

Mennyire döntünk racionálisan? Egy olyan világban élünk, ahol relatíve bizonytalan a környezet, túl sok az információ. Ez különösen igaz a befektetési világban. Körültekintő mérlegelés helyett leginkább egy úgynevezett heurisztikus döntési folyamat játszódik le az agyban: leegyszerűsített döntési eljárást jelent ez. Tulajdonképpen fel sem ismerjük, hogy miért és hogyan hoztunk döntést, maga a folyamat nem feltétlenül tudatos. A hétköznapokban ez kifejezetten hasznos és gyors lehet, mert nem kell minden egyes cselekedetünket elemezni, de a befektetéseknél félrevezethet.

Tipikus heurisztikus hiba az úgynevezett horgonyzás. Egy döntési szituációban egy referencia-pontot fogadunk el, és aztán ehhez igazodunk. Egy jó példa erre Dan Ariely (MIT) kísérlete: mennyit fizetnének egy üveg borért a jelenlevők, miután leíratják velük a TB-számuk utolsó két számjegyét? Akik TB-számjegye alacsony számpárral végződik, nos ők a bort is rendre alacsonyabb árra saccolták, míg a magas számpárral végződőek inkább gondolták drágának a bort – miközben nyilvánvaló, hogy a kettő halmaz között semmilyen összefüggés nincs.

A befektetések során az aktuális és múltbeli árfolyam jelentősen “lehorgonyozza” az agyunkat. Ha például egy eszköz jelentősen esik, akkor esetleg olcsónak gondoljuk, függetlenül a kilátások változásától. Vagy a piaci ár csökkenésével mi magunk is olcsóbbra árazzuk, akkor is, ha akár előző nap még más fundamentális értéket számoltunk ki. Ugyanez igaz egy befektetési eszköz árának növekedésre is. A horgonyozás minden bizonnyal abban is közrejátszik, hogy a lakosság az előző időszakban legjobban teljesítő befektetési alapokat választja. Lehet, hogy a jövőbeli hozam bizonytalan, de van egy szám, ami bátorítja. Itt azonban jelentkezik az előrevetítési torzítás is, amikor az ügyfél abban bízik, hogy a múltbéli hozamok alapján a jövőben is majd ez fog lejátszódni és sikeres lesz a befektetése. Ráadásul hajlamosak vagyunk az időben közel eső adatokat túlsúlyozni, miközben minél rövidebb a mintavételezés időtartama, annál pontatlanabb jövőbeli várható eredményeket kapunk.

Az információkkal kapcsolatos torzítások is jelentősen befolyásolhatják a befektetéseink sikerességét. Túl sok információhoz jutunk, juthatunk, és már nem tudjuk feldolgozni. Mikor egy-egy eszközről valóban sok információnk van, kialakulhat az úgynevezett tudásillúzió: azt gondoljuk, hogy minél több az infónk, annál pontosabb előrejelzést vagyunk képesek adni. Eközben egyáltalán nem biztos, hogy ettől önmagában jobban meg tudjuk állapítani egy eszköz jövőbeli mozgását. Ugyanakkor nem racionálisan szelektálunk: a nekünk kedvező híreket nézzük inkább, és elkerüljük a szembesülést az esetleges rossz döntéssel. A kedvezőtlen befektetési döntések eredményét pedig hajlamosak vagyunk félretolni, vagy a probléma megoldását halogatni.

Szintén jelentős problémákba sodorhatja a befektetőket a csordaszellem. Megyünk a tömeggel, közös a gondolkodásmódunk, közös a szemléletünk, és azt gondoljuk, hogy „mindenki nem tévedhet”. Tipikus példa erre egy tőzsdei buborék kialakulása, amikor mindenki egyszerre megindul: jó drágán vásárolják, aztán a buborék kidurranásakor tömegesen adják el olcsón a befektetők az eszközeiket. A „csorda” részeként nagyobb kockázatot is felvállalunk, és megnyugtatólag hat, hogy ha mégis hibáznánk, akkor nemcsak mi, de mások is hibáznak.

Az érzelmeknek jelentős szerepe van a döntéshozatalban. De ez nem feltétlenül baj. Érzelmek nélkül egyáltalán nem is tudnánk dönteni, mert elveszítenénk a motivációnkat, így hát az érzelmek a folyamat természetes velejárói. Az érzelmek mindig részt vesznek a befektetési döntésekben is, és kódolják a várható profitot: a nagyobb hozam lehetősége például pozitív izgatottságot eredményez. Úgy érezhetjük, hogy közeledünk a vágyaink irányába. Ugyanez az érzés veszteség lehetőségekor a távolodás, ami egy negatív érzés. A nagyon erős érzelmek esetén már egyre kevésbé vagyunk körültekintőek. Például a pozitív érzelmek jelentősen növelik a kockázatvállalást. A tőzsdei ciklusokat egy tipikus érzelmi hullám kíséri végig, amely a tömeg pszichéjére is jellemző lesz: izgatottság, nyereségvágy, aztán félelem, pánik, végül a megbánás, a gyász.

Joggal merülhet fel minden befektetőben a kérdés: hogyan védjük ki? Nem lehet teljes biztonsággal mindent kivédeni, és teljesen kockázatmentesen magas hozamot elérni – ilyen nincs. Nincs tuti tipp és nincs biztos haszon. Amit tehetünk az az, hogy heurisztika helyett több tudatosságot és tervezést alkalmazunk a döntések meghozatala során. Nagy érzelmi kilengések között ne hozzunk döntéseket. A kockázatkezelés is fontos, ha el akarjuk kerülni a nagy érzelmi hullámokat. Ennek fontos eleme a diverzifikáció: minél többféle befektetési eszközbe fektetünk, annál jobban szétterítjük a kockázatainkat. Továbbá egy befektető szakértőre is bízhatja a befektetéseit: portfóliókezelés, vagy aktív  portfólió megoldások alkalmazásakor “csak” annyi az ügyfél dolga, hogy kiválasztja a saját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő aktívan kezelt befektetési portfóliót, és a portfólió menedzser a lehető legmélyebb elemzéssel alátámasztva igyekszik hozamot termelni az ügyfélnek.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.