Gazdaság

„Mi nem utáljuk az áruházláncokat” – mondja a csirkés dinasztia feje

Tar Gábor
Tar Gábor

újságíró. 2015. 11. 10. 16:28

Kezdetben zavarta, hogy felkerült a legvagyonosabb emberek listájára Bár a cégek vezetését átadta, továbbra is több feladata van a családi vállalatcsoporton belül Úgy öt éve fiai szinte az összes nyugat-európai baromfis céget körbejárták, ekkor állt be szemléletváltás a Master Goodnál Nagy-Britanniában nemcsak a Tescónak, hanem az ottani Aldinak és Iceland-hálózatoknak is szállítanak Európán belül a McDonald’s második legnagyobb csirkehús-beszállítói November 1-jétől indult a kétműszakos vágási rend a kisvárdai üzemben 2017-től heti egymillió darab csirkét vágnak majd le, így közel minden második csirkét Magyarországon a kisvárdai üzemben fognak feldolgozni Az árbevétel döntő része az exportból jön, így őket kevésbé érinti, hogy a baromfi esetében nem csökken jövőre az áfa Idén mintegy 6-8 százalékkal nőhet a tavalyi, 43,2 milliárd forintos árbevételük
Pár napja már kétműszakos munkarendben vágják a csirkéket a hazai baromfitenyésztő és -feldolgozó piac legfőbb szereplője, a Master Good kisvárdai üzemében. Jelenlegi heti 730 ezer darab csirkét vágnak le, a volumen 2017-re egymillióra nő. A cégcsoport alapító tulajdonosával, egyben az ország ötödik legvagyonosabb családjának fejével, Bárány Lászlóval beszélgettünk.

A Forbes pár hónapja megjelent listája szerint a Bárány-família az ötödik legnagyobb hazai családi vagyonnal rendelkezik. Emellett Ön rendszeresen szerepel az ország leggazdagabb embereit rangsoroló listákon. 1988-ban, amikor elindította csirkekeltetéssel foglalkozó vállalkozását, és még csak egy Barkasszal járt, megfordult a fejében, hogy idáig eljut?

Nyilván évekkel ezelőtt, amikor az első ilyen listára felkerült a nevem, inkább zavart ez a tény, de úgy látom, lassan a magyar társadalom is megérett arra, hogy a vagyonra és a vagyonos családokra ne csak irigységgel tekintsen. Évek óta szorgalmazom azonban egy olyan lista felállítását, ahol a vállalatok adóteljesítménye alapján állítanának fel rangsorokat. Vállalatcsoportunk tavalyi adóteljesítménye 2,5 milliárd forint volt, szívesen látnám magunkat egy ilyen típusú listán is megméretve. Természetesen 1988-ban tele voltunk várakozással és reményekkel, de a léptékeket és a vágyakozásokat csak egy jó erős középvállalat kategóriáig mertük megfogalmazni.

Azon családi cégek közé tartoznak, ahol a generációváltás nem a vállalat lejtmenetét, hanem annak további fejlődését eredményezte. Mennyire ment zökkenőmentesen a cégek vezetésének átadása két fia számára?

Senki ne képzelje, hogy egy családi vállalkozáson belül a generációváltás egy gyertyafényes, pezsgős vacsora mellett történik, ez egy több éven keresztül tartó folyamat, amelynek eredményeként a cég eljut egy olyan állapotba, hogy a cégalapító egyre több, és végül szinte minden operatív munkát átad a következő generációnak. Sok birkózással zajlik ez a folyamat, hiszen az új generáció türelmetlen, az alapító pedig bizalmatlan, kicsit óvatos. Szerencsére időben vágtunk bele ebbe a folyamatba, mindamellett különösen az első két év nehéz volt, pedig mind a hárman nagyon elkötelezettek voltunk. Ma már öt év tapasztalata van a hátunk mögött, és a kezdeti göröngyös út mára kisimult, cégalapítóként és korábbi egyedüli cégtulajdonosnak is nagyon jó érzés látni a fiaim sikereit. A generációváltásoknál egyben fontos dolog az is, hogy a cégalapítóknak is kezdeniük kell valamit magukkal, mert egy korábban aktív, megfelelő egóval rendelkező embert nem lehet csak úgy betámasztani a sarokba.

Fotó: Berecz Valter

Ez utóbbi téren nem lehet oka a panaszra, hiszen továbbra is aktívan szerepet vállal a cégcsoport működtetésében, több feladata is van.

Valóban, én felelek a banki kapcsolatok ápolásáért, a mezőgazdasági termeléssel, termeltetéssel összefüggő teendők ellátásáért, valamint a beruházások műszaki előkészítéséért, megvalósításáért. A céges ügyek mellett egyéb feladataim is vannak, így a Baromfi Termék Tanácson belüli legnagyobb szakmai szövetséget, a Magyar Broilerszövetséget vezetem. Továbbá betöltöm a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesület (FBN-H) elnöki tisztét is. Ebben az egyesültben olyan családi vállalatok kapnak helyet, amelyek legalább évi egymilliárdos árbevétellel rendelkeznek, és minimum 50 főt foglalkoztatnak. A Master Good mellett olyan cégek a tagjai az egyesületnek, mint például a Zwack Unicum vagy a Béres Gyógyszergyár. Ez az egyesület fórumot ad az abban résztvevő családoknak, hogy a generációváltás levezénylése terén kicseréljék egymás tapasztalatait. A következő tíz évben ugyanis szinte minden hazai családi tulajdonú vállalat életében be fog következni a generációváltás, hiszen a vállalkozások alapítói a rendszerváltás idején kezdték el létrehozni cégeiket.

A hazai termelők gyakran panaszkodnak az áruházláncok beszállítókkal szembeni árpolitikájára. Önök miként kezelik ezt a kérdést, hiszen több áruházlánc (Tesco, Aldi, Spar) beszállítói?

Sok magyar tulajdonú élelmiszeripari céggel szemben mi nem utáljuk a vevőinket, vagyis az áruházláncokat. Úgy öt éve történt, hogy a nagyobbik fiam, László, aki akkor már a Master Good Kft.-t vezette, elém állt, és azt mondta: „Apu, én már nem utálom az áruházakat”. Ezzel arra utalt, hogy az áruházak valójában azt az igényt közvetítik felénk, amelyet az ő vásárlóik is elvárnak, vagyis, hogy olcsón jussanak hozzá jó minőségű áruhoz. Az áruházak között éppen olyan nagy a verseny, mint a termelők között. Ha ebben a versenyben nem tudunk jól teljesíteni, akkor nem biztos, hogy az áruházzal van a baj. Ekkor szemléletváltás történt a cég életében, komoly önvizsgálatot tartottunk, elemeztük a költségeinket. Fiaim két hét alatt Nyugat-Európa szinte összes jelentős baromfis cégénél körbenéztek. Miután akkor még nyugat-európai mértékkel csak térdközépig érő cég voltunk, a kinti cégek nem is vették komolyan a vállalkozásaik működésével kapcsolatos érdeklődő kérdéseinket. Bármit kérdeztek a fiaim, ők őszintén válaszoltak rá. Ez azóta persze már megváltozott: két éve egyetlen egy komoly nyugat-európai feldolgozóba, takarmánykeverőbe sem engednek be bennünket. A fiúk nyugat-európai körútja után döbbentünk rá arra, hogy iszonyatosan rossz hatékonysággal termelünk. A helyzet megváltoztatásához egyrészt szervezési, irányítási változtatásokat vezettünk be, másrészt beruházásokat hajtottunk végre, hiszen a hatékonyságot csak bizonyos volumen felett lehet produkálni. A belső szervezeti hatékonysági hatások, illetve a beruházások és a hozamjavulások idővel kezdték meghozni hatásukat, és jöttek is az eredmények.

A cégcsoport 2012 óta a Tesco brit üzleteinek is beszállítója. Mennyire kaptak rá a magyar csirkehúsra a britek?

A brit piac számunkra nagyon fontos, ahova szerencsére nem csak a Tescóba szállítunk friss és fagyasztott csirkehúsokat, hanem az Aldi és Iceland-hálózatokba is. Ígéretes piac, magas minőségi követelményekkel, de büszkék vagyunk arra, hogy itt is bírjuk a versenyt. A brit üzleteken kívül amúgy a Tesco szlovák, cseh és lengyel egységeinek is beszállítói vagyunk.

Fotó: Berecz Valter

Köztudott, hogy a McDonald’s közvetett beszállítója a cég, és ez nem csak Magyarországra vonatkozik. A gyorsétterem-lánc vonatkozásában milyen szintű a cég külpiaci jelenléte?

Magyarországon kívül még öt európai országban (Ausztria, Franciaország, Anglia, Svájc, Németország) látjuk el termékeinkkel a McDonald’s egyik fő alapanyag-előkészítő cégét. Összességében azt lehet mondani, hogy Európán belül a McDonald’s második legnagyobb csirkehús-beszállítójának számítunk.

Tavaly nyáron adták át a kisvárdai vágóüzemük 2,1 milliárdos fejlesztését. Akkor azt nyilatkozta céljaikról, hogy öt év alatt meg kívánják duplázni a vágási mennyiséget 60 millió darabos tételre, míg a munkavállalói létszámnál a kétezres szintet érnék el. Miként halad e célok megvalósítása?

Éppen a napokban, november 1-jétől kezdtük meg a két műszakos vágási rend bevezetését. Erre azért volt szükség, mert amikor elértük a mostani évi 37-38 milliós brojlercsirke vágási mennyiséget, akkor látszott, hogy egy műszakkal nem lehet tovább növelni a volument. A második műszak bevezetése miatt eddig több mint 150 fővel növeltük a munkavállalói létszámot, így a cégcsoportnál jelenleg mintegy 1500 fő dolgozik. Jövő márciusban további 200 fővel bővítünk. Jelenleg heti 730 ezer darab csirkét vágunk, ez a mennyiség számottevően nem fog változni 2016 márciusáig. Első lépcsőben felemeljük a vágási mennyiséget heti 900 ezer darabra, majd ezt követi 2017-től a heti egymillió darabos volumen. Ez hozzávetőleg azt jelenti, hogy minden Magyarországon felnevelt és levágott csirke 40-45 százalékát a mi cégcsoportunk fogja megtermelni, feldolgozni és értékesíteni. A vágási mennyiség jelentős bővülése azért csak 2017 elejétől valósul meg, mert ehhez be kell fejezni a kisvárdai vágóüzem korszerűsítését és bővítését. Ennek eredményeként ez a vágóüzem Európa 10 legkorszerűbb és leghatékonyabb csirkevágó üzemei közé fog tartozni.

A 2000-es évek elején vágtak bele a szabadtartásos tanyasi csirkék tenyésztésébe. Kezdetben még csak heti 250-300 darab ökocsirkét adtak el. Mára mennyire terjedt el ez a termék a piacon?

A szabadtartásos tanyasi csirkék valódi prémium termékek, hisz szabadon tartott, különleges fajtájú baromfikról van szó. A prémium kategória nemcsak egy minőségi jellemző, ez az értéktöbblet az előállítási költségekben és a fogyasztói árakban is visszaköszön. Körülbelül dupla annyiba kerül egy ilyen baromfi, mint a normál ipari brojler csirke. Jelenleg heti 14-16 ezer darabot értékesítünk belőle. Ez a magyar csirkefogyasztás alig 1 százalékát jelenti, tehát van még hova fejlődni.

Fotó: Berecz Valter

Három éve egy új piacra is beléptek, hiszen kutyaeledelnek szolgáló szalámi gyártásába kezdtek. Az itteni forgalmuk mennyiben váltotta be a reményeiket?

Az állateledel-gyártás és -forgalmazás különösen az utóbbi öt évben évente kétszámjegyű bővülést produkált Európában és Magyarországon is. Erre a tendenciára éreztünk rá, amikor belevágtunk ebbe a projektbe. Mint minden új termék és termékfejlesztés kezdetben döcögött, de szerencsére gyorsan tanulunk, így napjainkra a havi termelésünk elérte a 600 tonnát. A kisvárdai feldolgozó üzem korszerűsítése és bővítése ezt az üzemrészt is érinteni fogja, melyben hosszú távú célunk a vágási mennyiséggel arányos termékgyártás bővítése.

A Master Good számait miként befolyásolhatja, ha jövőre – ahogy azt a kormány tavasszal bejelentette – csak a sertéshús áfája csökken a jelenlegi 27-ről 5 százalékra, a baromfié nem?

A sertés- és tőkehúsok egyoldalú áfa-csökkentése nagyon érzékenyen érinti a hazai baromfi ágazatot. Különösen azok a vállalkozások fogják megérezni a forgalom csökkenését, amelyek árbevételének meghatározó hányadát a belföldi piac adja. Cégünk tudatosan, évek óta növeli az exportból származó árbevétel arányát. Ez az arány 2016-ban már meghaladja a 70 százalékot, így vállalatunk ennek a folyamatnak kevésbé fogja megérezni a negatív hatásait. Nagyon remélem, hogy a kormány akár 2016 második felében a baromfi húsok áfa-tartalmát is „a helyére teszi”, azaz 5 százalékra csökkenti.

Az egyre erősödő hazai háztartási fogyasztás tükröződik a cég számaiban? Idénre milyen árbevételt, nyereséget várnak?

Ahogy előbb említettem, cégcsoportunk árbevételében az export dominál. Természetesen ágazati szereplőként figyelem a hazai fogyasztási adatokat, amely dinamikusan 5-6 százalékkal növekszik. Ennek durván fele az ágazat kifehérítéséből származik, míg a másik 50 százalék egyértelműen a fogyasztás bővülését jelenti. Ami az árbevételünk alakulását illeti, idén mintegy 6-8 százalékkal tudjuk növelni a tavalyi, 43,2 milliárd forintos árbevételt. Reményeink szerint a cégcsoport jövedelmezősége is eléri, vagy egy kicsit meghaladja a tavalyi évet. (2014-ben a cég mérleg szerinti eredménye 2,2 milliárd volt. – a szerk.)

Fotó: Berecz Valter

Tavaly januárja óta cégük az NB II-es kisvárdai futballklub névadó szponzora. Szereti amúgy a focit, kijár a csapat meccseire? Miért tartották fontosnak a klub támogatását?

Igen, szeretem a focit, különösen a jó futballt. Sajnos ezért egyelőre külföldi klubok meccseit kell nézni. A névadó szponzorság Kisvárda esetében részünkről több üzenetet is tartalmaz. A cégcsoport jelenlegi mintegy 1500 munkavállalójából ugyanis nyolcszázan Kisvárdán és annak vonzáskörzetében élnek. Nagyon sok munkatársunknak biztosítunk ingyenes bérletet a hazai meccsekre, és természetesen egy-egy jó meccsre én is, fiaim is kimennek.

Bárány László (63)

A Bárány család igazi baromfitenyésztő dinasztiának számít, hiszen Bárány László – azonos nevű – nagyapja még 1907-ben lett a Széchenyiek Békés megyei birtokán uradalmi baromfitenyésztő. A dinasztialapító aztán 1932-ben már önállósodott, Békéscsabán hozta létre az ország első mesterséges baromfikeltetőjét, amelyet 1945-ben a szovjet csapatok elpusztítottak, miután azt hadigépezetnek nézték. A családot ért csapások sora ezzel nem ért véget, mivel Bárány László édesapját Szibériába hurcolták. Az ottani munkatáborból három év múlva hazatérő apa a leamortizálódott alföldi keltetőüzemek rendbetételénél kapott feladatokat, majd a derecskei üzem élére került, itt nőtt fel Bárány László is, aki 1977-ben agrármérnökként végzett Debrecenben, majd Kisvárdára a Hunnia Coophoz került. 1988-ban indította el saját keltető vállalkozását, 1994-ben hozta létre a Baromfi-Coop Kft.-t. A Master Good cégcsoporton belül ez utóbbi cég látja el a takarmány termeltetésével, a csirkekeltetéssel, – neveléssel kapcsolatos feladatokat, míg a Master Good Kft. a baromfi feldolgozását, illetve a termékek értékesítését végzi. Utóbbi céget pár éve már nagyobbik fia (László), míg a Baromfi-Coopot kisebbik fia (Péter) vezeti. A cégcsoport harmadik társasága a Master Szolg. Kft., amely a kutyaeledel gyártásért felel. Bárány László fiai 47,5-47,5 százalékos, míg a szülők 5 százalékos részesedéssel bírnak az anyavállalatban. Bárány László 2006-2012 között a Baromfi Terméktanácsot (BT) elnöke volt, jelenleg a Magyar Boilerszövetséget, illetve a Felelős Családi Vállalatokért Magyarországon Egyesületet (FBN-H) vezeti.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Visitors walk past a 5G logo during the Mobile World Congress on the third day of the MWC in Barcelona, on March 1, 2017. 
Phone makers will seek to seduce new buyers with artificial intelligence functions and other innovations at the world's biggest mobile fair starting today in Spain. / AFP PHOTO / Josep Lago
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.