Gazdaság

Nincs sok vágyam, a vágy nem túl jó dolog – mondja a világhírű magyar pszichológus

Ember Zoltán
Ember Zoltán

újságíró. 2015. 11. 09. 17:52

A flow-élményről negyven éve írt elsőként a magyar Csíkszentmihályi Mihály professzor, aki elméletével világhírű lett. A Kaliforniában élő pszichológus a flow-t egy olyan állapotként határozta meg, amikor az ember teljesen elmélyül abban, amit csinál. Az elmúlt évtizedekben világsikert elérő és számtalan területen alkalmazott elmélet szerint a koncentrálás és a kontroll érzése ilyenkor nagyon magas, az ember úgy érzi, energiái megtöbbszöröződnek, eltölti az önmegerősítés, a kiteljesedés és az elégedettség érzése. Ezt az érzést bármilyen tevékenység kiválthatja, sportolás, művészeti tevékenység éppúgy, mint futószalag melletti munka, a lényeg, hogy a tevékenységnek konkrét célja legyen, és a kihívást optimális szintre helyezzük. A professzorral egy üzleti konferencia ebédszünetében beszélgetthettünk húsz percet Budapesten.

Ön szerint miért lett ennyire népszerű a flow-elmélet világszerte?

A flow-t majdnem mindenki megtapasztalta már életében legalább egyszer. Én csak kimondtam, és rendszerbe foglaltam ezt a tapasztalatot. Az emberek szeretik tudni, hogy létezik egy név, létezik egy modell, ami megmagyarázza a tapasztalatukat.

Ha jól tudom, eleinte tiltakozott, hogy a nagyközönségnek szóló, tudományt népszerűsítő könyvet írjon.

Így van. Az első könyvemet a flow-ról 1975-ben írtam, amellyel csak a szűk pszichológusi szakmán belül váltam ismertté. Némely tudós kollégám azt mondta, hogy a könyv nagyon jó, de túlságosan is szakmailag van megírva. Aztán megkeresett egy ügynök, aki azzal foglalkozott, hogy a tudományt népszerűsítse. Ő vetette fel, hogy írjak egy könnyebben emészthető könyvet a nagyközönségnek. Én ezt eleinte elutasítottam, mert engem ez nem érdekelt. Végül meggyőzött, és igaza volt, mert nagyon élveztem a munkát, miközben írtam a könyvet. Úgyhogy mindketten jól jártunk.

Fotó: Pál Anna Viktória

Előadásában azt mondta, hogy a munkánk nagy mértékben meghatározza az egész életminőségünket. Hogyan tudja átélni a flow-t az egyszerű munkavállaló, aki mondjuk pénztárosként dolgozik napi tíz órában egy hipermarketben, vagy aki egyáltalán nem talál örömöt a munkájában?

Bármilyen munka hozzájárulhat ahhoz, hogy kialakuljon az a meggyőződésünk, létezésünk hasznos céllal rendelkezik és értékes. A kreatív munkáknál a flow elérése egy kicsit könnyebben megy. De ez nem jelenti azt, hogy a kevésbé kreatív munkáknál nem lehetséges a flow. Az a lényeg, hogy pontosan és koncentráltan kell csinálni azt, amit éppen csinálunk, és akkor el lehet érni a flow-t minden munkafolyamatban. Konfuciusz ezt úgy mondta, arra törekedjünk, hogy az emberi kapcsolatok úgy mozogjanak, mint a csillagok. A fiam kínai nyelvet tanít az egyetemen, ezt tőle tudom.

Ön szerint lehet-e boldog valaki, akit csak a pénz motivál a munkájában? Illetve pénz nélkül lehetünk-e boldogok?

Attól függ, mennyire és mire figyelsz a munkádban. Ha az a célod, hogy sok pénzt keressél, és az emberek azért ismerjenek el, mert sok a pénzed, akkor nem élvezheted a flow-t, mert az ilyen siker egy külső dolog. Ha a pénzre hajtasz, akkor téged lehet pénzzel motiválni, csak abban nem lesz flow. Sajnos nem tudunk két világban élni egyszerre. Ami a pénztelenséget illeti, Buddha azt mondta a nevezetes nyolc boldogságról szóló beszédében, hogy a legfontosabb az, hogy olyan dolgot csinálj, ami lelkileg épít másokat. Buddha nem beszélt a pénzről, nem ez a boldogság útja.

De ha valakinek az a flow, hogy minél több pénzt keressen, elérheti-e a flow-t?

Hogyne. Lehet flow-t kapni attól is, hogy minél több részvényem legyen, vagy hogy minél több embert öljek meg a csatában, vagy hogy minél több embert vágjak át, szóval ez mindenben ott van.

Ötnapos budapesti látogatására a magyar kormány hívta meg. Ennek apropója az volt, hogy részt vesz „Nemzeti tehetség program” keretében támogatott gyermek tehetséggondozásban. Kérem, meséljen erről!

Egy ideje azzal foglalkozunk, hogy a flow-t próbáljuk meg a gyakorlatba átültetni, amelynek része a gyermekek tehetséggondozása is. Azt mondták, ez érdekelheti a magyar minisztériumot. Hogy miként lehet felismerni a tehetségeket az iskolákban. Mi ezt játékos formában mérjük. Szerintem a tehetség nem annyira a logikus észtől függ, ennél sokkal összetettebb, főként a kíváncsiságon alapul. Ez pedig jól mérhető. Ez azért fontos, mert a tehetséges, azaz a kíváncsi gyermekek nem feltétlenül lesznek sikeresek. Ehhez támogató környezet is kell.

Fotó: Pál Anna Viktória

Nagyon régen nem volt Magyarországon. Vágyott-e valamire Budapesten?

Nincs sok vágyam, a vágy nem túl jó dolog. Szerettem volna egy jó pogácsát enni, de eddig még nem találtam.

Van-e kedvenc helye a fővárosban?

Meglátogattuk a feleségemmel a nagyszüleim házát, ahol egy ideig én is éltem. Két nappal ezelőtt pedig megnéztük az esztergomi Bazilikát, mert még sohasem voltam ott. Feleségem egyébként lengyel, és neki is nagyon tetszett a Bazilika.

(Csíkszentmihályi Mihály a BDO Akadémia és a MAPI Konzult által szervezett “Flow: a siker evolúciója” című közös konferenciáján tartott előadást november 9-én Budapesten. Interjúnk az előadás után készült.)

Portré

Csíkszentmihályi 1934-ben született, magyar nemzetiségű családba, az akkoriban Olaszországhoz tartozó Fiumében. Tízéves volt, amikor családja vele együtt Velencébe menekült. Miután Rómába költöztek, apjának segített a családi költségvetést kipótolni úgy, hogy alkalmi munkával szerzett pénzt. Pszichológia szakon az egyetemet már az Amerikai Egyesült Államokban végezte el, később a Chicagói Egyetem professzora lett. Szakterülete a fejlődés- és neveléslélektan, valamint a kreativitás- és tehetségkutatás. Könyveiben azon örök kérdésekre adott választ, hogy mi a boldogság, és miként lehetünk boldogok, s ezzel nagy sikert aratott a társadalom körében. Saját tapasztalatait használta fel és mondta el könyveiben és előadásai során. A flow fogalmát ő vezette be a pszichológiába. Széchenyi-díjas, a Magyar Érdemrend nagykereszt tulajdonosa.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.