Történelminek írja le a legtöbb lap a Trans-Pacific Partnership (TPP, azaz Transz-csendes-óceáni Partnerség) hétfői aláírását. Tizenkét ország vezető tisztviselői írták alá a paktumot, ami liberalizálja a piacot a térségben. Az Egyesült Államok, Ausztrália és Japán is részese a projektnek.
A Guardian szerint a megállapodás nagy győzelem Barack Obama amerikai elnök számára. Közleményében leírja, az amerikai exportőrök előtt eddig 18 ezer adónem tornyosult, ezeket most sikerült hosszú évek tárgyalásaival lebontani. Persze a siker még részleges, az amerikai Kongresszusnak is rá kell bólintania.
Kína kicurükkolt
Viszont ha tényleg minden érintett ország belemegy, mindent átrajzolhat a TPP, a Guardian szerint a sajt árától a rákkezelések költségéig. Még Kína nélkül is a világgazdaság 40 százalékát érinti a szerződés, pedig Kínát is be akarták vonni, csakhogy Peking féltette a saját pénzügyi szektorát, így kihátrált.
Múlt szerdán kezdődtek egyébként a deal végső tárgyalásai a georgiai Atlantában. A megbeszélések jó ideig elakadtak azon, hogy új biotechnológiai gyógyszerek kifejlesztésénél mennyi ideig tarthat a monopólium, de végül az amerikai és ausztrál fél megállapodott ebben is 5-8 év közötti időszakban. Sok titkos tárgyalás is zajlott a megelőző öt évben, ami beárnyékolta a szerződést, na meg persze sok nyomásgyakorlás.
Tej, kenyér, monopólium
Például a gyógyszergyárak mellett a tejtermelők ügyében is voltak viták, itt főleg az új-zélandi Fonterra vitte a prímet. Nem volt egyszerű az észak-amerikaiak torkán lenyomni azt sem, hogy az ott eladott autók több mint felének helyi alkatrészekből kell készülniük, nem meglepő módon Japán ágált ez ellen leginkább.
A TPP-nek persze pozitív oldalai is lesznek a vámok enyhülése mellett: a munkások jogait és a környezetvédelmi kérdéseket is államközi szintre emelte, de a vitákat sem nemzeti bíróságokon fogják rendezni. Nem mindenki örül az egyezménynek, a Harc a Jövőnkért szervezet szerint csak a monopolisztikus vállalatok kívánságlistája az egész szerződés, ami ellehetetleníti a kisvállalkozásokat és a startupokat.
Amerikának tehát egy nagy dióval kevesebb, most már az Európával kötendő TTIP-re koncentrálhat.
