Az 1,47 százalékos összesített árbevétel-növekedés kicsinek tűnhet, azonban figyelembe kell venni, hogy ezt a különbséget a 2013-asnál 4 százalékkal kevesebb vállalkozás produkálta. Emellett ráadásul a magyar cégek összesített eredménye (üzemi/üzleti eredmény) is nőtt, nem is kevéssel, 26 százalékkal. Az 1,47 százalékos árbevétel-növekedést 2012-ről 2013-ra ennél egy százalékponttal nagyobb, 2,4 százalékos összesített árbevétel-növekedés előzte meg, ekkor azonban a cégek száma még nem csökkent ilyen mértékben.
Persze a kép nem homogén: néhány iparág nyert a 2014-es éven, egyesek azonban veszítettek, de szerencsére jóval több szektorban nőtt az összesített árbevétel. 2013-ról 2014-re a Pénzügyi tevékenységgel foglalkozó cégek összesített árbevétele nőtt a leginkább, itt a növekedés mértéke meghaladta a 20 százalékot. Ez azonban csak az éves vagy egyszerűsített éves beszámolót leadó vállalatokra vonatkozik, az eltérő formátumú, hitelintézeti és biztosítótársasági beszámolót leadó cégek árbevétele nem szerepel az összesítésben. Ezt követte több mint 18 százalékos összesített árbevétel-növekedéssel a gépipar és az építőipar.
A pénzügyi cégek egy része a brókerbotrányok és az ezzel megingó bizalom miatt valószínűleg 2015-ben már kevésbé fog fényes évet zárni, azonban a 2014-es eredményére még büszke lehet a szektor. Az építőipar jó teljesítményét leginkább a nagy árbevételű mélyépítési munkák eredményezik, de remélhetőleg az ingatlanpiaci kereslet élénkülése a magasépítőknek is kedvez majd. A kiskereskedelem árbevétele is élénkült a 2014-es árbevételi adatok alapján, ami keresletnövekedésre utal. Az árbevétel szempontjából 10 legjobban szereplő iparág listáján megtalálható ezen kívül még az adminisztráció, a papíripar, a szórakoztatóipar, a bútorgyártás és a szintén építőiparhoz kapcsolható nemfém ásványi termékek gyártása, azaz az üveg, kerámia, cementgyártás.
A 10 legnagyobb mértékű árbevétel-csökkenést elszenvedő szektor listáján – nem meglepő módon – a közigazgatás után a kommunális tevékenységet végző cégek szerepelnek, amit a lakossági szegmensre bevezetett rezsicsökkentés eredményezett. A nagykereskedelem szintén az árbevételt bukók listáján jelenik meg, bár a csökkenés mértéke itt alig 1,5 százalékos. A Bisnode adatai alapján jelentősen csökkent az összesített árbevétel a gépjavítás, a bányászat és a fémfeldolgozás terén is.
A gép- és autóipar az egyik legnagyobb árbevételű szektor, és bevétel-növekedés szempontjából is az élen jár. A legnagyobb árbevételű iparágak listáján csupán a nagykereskedelem előzi meg, azonban itt 2012-ről 2013-ra és 2013-ról 2014-re csökkent a szektor árbevétele, miközben a gép- és autóipar stabilan 10 százalék feletti árbevétel-növekedést tudott produkálni. A harmadik legtöbb bevételt elérő szektor, a kiskereskedelem 2014-es jó teljesítményéről már volt szó, ahol a 12 százalék feletti árbevétel-növekedés azért is kiemelkedő, mivel 2012-ről 2013-ra csupán 1,93 százalékot tudott nőni a szektor bevétele. A kommunális tevékenység, közműszolgáltatás a legnagyobb árbevételű iparágak egyike, azonban árbevétele a törvényi intézkedések hatására az elmúlt évben a korábbi évekhez képest jelentősen megcsappant. A vegyipar szintén jelentős gazdasági erőt képvisel, és kismértékben, de növelni is tudta bevételét a 2013-as évhez képest.
Az árbevétel alakulásánál csupán a nyereség (üzemi/üzleti tevékenység eredménye) alakulása az izgalmasabb egy-egy szektor teljesítményének mérésekor. A legnyereségesebb szektorok listáját a gép- és autóipar vezeti, ami 2014-ben 688 milliárd forintnyi nyereséget könyvelt el. Ezzel magasan a legnagyobb nyereségű iparág, mivel a második helyen álló nagykereskedelem ennek csupán közel 60 %-át érte el. A legnagyobb nyereségű szektorok listáján megtalálható még a vegyipar, az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is. Az építőipar nyereségessége ráadásul kiemelkedően nőtt 2013-ról 2014-re, ugyanis 43 százalékos nyereségnövekedést könyvelt el az iparág egésze.
2014-ben az összesített üzemi/üzleti eredmények alapján csupán a pénzügyi szektor és a bányászat könyvelt el veszteséget, a többi iparág összesítve nyereségesen tevékenykedett. Keleti József, a Bisnode csoport Country Managere arra hívja fel a figyelmet, hogy egy szektor teljesítményéből nem szabad következtetést levonni egy teljes tevékenységi kör teljesítményére vonatkozóan, ugyanis működhetnek benne stabil, megbízható és kockázatos vállalkozások is. Egy önálló cég kockázatosságának megállapításakor már érdemes figyelembe venni az iparági sajátosságokat is. Egy jó cégminősítés használatával szerencsére már nem kell a makrogazdasági adatokból naprakésznek lenni, mivel az egyes iparági trendeket a cégminősítés már automatikusan beépíti a vizsgált vállalkozás kockázatossági mutatószámába.
