Piacot akart elvenni a kormány a multiktól, ezért vezette be a vasárnapi nyitva tartás tilalmát, de az a szándéka, hogy mindezzel átterelje a forgalmat a piac kisebb szereplői felé, nem valósult meg – osztotta meg véleményét Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az 53. közgazdász vándorgyűlésen Miskolcon a napi.hu tudósításában.
Ami a foglalkoztatási hatást illeti, egyelőre nem látszik, hogy a Vámos által korábban jósolt 15 ezer munkahely elveszett volna. A KSH február és június között azt mérte, hogy a kiskereskedelemben az alkalmazottak száma 276 fővel csökkent a négy főnél többet foglalkoztató cégek esetében, de ha az ágazat összes foglalkoztatottját (egyéni vállalkozók, 4 fő alatti cégek, tulajdonosok, szövetkezeti tagok, segítő családtagok) nézzük, a létszám 4,8 ezerrel 538,3 ezerre csökkent. Utóbbi statisztikában ráadásul a kölcsönzött munkaerő és a diákmunkások száma nincs benne van.
Vámos ezúttal is felhívta arra figyelmet, hogy a KSH adatai ellentmondást tükröznek, hiszen a kiskereskedelmi forgalom növekedése rendre körülbelül duplája annak, mint amennyivel a fogyasztási kiadások bővülnek. (A második negyedévben a fogyasztási kiadások év/év alapon 2,1 százalékkal nőttek az első negyedévben mért 3,4 százalék után, míg a kiskereskedelmi forgalom bővülése 5,2 százalékot tett ki.) Ennek egyik magyarázata a módszertani különbség lehet: a fogyasztási kiadások tartalmazzák ugyanis a fekete forgalomban elköltött forintokat is, eközben a hivatalos kiskerstatisztikát az online kasszák miatti fehéredés is javítja.
A csütörtök az új vasárnap
Kozák Ákos, a GfK Hungária igazgatója úgy véli, hogy a vasárnapi zárva tartás júliusban és augusztusban az idegenforgalmi központok környékén összességében 50-100 milliárd forint kieséssel járt a költségvetés számára. A kutatások szerint alaposan átrendezte a vásárlási szokásokat a vasárnapi zárva tartás: leginkább a csütörtöki forgalom növekedett, ilyen szempontból ez a nap lett az új vasárnap, de a hétfő, a kedd és a péntek is erősebbé vált, miközben a szombat súlya csökkent.
A kiskereskedelmi forgalomban az idén már értékbeni növekedést mért a KSH, a Nielsen és a GfK, de a mennyiséggel kapcsolatos statisztikák mértéktartóbbak, márpedig a piac akkor nő, ha a mennyiség is emelkedik – hangsúlyozta GfK vezetője. Mindezzel együtt a hazai vásárlóerő szintje továbbra is Európa leggyengébb harmadában van: az EU átlagának 38 százalékával Törökország és Montenegró között állunk, míg például a lengyel érték 47, a szlovák 57 százalék.
Kozák szerint a háztartások egyértelműen elkezdtek költeni, de az csak később derül ki, hogy a devizahitelek kivezetése hogyan hat a fogyasztásra. Az biztos, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a középrétegek és az ez alatti jövedelműek nagy valószínűséggel fogyasztásra költik a másutt megspórolt pénzeket, míg a felső középosztály és az elit megtakarítja vagy utazásra költi.
