Májusban 1,5 százalékkal nőtt az ipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz képest az előző havi 6,3 százalékos növekedés után. Mivel májusban kettővel kevesebb munkanap volt, a munkanaphatástól megtisztított mutató 6,2 százalékos növekedést jelez – erősítette meg második becslése alapján az egy hete közölt előzetes adatokat kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilishoz viszonyítva viszont májusban a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 0,2 százalékkal csökkent. És abban sincs változás, hogy idén eddig a májusi eredmény sikerült a leggyengébbre.
Az exportértékesítés volumene 4,1 százalékkal nőtt, a belföldi eladásoké 5,8 százalékkal elmaradt a tavaly májusitól.
Májusban
A részletekről a következőket tudhattuk meg a jelentésből: az ipar nemzetgazdasági ágai közül a feldolgozóipar termelése 2,1, a csekély súlyú bányászaté 1,6 százalékkal emelkedett 2014 májusához viszonyítva. Az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) kibocsátása pedig 1,8 százalékkal csökkent.
A feldolgozóipar tizenhárom alága közül ötben nőtt, egyben stagnált a termelés. A többi hét alágban 0,2 és 11 százalék közötti volumencsökkenést mértek az előző év azonos hónapjához képest.
– A jelentősebb súlyú alágak közül a feldolgozóipari termelésből 30 százalékkal részesülő járműgyártás kibocsátása 9,5 százalékkal nőtt. A kiemelkedő teljesítmény az iparág rendelésmutatóiban is tükröződik.
– A második legnagyobb súlyú alág, a feldolgozóipari termelés 11 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 0,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az iparág két domináns szakágazatából a kisebbik, a híradás-technikai berendezés gyártása jelentősen, 13 százalékkal csökkent, míg a nagyobbik, az elektronikus fogyasztási cikkek gyártása kimagaslóan, 14 százalékkal bővült.
– A feldolgozóipari rangsorban harmadik alág, a feldolgozóipari termelés több mint egytizedét képviselő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 2,5 százalékkal mérséklődött, elsősorban az összes értékesítésből több mint 60 százalékot képviselő hazai eladások csökkenése miatt. Az alág 11 alágazatából háromban 2,1 és 6,1 százalék közötti volumenbővülést, a többiben visszaesést regisztráltak. A legnagyobb (az alág termelésének egynegyedét kitevő) alágazat, a húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 2,9 százalékkal csökkent.
– Folytatva a növekedési trendet, a közepes súlyú gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10 százalékkal bővült, mind a hazai, mind a külpiaci eladások kedvező alakulása miatt.
– A szintén közepes súlyú fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártásában az idén – egy hónap kivételével – csökkenést mértek, májusban a kibocsátás 4,0 százalékkal volt alacsonyabb a 2014 májusinál.
– Az alágak közül a legnagyobb mértékben (11 százalékkal) a gép, gépi berendezés gyártása maradt el az egy évvel korábbitól. Az alág szakágazatainak döntő többségében visszaesett a kibocsátás.
A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 13 százalékkal emelkedett 2014 azonos hónapjához képest. Ami jó jel. Az új belföldi rendelések 7,9, az új exportrendelések 13 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány volumene 13 százalékkal haladta meg a 2014. májusit.
Az év első öt hónapjában
Az előző év azonos időszakához képest az ipari termelés 6,3 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés több mint hattizedét adó külpiaci eladások volumene 8,8, a közel négytizedét adó hazai értékesítésé 3,1 százalékkal nőtt.
Az egy alkalmazásban állóra jutó ipari termelés 3,5 százalékos bővülése a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 3,0 százalékos létszámnövekedés mellett következett be.
Magyarország területi egységei közül az ipari termelés minden régióban nőtt. A legnagyobb mértékű volumenbővülés Dél-Alföldön (14 százalék) volt, a többi régióban 1,6 és 9,7 százalék között emelkedett az ipari kibocsátás.
