Január elsejétől vezették be az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszert (EKÁER). Sokat írtunk már arról, hogy az EKÁR-rel ellenőrizhetővé válnak a szállítmányok, és hogy a bevezetés fehérítheti a gazdaságot, hiszen azáltal, hogy a NAV betekintést nyer a szállításokba, igencsak kockázatossá válhat a svindlizés a vállalkozásoknál.
Igen ám, de mi a helyzet, ha egy vállalkozás valamilyen okból nem regisztrált be az EKÁER rendszerébe – ezt az érdekes felvetést tette lapunknak a Dr.Vilmányi Adószakértő Iroda Kft. közgazdásza, Kocsis Zoltán.
Ha kockázatos, a kisebb tételeket is be kell jelenteni
Szerinte simán előfordulhat, hogy az új cégek, vagy azok, akik kevésbé jártasak adózási kérdésekben, akiknél túl elfoglalt az ügyvezető, vagy nem elég agilis a könyvelő, esetleg nem is tudnak róla, hogy be kellene jelentkezniük, elmarad az EKÁER-es regisztráció. Szóval szerinte biztosan jó páran lehetnek, akiknél elmaradt a kötelezettség teljesítése.
Főleg, ha arra gondolunk, hogy a kockázatos termékeknél nemcsak a 2,5 tonna feletti vagy 2 millió forintos összeghatárt meghaladó szállítmányokat kell regisztrálni, hanem az 500 kg feletti vagy nettó 1 millió forintot meghaladókat is. Ami azt jelenti, hogy egy viszonylag kis szállítmánynál sem lehet elmulasztani a bejelentést.
Ha nincs bejelentve, akkor fiktív, és bírságot kaphat
A kapacitás szűkössége miatt persze nem szúrnak ki minden be nem jelentett szállítmányt az utak ellenőrzésekor, viszont ha a cég kap egy utólagos adóellenőrzést, akkor fény derülhet a mulasztásra. Ami igen kényes helyzetet teremthet Kocsis Zoltán szerint. Kérdés szerinte, hogy ilyenkor elfogadja-e az adóhatóság a korábban megszokott szállítási dokumentációt, vagy egyszerűen azt mondja, hogy ha nincs EKÁR-es bejelentés, akkor fiktívnek tekinti a tételt, akkor is, ha nem volt fiktív.
A fő szabály ugyanis az, hogy: „A bejelentés nélkül fuvarozott termék igazolatlan eredetűnek minősül, amely után a termék értékének 40 százalékáig terjedő mértékű mulasztási bírság szabható ki. A NAV-nak lehetősége van a bírság mértékéig az áru lefoglalására, valamint kockázati tényezők esetén hatósági zár alkalmazására is.”
Fotó: MTI/Újvári Sándor
Eddig kevesen buktak meg
Megkérdeztük erről a NAV-ot is. Válaszukban azt írták: a 2015. március 1-jei „éles” üzem indulása utáni időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy a bejelentésre kötelezettek szinte már kivétel nélkül rendelkeznek EKÁER-számmal. Sőt többször előfordult, hogy olyan szállítmányra is tettek bejelentést (önkéntes bejelentést), amelyre jogszabály alapján nem lett volna kötelező.
Ez alapján azt az általános következtetést vonták le, hogy az adózók a bejelentési kötelezettség teljesítése tekintetében felkészültek a márciustól „éles” időszakra.
Hozzátették azt is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal munkatársai az EKÁER első éles hónapjában megközelítőleg 19 000 szállítmányt ellenőriztek a közúti forgalomban. Mulasztási bírságot – tekintettel az éles üzem elindulása óta eltelt rövid időre – jogerősen két esetben szabott ki a NAV összesen 230 ezer forint értékben. Ez is azt mutatja az adóhatóság szerint, hogy a gazdálkodók nem kockáztatnak és inkább bejelentik a szállítmányokat. (Azt tehát nem tudtuk meg, hány esetben volt összesen gond, csak azt, hogy jogerősen kettőnél szabbtak ki bírságot.)
Azt is elárulták, mik voltak az ellenőrzések alkalmával tapasztalt legjellemzőbb hibák.
Visszamenőleg is bukta lehet
A másik, ami Kocsis szerint simán előfordulhat, hogy ha valaki regisztrált az EKÁR-be, és korábban voltak rázós szállításai, akkor azt is nagyon egyszerűen kiszúrhatja a NAV az utólagos ellenőrzésnél. Például úgy, hogy összehasonlítja a tavalyi utolsó negyedévet az idei első negyedévvel (hiszen január elsejétől kell alkalmazni az EKÁER-t). Ebből ugyanis rögtön látszik, ha valakinek hirtelen megváltozott a szállítói köre, a szállítmányok összetétele, mennyisége, a számlák részletezése, stb.
És ez szerinte akár becslés alapja is lehet egy be nem vallott árbevétel adókötelezettségének utólagos megállapításához. Hasonlóan, mint ahogy az online pénztárgépek forgalmának megugrása is árulkodó lehet a korábbi időszakban eltitkolt bevételekre.
Az ellenőrzési irányelvekben is kitérnek rá
Kocsis Zoltán arra is felhívta a figyelmünket, hogy az idei ellenőrzési irányelvben van utalás arra, hogy utólagos vizsgálatoknál is fontos lesz az EKÁER, például abban, hogy a legkockázatosabb körre koncentráljanak.
Azt is írják, hogy „a rendszer bevezetésével és működtetésével a jövőben könnyebben feltárhatóvá és bizonyíthatóvá válnának a fiktív áruszállítások, vagy a közösségi termékbeszerzésekhez kapcsolódóan meg nem fizetett áfa-kötelezettségek”. A közgazdász szerint itt a legfontosabb fordulat az, hogy „bizonyíthatóvá válnának”.
Kocsis szerint az adóhatósági ellenőrzést segítheti az is, hogy az e-útdíj kamerarendszerrel komplexen tudják az árumozgásokat követni és akár ezek egybevetésével is kiválaszthatnak egy adózót, hogy nagyító alá tegyék.
Több okból is belenézhetnek
Az adóhatóság megkeresésünkre megerősítette, amit a közgazdász felvetett: az EKÁER-adatok, valamint a gépjárművek mozgására vonatkozó útdíjrendszer adatainak felhasználása fontos részét képezi az általános forgalmi adót érintő kiutalás előtti, továbbá utólagos ellenőrzéseknek. A visszaigénylések ellenőrzésében ugyanis az áruk közúti fuvarozásához kötődő információk nagyban hozzájárulhatnak a megvalósult gazdasági események igazolásához, vagy éppen ennek ellenkezőjéhez – írta NAV válaszában.
A március 1-jei éles üzem indulása után ezért minderre egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az egyes revízióknál. Fontosnak tartották megemlíteni továbbá, hogy az EKÁER-adatok felhasználásával az adófizetési kötelezettségüket nem teljesítő (eltűnő) kereskedők gyorsabb felderítése és kiszűrése is célkitűzés. És igaz ez nemcsak a jelen idejű, hanem a bejelentett adatok alapján indult utólagos ellenőrzésekre is.
Mellékhatás: vonzóbb lett nem tartozni
Az EKÁER mellé kockázati biztosíték megfizetését is előírták, azonban ez alól mentesülnek azok a cégek, akik szerepelnek a NAV köztartozásmentes adatbázisában. Talán nem véletlen, hogy a múlt év végétől 2015. március 10-i közzétételi időpontig folyamatosan növekedett az adatbázisban szereplő cégek száma. 2015. március 10-én már 113 519 adóalanyt nevesítettek itt, mintegy 33 ezerrel több, mint a 2015. januárban. Vagyis kvázi az EKÁER „mellékhatásaként” vonzóbb lett nem tartozni a cégeknek.
Az EKÁER-rendszerrel kapcsolatosan a bejelentésre kötelezett adózók, akik nem mentesültek a biztosítéknyújtási kötelezettség alól 2015.május 12-ig összesen 3,4 milliárd forint biztosítékot fizettek be a NAV EKÁER-szám kiadásához kapcsolódó biztosíték letéti számlára, valamint 1 milliárd forint összegben nyilvántartásba vett, érvényes garancianyújtás útján tettek eleget a biztosítéknyújtási kötelezettségüknek.
