Ezt Tuzson Bence mondta, a kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvény összevont vitájában, a Parlament mai ülésén.
A kormánypárti politikus előterjesztői expozéjában a pénzügyi rendszer rendbetételének újabb lépéseként beszélt az indítványról, kifejtve, korábbi javaslatuk arról szólt, hogy “megfogják” a bűnösöknél keletkezett vagyont. A mostani javaslatot sajátosnak nevezte, amit szavai szerint a Quaestor sajátos helyzete indokol, miszerint más brókercégekkel ellentétben a cég saját kötvényeit árusította túl, összesen 150 milliárd forinttal többet adott el, mint lehetősége lett volna.
Célként jelölte meg, hogy a károsultaknak ne kelljen kivárni az évekig tartó, kétes kimenetelű bírósági eljárásokat, s ne fordulhasson elő az, ami például a Hajdú-Bét esetében, ahol az emberek hosszú pereskedés után sem élhettek igényükkel.
Tuzson Bence elmondta, hogy a jogszabály a kárrendezés folyamatát szabályozza és lényegében minden károsultat érint. Az újonnan felálló alap 30 millió forintig ad kártérítést a vélt vagy valós kötvénnyel rendelkező becsapott, megtévesztett ügyfeleknek – fejtette ki, jelezve, hogy annak a 73 ügyfélnek, akinek ennél nagyobb az igénye, elfogadhatja a 30 millió forintot vagy peres úton érvényesítheti igényét.
Értékelése szerint a kárt szenvedett emberek gyorsított eljárásban megkaphatják pénzüket, ugyanis 30 napjuk van igényeik beterjesztésére, azt 30 nap alatt elbírálják és újabb 30 nap után megtörténik a kifizetés.
A fideszes előterjesztő szólt arról is, hogy a Befektető-védelmi Alap (Beva) megelőlegezi a pénzösszegeket, s akinek kötvénye volt, átruházza követelését a követeléskezelő alapra, amely érvényesíti a kárigényeket. Hozzátette: lehetőség lesz arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank áthidaló hitelt nyújtson az alapnak, hogy megfelelően tudjon működni.
Tuzson Bence arról is beszámolt, hogy a későbbiekben lesz olyan törvénycsomagjuk is, amely hosszú távon megerősíti az ellenőrzési eljárást, hogy ne fordulhassanak elő hasonló esetek a jövőben.
