Gazdaság

3000 milliárd forintot így is el lehetne tapsolni

paks (paks)
paks (paks)

Utánanéztünk, mi lenne, ha a kormány nem ragaszkodna hozzá, hogy paksi atomerőműre költsön 3000 milliárd forintnak megfelelő összeget. Vagyis hogy néhány égető problémát meg lehetne-e belőle oldani.

A kormány szerint csúsztatott a Financial Times, amikor azt írta, hogy Brüsszel elkaszálta a paksi bővítést, merthogy szó nincs ilyesmiről. Navracsics Tibor EU-biztos viszont megerősítette az Indexnek, hogy az Európai Bizottság megtárgyalta és jóváhagyta az Euratom javaslatát, mely a paksi bővítésről szóló megállapodást blokkolja.

Szóval, egyelőre még nem tudni, mi lesz a beruházással. Addig is, amíg kiderül, eljátszottunk a gondolattal, mi lenne, ha azt a bizonyos atomerőmű-bővítsére szánt 3000 milliárd forintot valami másra költené az állam. Vagyis hogy milyen hiányzó, hasznos beruházásokat lehetne helyette csinálni. Ezeket például:

– 50 ezer új óvodai, bölcsődei férőhely
– új kórházak, iskolák
– tudományos kutatás, innováció
– 1 millió új munkahely
– 7000 új férőhely a börtönökben
– 0 százalékos SZJA-kulcs

Nem lenne probléma az óvodaépítés, szépítés

Évek óta húzódott, de a legújabb döntés alapján idén szeptembertől lesz kötelező 3 éves kortól az óvodáztatás. Amihez ugye kellenének minden kis lurkónak óvodai férőhelyek. A KSH statisztikái szerint egyébként már 1999 óta úgy áll a helyzet, hogy több az óvodai férőhelyek száma, mint az óvodás korú gyermekeké (legutoljára 378 ezer/ 330 ezer volt a két szám), de azt is lehet tudni, hogy ennek ellenére is sok olyan település van, ahol nem tudják felvenni a gyerekeket, és/vagy nagyon zsúfoltak az ovik.

Vagyis probléma, hogy nem ott van több óvoda, ahol sok a gyerek. Így mégiscsak szükség lenne újakra. Már csak azért is, mert 2015-ben várhatóan 370 ezer óvodás korú gyermek lesz az országban. S persze a már meglévők felújítása, illetve ahol kell, a férőhelyek bővítése sem ártana.

A kormány ígérete szerint a kötelező óvodáztatás miatt idén augusztusig nyolcszáz új óvodai férőhely kialakítását kezdik meg, 788 millió forintos beruházásból, 12 településen. Egyébként az idei évben 2,5 milliárd forintos pályázati keretet is meghirdetettek erre a célra, férőhelyenként 2,2 millió forintos összegben.

Vagyis ha azt mondjuk, hogy szükség lenne mondjuk még 50 ezer óvodai férőhelyre, az még 2 millió forintjával is csak százmilliárd forintba kerülne. És ha mind a 4530 óvodát felújítanák (amire nyilván nincs szükség, hiszen vannak közöttük már felújítottak és újak is), akkor ez is csak 1,8 ezer milliárd forintba kerülne. (Egy konkrét 400 millió forintos példát vettünk átlagnak, mert találtunk olyan ovit is, amely feleennyiből, vagy éppen másfélszer ekkora összegből stafíroztak ki).

Tehát még bőven maradna bölcsőde- és iskola-felújításra is az összegből.

Fotók: MTI

Rendbe szedhetnék a magyar egészségügyet

De ugyanígy jól jöhetne az összeg mondjuk a kórházak felújítására is. Ez a munka a sportkórháznál hírek szerint 10 milliárd forintba kerülne, és az eszközpark fejlesztésére is kellene még pár milliárd.

Mondjuk legyen összesen 15 milliárd/ kórház. Vagyis a 3 ezer milliárd forint 200 kórház felújítására lenne elég. Ami több is, mint elég, mert ennyi kórház nincs is az országban (150 körül van a számuk). No meg egy részüket fel is újították már. Szóval jutna még bőven az sztk-kra is. De lehet, hogy az egészségügyiek bérrendezést is ki tudnák szorítani belőle. Vagy esetleg el lehetne érni azt is, hogy a kórházak ne tartozzanak százmilliárd forinttal szinte folyamatosan a beszállítóiknak.

 

A börtönproblémát is kipipálhatnánk

Pár napja olvashattunk róla a Népszabadságban, hogy a kormánynak akár tízmilliárd forintos kártérítési kötelezettsége keletkezhet, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság elmarasztaló ítéletet hoz a börtönök túlzsúfoltsága miatt. Illetve, hogy az év végéig börtönfejlesztési programot kellene kidolgozni, elindítani.

A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka Csóti András tavaly év végén azt mondta az MTI-nek, hogy a meglévő intézmények bővítése, felújítása mellett hosszú távon 7000 új férőhely kialakítására van szükség új börtönök építésével, hogy az európai normáknak meg tudjon felelni a magyar büntetés-végrehajtás.

Egy ennél korábbi (2013-as) tervezet szerint 27-28 milliárd forint elég lett volna arra, hogy 3500 új férőhelyet hozzanak létre, illetve hogy a házi őrizet rendszerét kialakítsák, ami bizonyos elítélteknél azt is lehetővé tenné, hogy ne kelljen nekik férőhelyet fenntartani.

Mondjuk kerekítsünk 30 milliárdra. A 7000 új férőhely igényét figyelembe véve is mindössze 60 milliárd forint kellene tehát erre a célra. Ha ehhez még hozzácsapnánk felújításra, korszerűsítésre is egy jó kövér összeget, akkor is valószínűleg meg lehetne oldani a problémát.

 

Sőt, Orbán Viktor legújabb terve is gond nélkül megvalósulhatna

A miniszterelnök pár napja azt mondta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén, hogy a nulla a jó jövedelemadó-kulcs.

Azt hiszen, nem sokan vannak, akik nemet mondanának arra, hogy ne kelljen szja-t fizetniük. Orbán szerint persze nem azért kellene eltörölni a személyi jövedelemadót, hogy a fizetésünk után egyáltalán ne adózzunk. Hanem azt szeretné, hogy a közvetlenül jövedelemadó helyett akkor kellejen inkább közterhet fizetnünk, amikor fogyasztunk, vagyis elköltjük a fizetésünket.

Nos, az idei évben 1,6 ezer milliárd forintnyi szja szerepel a költségvetésben, vagyis ennyit szeretnének beszedni.

A projekt tehát vígan megvalósulhatna, még akkor is, ha a kormány olyan béna lenne, hogy szűk két évig semmi pluszt nem tudna beszedni a hiányzó összeg pótlására a fogyasztási adókból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik