Jalsovszky ügyvédi iroda szerint az Európai Bíróság által néhány héttel ezelőtt a van Caster ügyben hozott ítélete alapján úgy tűnik, a reklámadó-törvénynek a megrendelő adókötelezettségét kimondó rendelkezései ellentétesek az európai uniós jogszabályokkal – derül ki a NOL.hu cikkéből.
A német tőkepiaci törvénnyel analógiát találó jogászok szerint az kifogásolható a reklámadóról szóló törvényben, hogy az másodlagos adófizetőként a reklám megrendelőjét is bevonja a törvény hatálya alá. Ennek megfelelően akárcsak az Európai Bíróság által megítélt ügyben, a reklámadónál is az várható, hogy elsősorban a reklámok nem magyar közzétevői lesznek azok, akik nem adnak a reklám megrendelője számára nyilatkozatot.
TESZTELJEN ÉS NYERJEN!
Eléggé valószínűtlen például, hogy akár a facebookon, akár a Google magyar oldalán közzétett reklám díjának megfizetésekor ezen internetes honlapok nem magyar szolgáltatója nyilatkozzon arról, hogy a magyar reklámadó-fizetési kötelezettségének eleget tesz. Ez pedig előreláthatólag oda vezet, hogy elsősorban azon hirdetők válnak másodlagos adófizetőként a reklámadó alanyává (és ezáltal fizetik a többlet társasági adót és – értékhatártól függően – a reklámadót is), akik nem magyar szolgáltatótól vesznek igénybe egyébként a jogszabály hatálya alá tartozó reklámszolgáltatást.
A Jalsovszky ügyvédi iroda szerint nem lenne meglepő, ha egy beadvány esetén akár magyar bíróságok, akár végső soron az Európai Bíróság kimondaná a reklámadó fenti rendelkezéseinek közösségi jogba ütközését.
