Gazdaság

Lankad a vállalkozási kedv

kft (kft)
kft (kft)

A cégadatokból kiolvasható jelek nem mutatnak pozitív tendenciát a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül kényszertörlés alá is.

Hosszú évek folyamata szakadt meg nagyjából egy éve, és most már biztosan elmondható, hogy csökken a magyar vállalkozások száma, derül ki a Bisnode nemzetközi cégminősítő elemzéséből.

A csökkenés egyik oka viszont sajnos továbbra is az, hogy a cégek nagy arányban válnak fizetésképtelenné. Ezt jelzi a Bisnode Bedőlési Index (csődök, felszámolások cégszámhoz viszonyított aránya), ami ma Magyarországon 3,10 százalék, amit tovább ront a rengeteg kényszertörlési eljárás is.

A kutatás 2014 harmadik negyedévében vizsgálja a magyar gazdaságban a vállalkozások összetételét, az iparágak jelentőségét, kockázatosságát, állapotát, változását és a fizetési késések alakulását.

Társas vállalkozások száma, összetétele, új cégalapítások

2014 harmadik negyedévében 9,6 százalékkal kevesebb új vállalkozás alakult, mint 2013 azonos időszakában. Az idei harmadik negyedévben valamivel több, mint 6700 új vállalkozást regisztráltak Magyarországon. Azaz ma naponta közel 75 cég alakul, míg korábban napi száznál is több új társas vállalkozás megalakulása volt jellemző hazánkban.

Jelenleg így 546 ezer cég működik, ami az egy évvel ezelőtti állapothoz képest 1,5 százalékkal kevesebb.

A hosszú éveken keresztül tartó folyamatos cégszámnövekedés Magyarországon 2013 közepén állt meg, és ekkortól csökkenésnek indult a vállalkozások száma.

Mi a csökkenés oka?

A csökkenés egyik oka az lehet, hogy a kft.-alapításhoz és működtetéshez szükséges tőke ismét 3 millió forintra emelkedett. A hatóságok pedig egyre szigorúbban lépnek fel az adót nem fizető vagy nem fellelhető vállalkozásokkal szemben, vagyis egyre több cég kényszertörlését rendelik el.

Az is jellemző lett, hogy egyre több vállalkozó ellenőrzi szerződéskötés előtt üzleti partnerei megbízhatóságát, így a rosszul gazdálkodó cégek a piaci nyomás által is szelektálódnak.

A vállalkozások számának csökkenését erősíti továbbá, hogy 2014 harmadik negyedévében 31 százalékkal több cég szűnt meg valamilyen módon (felszámolás, csőd, végelszámolás, törlés stb. miatt), mint 2013 azonos időszakában.

A legtöbb iparágban csökkent a cégek száma

A legnagyobb mértékű csökkenést a nemfém ásványi termék gyártásában, a papíriparban, a fafeldolgozásban és textiliparban tapasztalták.

A majdnem minden területen jellemző cégszámcsökkenés ellenére viszont a közigazgatásban, a vegyiparban, és az élelmiszergyártásban a vállalkozások számának növekedése még mindig 1 százalék feletti volt.

Kettészakadt ország

Az összes megyében is csökkent a működő cégek száma 2013. október 1. és 2014. október 1. között. 

Jól látszik, hogy a nyugati országrészben az összes céghez viszonyítva már kevesebb cég alakul, míg keleten arányaiban több új vállalkozást hoznak létre.

Az ország szétszakadása mögött a kutatók szerint az lehet, hogy a keleti országrészben alapított vállalkozások állami támogatásban részesülnek, ezért több nyugati vagy fővárosi cég is keletre települ, vagy ott hoz létre új vállalkozást.

Ezt igazolja, hogy a működő cégek átlagos számához képest Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyében alakul a legtöbb cég.

A késve fizetőknél nincs javulás

2014 harmadik negyedévét összevetve 2013 azonos időszakával azt láthatjuk, hogy az átlagos fizetési határidő csökkent, azonban az átlagos fizetési késedelem lényegében nem változott.

Az átlagos fizetési határidő Magyarországon 2014 harmadik negyedében 26 nap volt, míg egy évvel korábban átlagban 30 napra fizettek a cégek, derül ki a Bisnode fizetési tapasztalat program adataiból.

Emellett mindkét időszakban 20 napos átlagos késedelem volt jellemző azon vállalkozásokra, amelyek nem tudták időben kiegyenlíteni számláikat. A határidőben fizetett számlák aránya javult, mivel jelenleg a követelések 67 százalékát fizetik maximum egy nap késéssel a cégek (egy éve az arány még csak 64 százalék volt).

Ezekben az iparágakban kell a legtöbbet várni a pénzre

A legnagyobb fizetési határidővel a számítógép, elektronikai, optikai termékek gyártásával foglalkozó vállalkozásoknál, az építőiparban, a vegyiparban és a papíriparban kell számolni, ahol 35 nap feletti az átlagos számlafizetési határidő.

A legtöbbet késő szektorok listáját az építőipar vezeti 40 napos átlagos fizetési késedelemmel, míg az ingatlanügyletek (39 nap) és a papíripar (28 nap) is a legtöbbet késő három iparágban szerepel.

Megyénként Borsod-Abaúj-Zemplén, Zala és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye cégei fizetik átlagosan a legnagyobb határidővel számláikat, esetükben – a Bisnode adatai alapján – 30 napot is meghaladta az átlagos fizetési határidő.

A legnagyobb fizetési késedelem pedig leginkább a Szabolcs-Szatmár-Beregben, Budapesten és Csongrád megyében bejegyzett vállalkozásokra jellemző (21 nap feletti késedelem).

Bedőlési kockázatok

A legkisebb bedőlési aránnyal rendelkező iparágak listáján hosszú ideje hasonló szektorok szerepelnek. Az egészségügy, az oktatás és a tudományos tevékenység régóta megtalálhatók a listán. Az egyéb feldolgozóipari és a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása tevékenység az elmúlt időszakban sokat javított, és előkelőbb helyen szerepel a listán, mint korábban. Az információ, kommunikáció iparág bedőlési aránya hátrább sorolta a szektort a top 10-es sorrendben.

Az építőipar évek óta a legkockázatosabb iparágnak számított hazánkban, de az elmúlt időszakban már megelőzte a vendéglátás, jóval az országos átlag feletti 5,92 %-os bedőlési arányával. Az élelmiszergyártás is rosszabb helyen szerepel a listán mint korábban, míg a szállítás, raktározás javított pozícióján.

Megyei szinten Nógrád megyében dől be a arányaiban a legtöbb vállalkozás, míg Komárom-Esztergom megye cégei vannak a legnagyobb biztonságban. Az országos átlag alatti bedőlési arány a nyugati megyékre jellemző, míg keleten, különösen észak-keleten általában nagyobb valószínűséggel dőlnek be a cégek.

Mi várható az év hátralevő részében?

A cégadatokból kiolvasható jelek nem jeleznek pozitív tendenciát a gazdaság fejlődésével kapcsolatban. Rengeteg céget zárnak be, illetve sok vállalkozás kerül kényszertörlés alá is. Ennek következtében a cégek száma stabil csökkenésnek indult hazánkban, ami önmagában nem lenne negatív folyamat, mivel a lakossághoz képest eddig nagyon sok cég működött Magyarországon.

Az viszont, hogy a cégek továbbra is magas határidővel és késedelemmel fizetik számláikat, arra utal, hogy sokan nem tudták üzletmenetüket stabil alapokra helyezni.

A vendéglátás gyengélkedik most a legjobban

A legkockázatosabbnak mondott építőipar helyét átvette a vendéglátás, ugyanis itt vált az elmúlt időszakban a legtöbb vállalkozás fizetésképtelenné, melynek oka, hogy a kereslet nem növekszik olyan mértékben, hogy a szektort életben tartsa. Vélhetően a nagyarányú NAV-ellenőrzések sem kedveznek a vendéglátósoknak, ami remélhetőleg hosszabb távon egy átláthatóbb, és megbízhatóbb iparághoz járul hozzá. Addig azonban várhatóan még sok vendéglátós húzza le a redőnyt.

Kisebb lesz a magyar cégvilág

2015 évi előrejelzések az elmúlt hónapokban szép számmal keletkeztek. A GKI nem túl derülátó, mivel Magyarország nemzetközi megítélése negatív. Az IMF is lassulást prognosztizál 2015-re, illetve az infláció növekedését várja. A nemzetközi gazdasági és politikai helyzet is kedvezőtlen, illetve az orosz-ukrán válság is hatással lehet hazánk teljesítményére.

Már egyértelmű, hogy hazánkban egy kisebb cégvilág fog működni az elkövetkező időszakban. Remélhetőleg ez a csökkenés egy stabilabb és megbízhatóbb, kockázatmenetesebb cégkört fog jelenteni, amit nemcsak a külső szabályozás, hanem a piac önszabályozó jellege, a vállalkozások nagyobb kockázattudatossága is kivált.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik