A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közbelépése 58 milliárd forintot takarított meg a fogyasztóknak 2008 és 2012 között – derült ki a Magyarországon a verseny jóléti hatását először vizsgáló felmérésből. Ezt a hatalmas összeget a cégek az árak egymással való egyeztetésével, erőfölénnyel való visszaéléssel és egyéb versenytorzító magatartással vették volna ki a fogyasztók zsebéből.
Többszörös haszon
A GVH az 58 milliárd forintos fogyasztói megtakarítást úgy állapította meg, hogy felmérték a vizsgált időszak alatt leleplezett kartellező és erőfölényével visszaélő cégek által befolyásolt piac méretét. Nemzetközi és hazai tapasztalatok alapján a kartellek és az erőfölényes ügyekben egyaránt 10-10 százalékkal emelték az adott területen a fogyasztói árakat, amelyet utána legalább két éven keresztül a fogyasztóknak kellett volna megfizetni.
A számszerűsített közvetlen haszon ráadásul nem tartalmazza – többek között – a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A tényleges haszon tehát meghaladja a felmérésben kimutatottat, akár annak többszöröse is lehet.
Megéri az éberség
Juhász Miklós, a versenyhatóság elnöke szerint a GVH fellépése jelzés a piaci szereplőknek arra, hogy érdemes jogkövető magatartást tanúsítani. A vizsgált időszakban a versenyhatóság 17 milliárd forint bírságot szabott ki, ettől jóval több volt a fogyasztói megtakarítás.
Valentiny Pál, az MTA közgazdasági intézetének főmunkatársa szerint az 58 milliárdos megtakarítás több mint négyszerese a GVH működésére fordított kiadásnak. Így a verseny felügyeletére fordított társadalmi kiadás többszörösen megtérült.
