Gazdaság

Döntött az Európai Bíróság a devizahitelesekről

A luxembourgi intézmény szerint a nemzeti bíróság helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt nemzeti jogi rendelkezéssel. Kijelentették, az ügyfeleknek tudniuk kell különbséget tenni a hitel felvételekor és a visszafizetésekor alkalmazott árfolyamok között.

A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. Az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából. A luxembourgi ítélkező fórum leszögezte, azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösszeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam).

Kásler Árpádék egyrészt azt kifogásolták, hogy devizahitelüknél az OTP a kezelési költséget devizában állapította meg, és terhelte rájuk. Másrészt azt, hogy amikor a hitelt törlesztik, akkor a törlesztőrészlet forintösszegét az OTP az általa alkalmazott devizaeladási árfolyamán határozza meg, miközben a kölcsön folyósításakor a bank a vételi árfolyamon állapította meg a kölcsön összegét. 2011 eleje óta egy rendelet értelmében a lakáshitelek törlesztőrészletét kötelezően saját középárfolyamukon (ennek hiányában a hivatalos MNB-árfolyamon) számítják a bankok, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél azonban jellemzően fennmaradt a teljes árfolyamrés alkalmazása.

A luxembourgi székhelyű intézmény döntése alapján döntheti el ősszel a Kúria, miként kezeljék a bíróságok a devizahitelek árfolyamrését és a bankok által végrehajtott egyoldalú kamatemeléseket – derül ki a Portfolio.hu cikkéből. A verdikt iránymutatás lesz a jogi vitákat lezárni akaró kormány számára is, hisz várhatóan ez alapján fog tömeges változtatásokat tenni a meglévő devizahitel-szerződésekben, amire még márciusban az Alkotmánybíróság jogosította fel.

A Kúria korábban nem tudott döntést hozni az ügyben, ezért tavaly januárban az Európai Bíróság előzetes döntéshozatali eljárását kezdeményezte. Megkeresésében nemcsak azt kérdezte, hogy az árfolyamrés tisztességtelenségét bíróság vizsgálhatja-e, hanem azt is, hogy ha igen, egy szerződési feltétel tisztességességének vizsgálata során, mikor minősül egy szerződéses rendelkezés világosnak, érthetőnek, illetve ha a tisztességtelennek talált szerződéses rendelkezés elhagyása esetén a megmaradt szerződéses rendelkezések nem teljesíthetők, a bíróság kiegészítheti-e a szerződést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik